Elsőként az ügyészség élt a kérdezés lehetőségével. A Központi Nyomozó Főügyészség épp jelenlévő ügyészének pusztán általános kérdései voltak a mozgalom alakulásával kapcsolatban, illetve az ügyésznő többször visszatérően érdeklődött Toroczkai László egy felolvasott elektronikus levelének azon mondata felől, hogy "Itt a cselekvés ideje." Az ügyésznő ebben a mondatban felbujtást vizionált mindaddig, amíg Toroczkai László meg nem magyarázta neki szemléletesen, hogy mit ért ő cselekvés alatt. Mint mondta, ha ő most például azt tenné, ami a dolga lenne, vagyis Ásotthalom polgármestereként az épp folyó közgyűlésen venne részt, akkor az egy cselekvés, ami nagyon fontos lenne, de helyette itt áll, és kérdésekre válaszol. Felháborodását fejezte ki a miatt, hogy a törvényszék felolvasta nyilvános ülésen két elektronikus levelét, amelyek személyes jellegűek voltak, a tanú megítélése szerint nem tartoztak a tárgyhoz.

A védelem kérdéseit javarészt Budaházy György tette fel. Mint kiderült, a Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg elnevezés 2007-8-ban, a vádbeli cselekmények idején már nem volt ismeretlen a Magyar Jelen olvasói számára, hiszen az újság egy 2004. júliusi számában megjelent egy cikk, ami arról számolt be, hogy egy álcsőbombát helyeztek el a Duna Plázánál. A cikk közölte azt a levelet is, amit az álbomba elhelyezői elküldtek a szerkesztőségnek. A levélben az állt, hogy az álbomba figyelmeztetés a politika számára az idegen tőke és kultúra beáramlása, a betelepülők, valamint a hazaárulás miatt, aláírásként meg a Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg szerepelt. Toroczkai László elmondta, hogy sem 2004-ben, sem az elnevezés újbóli felbukkanásakor nem fordult a rendőrséghez, mert nem tartotta az álbombát komoly akciónak, egy viccnek vagy NBH-s provokációnak gondolta az egészet, és egyébként sem rohan a rendőrségre feljelentéseket tenni.

Kenéz Andrea bírónő faggatta legtovább a tanút, akit Soós Tiborral, avagy a küzdősport-múlttal dicsekvő Benkő Györggyel ellentétben nem kínált hellyel, így Toroczkai László állva tanúskodta végig a 10 órától majdnem délután 4 óráig tartó meghallgatását. Persze egy betyár számára ez nem megterhelő feladat, csupán a törvényszék készségességét jelzi, hogy vannak egyes kedvelt, és más, kevésbé kedvelt tanúk.

Kenéz Andrea részletekbe menően boncolgatta Budaházy György és Toroczkai László szerepét Hunnia megalapításában, a köztük lévő munkamegosztást, esetleges hierarchiát. Toroczkai László elmondta, hogy ez a kezdeményezés annyira demokratikus volt, hogy semmiféle hierarchiáról nem lehet beszélni, a munkaviszony teljesen egyenlő volt, a viták is építő jellegűek voltak. Nemcsak ketten szervezték a mozgalmat, sok önkéntes részt vett benne, és ha jó javaslatokkal ált elő, bárki beleszólhatott a dolgok menetébe. Mint elmondta, a mozgalom sajnos nem nőtte ki magát, mivel a beinduló gárdák és egyéb kezdeményezések elszippantották a kezdetben még népesebb tábort. A Hunnia szakértői csoportja többször tartott megbeszélést, de például a támogatók nem voltak aktívak, így anyagi támogatást nem kapott a mozgalom, persze ennek legfőbb oka az, hogy nem sikerült bejegyezni Hunnia alapítványát, mert azt a bíróság törvénysértő módon megtagadta, minek folyományaképpen az alapítvány ügye ma a strassburgi bíróságon van. Természetesen a Hunnia mozgalom tagjai nem vettek részt semmiféle törvényellenes cselekményben, és az alapítók sem buzdítottak soha ilyenre.

Toroczkai Lászlót sok olyan kérdésről is faggatta a bírónő, amelyekhez neki nem volt köze, és amelyekről nem volt tudomása, így például a Hunniába jelentkezők által kitöltött kérdőív adott kérdéseinek magyarázata, indoklása. A tanú hiába hangsúlyozta, hogy az adott kérdésre nem tud válaszolni, mert halvány fogalma sincs, a bírónő többször is feltette a kérdéseit, teljesen feleslegesen.

Összességében hiába faggatta egy teljes napig a törvényszék Toroczkai Lászlót, a vád koncepcióit nem tudta ezzel a vallomással megerősíteni.

Budaházy összegzése:

A legközelebbi tárgyalási napon, (február 26-án, szerdán) a védelem indítványára Barcsa-Turner Gábor, a Szent Korona Rádió alapítója áll majd a tanúk padján. A szerdai tárgyalás az eddigiektől eltérően nem 9-kor, hanem 10:30-kor kezdődik majd a Markó u 27-ben, a 2. em. 36-os teremben.