A demonstrálók a helyszínre több nagyméretű molinóval érkeztek, azokra angol és magyar nyelven például azt írták, "Önrendelkezést Kárpátaljának", illetve "Magyarország visszaköveteli Kárpátalját". A két-háromszáz résztvevő közül többen nemzetiszínű és árpádsávos lobogót tartottak a magasba.

Gaudi-Nagy Tamás egyebek között azt mondta: a történelmi igazságtételt szolgálná Kárpátalja visszatérése. A politikus szerint ugyanakkor Martonyi János külügyminiszternek távoznia kell, mert nem áll ki határozottan emellett.

Ifjabb Hegedűs Loránt református lelkész arról beszélt, meg kell kongatni a vészharangot, hogy összefogás szülessen Kárpátalja ügyében, mert ha nem, akkor el fog veszni ez a lehetőség.

A tüntetésen Budaházy György telefonon jelentkezett be, mert a bíróság eltiltotta a tömegrendezvényektől. Budaházy - akivel szemben terrorcselekmények vádjával koncepciós per zajlik a Fővárosi Törvényszéken - azt mondta: nyomást kell gyakorolni a döntéshozókra Kárpátalja ügyében, hiszen 80 éve nem volt olyan helyzet, mint most, amikor egy nagyhatalom érdekei egybeesnek Magyarország érdekeivel.

Lenhardt Balázs független országgyűlési képviselő szerint az önrendelkezés Kárpátalját is megilleti, ahogy a Krímet. Hozzátette, hogy 150 ezer kárpátaljai magyar most segítséget vár a magyar államtól.

Zagyva György Gyula, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom társvezetője szerint a Külügyminisztérium nem használta ki a kínálkozó alkalmat, hanem a "nyugati háttérhatalmak" akaratát érvényesíti a kérdésben.

Morvai Krisztina EP-képviselő, a tüntetés utolsó szónoka szerint követelni kell, hogy a magyar külügyminisztérium a magyar érdekeket képviselje. Mint hangsúlyozta: követelni kell a nemzeti önrendelkezést Kárpátaljának is.

A demonstráció végén a szervezők átadták nyolcpontos petíciójukat a Külügyminisztérium ügyeletes munkatársának. A petícióban egyebek mellett az áll, követelik, hogy a magyar állam ismerje el a krími népszavazás eredményét, vagyis azt, hogy a félsziget visszatért Oroszországhoz. Követelik azt is: intézkedjenek a Magyar Honvédség felkészítéséről, hogy képes legyen megvédeni a kárpátaljai magyarokat, és azt is el szeretnék érni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök váltsa le Martonyi Jánost.

(MTI nyomán)

Alulírott, elkötelezett magyar emberek, akik a mai napon 2014. március 28-án összegyűltünk Budapesten a lengyel Bem Józsefről elnevezett téren a Külügyminisztérium épülete előtt, hogy kifejezzük követelésünket az Ukrajna által megszállt magyar területek visszacsatolása érdekében, és tiltakozásunkat a Krím félszigeten élő orosz közösség önrendelkezés jogának gyakorlása miatti szankciók ellen az alábbi lépések haladéktalan megtételét követeljük Magyarország kormányától, különös tekintettel az Alaptörvény D. cikkére is, amely egyértelműen államfeladattá teszi az elcsatolt magyar területeken élő magyar közösségek közösségi jogainak kivívásáért folytatott küzdelmet.

Nem nézhetjük tovább tétlenül és szótlanul, hogy a történelem által felkínált újabb esélyt szalasszon el nemzetünk az igazságtalan és önrendelkezési jogot sárba tipró trianoni diktátum által szabott keretek szétzúzására.

A napnál is világosabb, hogy a nemzetközi jogi egyezmények által is garantált önrendelkezési jog megilleti a 150 ezres kárpátaljai magyar közösséget és az ott élő közel egymillió ruszint. Ez eddig is így volt, sőt 1991-ben ezt Kárpátalján népszavazás erősítette meg, de azt az ukrán állam elszabotálta. Ukrajna szervezett háttérhatalmak által történt meghódítása, illetve ezzel párhuzamosan a Krím félsziget orosz közösségének legitim népszavazással történő visszatérése Oroszországhoz megkerülhetetlen kötelezettséget ró a magyar kormányzatra, hogy védhatalomként követelje a kárpátaljai magyarság biztonságának akár nemzetközi és magyar haderőkkel történő szavatolását, illetve annak biztosítását számukra, hogy mielőbb tisztességes népszavazáson dönthessenek Magyarországhoz való visszatérésről - akár a velünk hagyományosan baráti viszonyban levő ruszin néppel együtt. Addig is számukra biztosítani kell a teljes körű területi autonómiát összhangban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1832/2011 sz. határozatával, amely ezt tagállami kötelezettséggé teszi.

Egyrészt egyértelmű biztatást és bátorítást szeretnénk adni a kárpátaljai magyar testvéreinknek és a ruszinoknak, illetve minden további önrendelkezési joggal bíró Ukrajnában élő népcsoportnak (lengyelek, oroszok, románok stb.), másrészt pedig követeljük a magyar kormánytól a fenti célokért való bátor kiállást, elítéljük az eddig ezen a téren tanúsított gyáva, behódoló magatartását.

1. Követeljük a kormánytól, hogy haladéktalanul kezdeményezze az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának összehívását, annak érdekében, hogy a jelenleg Ukrajnához tartozó, de közel 1000 évig Magyarországon, a Szent Korona országában élt, veszélyeztetett magyar és ruszin közösség nemzetközi felügyelet mellett szervezett népszavazáson dönthessen önrendelkezési jogának gyakorlásáról, az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezség okmányában rögzítettek szerint. Kezdeményezze a Kormány azt is, hogy az ENSZ BT döntsön arról, hogy a népszavazás tisztasága és az ott élők biztonsága érdekében nemzetközi békefenntartó erők és nemzetközi megfigyelő erők megfelelő számban lehessenek jelen Kárpátalján.

2. Követeljük a kormánytól, hogy haladéktalanul ismerje el a Krím félszigeten 2014. március 16-án szervezett népszavazást és tekintse azt a nemzetközi joggal összeegyeztethető lépésnek, az önrendelkezési jog törvényes gyakorlásának és ebből fakadóan ismerje el érvényesnek Krím-félsziget Oroszországhoz történő visszatérését.

3. Követeljük a kormánytól, hogy azonnali hatállyal vonja vissza támogatását a Krím félszigeti népszavazással és a visszacsatolással kapcsolatosan Oroszországgal szemben életbe léptetett szankciókat tartalmazó döntésektől és a jövőben semmi ilyen lépést ne támogasson, sőt tegye egyértelművé, hogy ilyen lépések épp a nemzetközi jog szerint garantált önrendelkezési jog elveibe ütköznek, amelyet az 1920. évi trianoni békediktátum során magyar területek elcsatolásakor sem alkalmaztak, az így elszakított három és fél millió magyar nemzetiségű honfitársunk esetében sem.

4. Követeljük, hogy a kormány haladéktalanul intézkedjen a Magyar Honvédség felkészítésére annak érdekében, hogy képes legyen védelmet adni a Kárpátalján élő 150 ezer magyar honfitársunknak, aki közül minden harmadik ember, közel 50 ezer fő már magyar állampolgár és ezáltal uniós állampolgár is. Ennek érdekében pedig követeljük, hogy hozzák haza az összes magyar katonát külföldről, hogy ne idegen érdekeket szolgáljanak, hanem az esküjüknek megfelelően képesek legyenek a haza és honfitársaink védelmére.

5. Követeljük, hogy Magyarország kormánya haladéktalanul jelentse be igényét arra, hogy a történelem hosszú évszázadai alatt békésen együtt élő magyar és ruszin nép által lakott Kárpátalja térjen vissza Magyarországhoz, amelyre már 1939. március 15-én egyszer már sor került az igazságtalan trianoni békediktátum revíziója körében. Addig is, amíg a Kárpátalján elnyomott és másodrangú állampolgárként élő magyar és ruszin polgárok dönthetnek arról, hogy kívánnak-e Magyarországhoz visszacsatlakozni követeljük, hogy Magyarország szerezzen érvényt az 1991-es kárpátaljai népszavazásnak, amely Kárpátalja, ezen belül Bereg-vidéken élő magyar közösség számára széleskörű területi autonómiát biztosít.

6. Követeljük, hogy a kormány álljon ki minden síkon az Ukrajna területén jogfosztottságban élő népcsoportok önrendelkezési joga mellett, így különösen a lengyelek, románok, bolgárok, oroszok ilyen törekvései mellett és az ezen népcsoportokért felelős államokkal közösen tegyen meg minden ésszerű diplomáciai, stratégiai és taktikai lépést az önrendelkezési törekvések közös sikere elérése érdekében.

7. Követeljük Magyarország miniszterelnökétől, hogy haladéktalanul váltsa le Martonyi János külügyminisztert, aki hosszú évek alatti munkásságával már többször, de legutóbbi megnyilatkozásával már végérvényesen bizonyította, hogy alkalmatlan magyar nemzet érdekeinek külügyi képviseletére, gyáva és hazaáruló módon járt és jár el, és nyilatkozik az ukrajnai helyzettel kapcsolatban. Tetteit és mulasztásait súlyosbítja, hogy most egy történelmi lehetősége van a magyarságnak arra, hogy a nemzeti érdekeinket érvényesítsük és legalább részlegesen megváltoztassuk azt az igazságtalan és nemzetközi jogba ütköző békediktátumot, amely nemzetünket halálra kívánta ítélni 1920-ban, de amely ellenére még mindig jelentős számú magyar közösség él jogfosztott sorban nemcsak Kárpátalján, hanem Felvidéken, Erdélyben és Délvidéken is. Ennek érdekében szükséges, hogy a Kormány ne csak Kárpátalja, hanem az összes elcsatolt magyar terület kapcsán a nemzetközi fórumok előtt, így az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt is felvesse a Kárpát-medencében igazságtalanul húzott határok újra rendezését, mivel a térségben már minden nép élt rajtunk kívül az önrendelkezés jogával, egyedül minket magyarokat fosztanak meg ettől.

8. Követeljük Magyarország kormányától, hogy lépjen fel az Európai Unió Külügyi Szolgálatánál és az Európai Unió Bizottságánál annak érdekében, hogy az Európai Unió haladéktalanul tegyen érdemi lépéseket a 150 ezer kárpátaljai magyar megvédésére és jogaik védelmére, figyelemmel arra is, hogy a 150 ezer kárpátaljai magyarból 50 ezer magyar állampolgár így ők egyúttal uniós állampolgárok is, tehát értük felelősséggel tartozik az Európai Unió is.

Lássa meg az egész világ, hogy a magyarok a szabadság nemzete és most az oroszokkal és lengyelekkel egy oldalon vívjuk ki a szabadságot az Ukrajna által illegitim módon birtokolt Kárpátalja számára.

Végül gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar idevágó gondolatát ajánljuk figyelmükbe:
„Mindennek megvan bizonyos pillanata, mely ha lepergett, örökre oda van erény s becsület, úgy oda van élet is és minden remény.”

A fenti követeléseket a mai napon közfelkiáltással elfogadtuk, és arra kérünk minden jóakaratú embert a csonka hazában, a Kárpát-medencében és világ minden táján, hogy csatlakozzon ehhez és velünk együtt követelje a fenti lépések mielőbbi megtételét a kárpátaljai magyarság megvédése és Kárpátalja és Hazánk újraegyesítése érdekében.

Mielőbbi hathatós lépéseiket és válaszukat elvárjuk !

Budapest, 2014. március 28.

A petíciót elfogadók képviseletében:
dr. Gaudi-Nagy Tamás, országgyűlési képviselő, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője
(cím: 1358 Budapest, Széchenyi rkp. 19.)
Budaházy György, hazafi
dr. Drábik János, jogász
ifj. Hegedűs Loránt, református lelkész
dr. Lenhardt Balázs, országgyűlési képviselő
dr. Morvai Krisztina EP-képviselő
Zagyva György Gyula, országgyűlési képviselő, HVIM-elnök