A hír már többször is megjelent a sajtóban, legutóbb az év elején röppent fel, hogy az orosz állam kezében lévő Gazprom március végén vagy április elején megállapodhat a magyar állami MVM csoporthoz tartozó Magyar Földgáztároló (MFGT) Zrt.-vel, de a szakértők nem bíztak az ügylet megkötésében. Eddig ugyanis annak ellenére nem sikerült tető alá hozni a megállapodást, hogy az már évek óta napirenden van.

Az elmúlt évek során a magyar kormány már többször felkínálta a hazai tárolói kapacitásokat az orosz gáztársaságnak. Szóba került, hogy 700 millió köbméter, később pedig az is felvetődött, hogy akár 1,5 milliárd köbméter gázt tároltatna be a Gazprom. Egy alkalommal még az egyik tároló eladása is felmerült, de végül valamennyi üzleti tárgyalás elakadt annak ellenére, hogy hozzáértők szerint mindkét fél számára üzleti lehetőség rejlik a bértároltatásban.

Szakértők úgy vélik: a magyar kormánynak érdemes bérbe adnia fölös kapacitásait, s ebből bevételt termelni, ha már a kormányzat néhány évvel ezelőtt csaknem háromszázmilliárd forintot áldozott az adófizetők pénzéből a tárolók állami tulajdonba vonására. A Gazpromnak pedig az jelentene előnyt, hogy az Európai Unió területén lennének gyorsan mozgósítható készletei, illetve Magyarországról szolgálhatná ki balkáni ügyfeleit, például Szerbiát és Horvátországot. A szakemberek szerint a mintegy 4,3 milliárd köbméter befogadóképességű hazai kereskedelmi tárolókban akár másfél milliárd köbméter orosz gáz is bértárolható lenne.

Az „idegen” készletek befogadásának határt szab, hogy MFGT köteles fenntartani a tárolók egy részét az egyetemes (lakossági) szolgáltatónak. Az úgynevezett gáztörvény ugyanis előírja, hogy a társaság tárolókban helyezze el az elmúlt tíz év legnagyobb téli fogyasztásának legalább hatvan százalékát. A lakosságot ma már egyedül az állami gáztársaság, a Főgáz Zrt. szolgálja ki országszerte. Így ennek a vállalatnak a feladata a kötelező tartalékok felhalmozása.

Egy másik Oroszországgal megkötött üzlet viszont rosszul sülhet el. Eddig ugyanis sehol sem sikerült beüzemelni, illetve tartósan üzemben tartani azt a VVR–1200-as orosz reaktortípust, amelyet a 3600 milliárd forintból elkészíteni tervezett Paks II atomerőműbe is beépítenének. Így egyre valószínűbb, hogy a kormány a Moszkvával a beruházásról kötött 2014-es paktum nyomán olyan kísérleti reaktort hozna Magyarországra, amelynek nemcsak a biztonsági színvonala, hanem a működőképessége is kétséges – derül ki a Népszava írásából. A lap összefoglalója szerint számos műszaki probléma adódott a paksi bővítéshez referenciaként megjelölt orosz Novovoronyezs 2, a belorusz Osztrovec, illetve a 2016-ra ígért Leningrád 2 atomerőművekben.

A Népszava "őszintén" aggódik Paks 2 miatt

Mindegyik beruházás késik, emellett kiderült, hogy a Szentpétervár melletti Leningrád 2 atomerőmű építésekor az előírtnál rosszabb minőségű anyagokat és műszaki megoldásokat használtak a kivitelezők. A fehéroroszországi Osztrovec atomerőmű építése során pedig beemelés közben leejtették a reaktortartályt. A Novovoronyezsben beüzemelt reaktor pedig három hónapja generátorhiba miatt leállt, s azóta sem indult újra.

A Finnországnak szánt orosz blokkal is gondok vannak. Olli Rehn, Finnország gazdasági minisztere azt nyilatkozta, hogy ha a Roszatom nem változtat sürgősen a tervezés és a megvalósítás színvonalán, akkor az egész beruházás kútba eshet. (A hírek valóban aggasztóak, de ne feledjük, hogy a Paks II elleni kampányhoz kapóra is jönnek a Puch-lapnak - szerk.)

A Roszatom a hozzá kötődő atomenergia.info oldalon keresztül adott hivatalos választ a lap információra, amelyet a teljesebb kép kedvéért alább közlünk.

2017. február 27-én megkezdődött a blokk kereskedelmi üzeme. Az erre vonatkozó információt széles körben közölte mind az orosz, mind pedig a külföldi média, köztük a magyar média is.

A kereskedelmi üzem kezdete előtt a Novovoronyezsi Atomerőmű 2-es kiépítés 1-es blokkja (azaz a 6-os blokk) mintegy 1691 millió kilowattóra villanyáramot termelt.

Amint azt a Roszatom korábban már közölte, az érintett 1-es blokkot a generátor leállítása miatt kapcsolták le a próbaüzem során, értelemszerűen a meghibásodás nukleáris területet nem érintett.

Az atomerőmű-építésnek ebben a szakaszában a blokkok egész sor műszaki ellenőrzésen mennek át és különböző üzemállapotokban tesztelik az új berendezéseket. Az ebben a szakaszban felmerülő rendellenességeket minden esetben kiküszöbölik. Ez egy teljesen szokványos eljárás minden egyes épülő erőmű esetében, függetlenül attól, hogy milyen üzemanyaggal működik az erőmű. Az érintett generátort kijavították és 2017. január 26-án a blokk terhelése elérte a névleges, 100%-os teljesítményszintet.

Az orosz atomerőműveket működtető Roszenergoatom konszern, nyitott és átláthatóan működő vállalat, amely időben tájékoztatja a közvéleményt és a médiát az orosz atomerőművekben történő eseményekről.

A Novovoronyezsi Atomerőmű környezetében működő média képviselőit az adott esemény napján 2016. november 10-én tájékoztatta a Novovoronyezsi Atomerőmű sajtóosztálya a 6-os blokk leállásának okáról. Mindez világosan kiderül a november 10-i oroszországi sajtóban megjelent cikkekből, amiről bárki meggyőződhet.

2016. november 15-én ülést tartott az atomerőmű építési stábja is, amelyen nyilvánosságra hozták a leállás előzetes okát és a témával kapcsolatos új információkat haladéktalanul a média rendelkezésére bocsátották.

Külön is fel szeretnénk hívni a figyelmet arra, hogy a konszern a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vonatkozó ajánlásait maradéktalanul betartja. Ezen ajánlások szerint tájékoztatási kötelezettség a nukleáris kockázatot érintő események esetén áll fenn. Az érintett esemény semmiféle kockázatot, még elvi kockázatot sem jelentett a lakosságra nézve, és a nukleáris eseményeket értékelő nemzetközi INES-skálán is 0-s fokozatú volt, ám – bár nem lett volna kötelező – a Roszenergoatom tájékoztatta a médiát a blokk helyzetéről.

Ami a Leningrádi Atomerőmű 2-es kiépítésével kapcsolatos állításokat illeti, a Roszatom többször is közölte már, hogy a Zöld Világ elnevezésű környezetvédő szervezet 2016. márciusi jelentése semmiféle bizonyítékot nem tartalmazott arra nézve, hogy a Leningrádi Atomerőmű 2-es kiépítés megvalósítása során az említett szabálysértések történtek volna. A Roszenergoatom konszern felelős vállalatpolitikájának megfelelően a Leningrádi Atomerőmű 2-es kiépítés illetékesei a VNIIAESZ Rt. (az oroszországi atomerőművek működtetésének tudományos irányítását ellátó szerv) bevonásával egy külön vizsgálatot is elvégeztek. Ez a vizsgálat arról tanúskodott, hogy a Leningrádi Atomerőmű 2-es kiépítés 1-es blokkján a primerköri csővezeték hegesztésének minősége minden műszaki követelménynek megfelel.

Ezenkívül szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az összes oroszországi atomerőmű többszakaszos ellenőrzésen esik át az építés, valamint az üzembe helyezés fázisában is. Ezeket az ellenőrzéseket a vállalkozó szervezetek mellett a megrendelő – a Roszenergoatom konszern –, valamint az orosz nukleáris hatóság a Rosztyehnadzor szakemberei végzik. Az erőműveket rendszeresen felkeresik a nemzetközi szervezetek, többek között a NAÜ képviselői is.

2016 júliusában az egyik alvállalkozó munkatársai a daruzás során a vonatkozó utasítástól eltértek és emiatt emelés közben ferde helyzetbe került a teher. Négyméteres magasságban volt a 11 méter hosszú reaktortartály, amikor meghibásodott a daru. Ennek következtében a reaktortartály mintegy félórán keresztül függesztett állapotban volt és közben egyre inkább kitért a vízszintes helyzetből, aminek következtében a reaktortartály elkezdett lassan az emelésre használt kengyelekből kicsúszni és elérte a földet. Amikor bekövetkezett az érintkezés a földdel, a teher mintegy kétharmadát a daru tartotta, ezért az a fajta szóhasználat, hogy “leejtették” vagy “leesett”, helytelen és félrevezető, mert meghamisítja a történtek lényegét.

A reaktortartályon utóbb végzett különböző vizsgálatok megállapították, hogy nincs műszaki akadálya a reaktortartály rendeltetésszerű felhasználásának, a reaktortartály hibátlan és alkalmas az üzemeltetésre. Ennek ellenére, miután a Roszatom mindig tekintettel van a megrendelő kéréseire, elfogadta a belorusz fél kérését, hogy kicseréljék a belorusz atomerőmű egyes blokkjának reaktortartályát.

A finnországi Hanhikivi Atomerőmű építésének helyzetéről szóló információ nem korrekt. A lap által Olli Rehn finn gazdasági miniszternek tulajdonított, a Roszatommal kapcsolatos nyilatkozatot a finn miniszter nem tett. 2016 októberében Olli Rehn finn gazdaságfejlesztési miniszter a finn sajtónak a következőt mondta: „A Fennovoima mindaddig nem kap építési engedélyt az atomerőmű felépítésére, amíg a finn vállalatnál tapasztalt, biztonsági kultúrát érintő hiányosságokat a legrövidebb időn belül el nem hárítják.” Értelemszerűen a Népszava által közölt állítások inkorrektek és nem felelnek meg a valóságnak.

Ezzel kapcsolatban még közölni kívánjuk, hogy a Fennovoimánál megszüntették az említett hiányosságokat, amit bizonyít a független finn nukleáris biztonsági hatóság, a STUK 2016-os jelentése is, amelyben az alábbi olvasható: „Nem érkezett hozzánk több olyan információ a Fennovoima vállalat biztonsági kultúrájára vonatkozóan, ami aggodalomra adna okot.”

Meg kívánjuk jegyezni, hogy a Roszatom mindig kész válaszolni a média és a közvélemény képviselőinek kérdésére. Készek vagyunk minden információt rendelkezésre bocsátani, hogy a jövőben elkerülhető legyen valótlanságokat tartalmazó cikkek megjelentetése.