A Magyar Ateista Társaság vezetője feljelentette a GOKVI-t (a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetet), amiért egy gyógyításért közbenjáró imamozgalmat indítottak az intézet alapítványának 250 ezer forintjából. Az Ateista Társaság, mivel tagjai kizárólag a szekuláris humanizmusban és a tudományban hisznek, ugyanezt elvárják minden állami intézménytől, minden állami pénzből működtetett szervezettől, minden köztéri és közéleti megnyilvánulástól – vagyis tulajdonképpen minden embertől, amint kilép a lakása ajtaján. Sőt, egyes ateisták gyermekkeresztelést elítélő fellépése arra utal, hogy még lakáson belül is.
Zoom
Waldmann Tamás, a Magyar Ateista Társaság elnökének példaképe lehet Madalyn Murray O'Hair, az Amerikai Ateista Társaság bizarr életű alapítója, aki perek sorával szorította rá Amerikát állam és egyház teljesebb szétválasztására: hatására betiltották az állami iskolákban az imádkozást és Biblia-olvasást, de pert indított például a NASA ellen is, hogy megakadályozza a Holdra szálló asztronauták istentiszteletét.
Zoom
Waldmann? Nincs több kérdésünk
Több évezredes tapasztalat áll rendelkezésünkre a spiritualitás, az istenhit pozitív hatásáról a gyógyulás esélyeinek növelésében, és a modern pszichológiai tudományos munkák is sok megerősítéssel szolgálnak erre vonatkozóan. Az a 45 szakirodalom, amelyet a GOKVI válaszlevelében felsorol az adatigénylő kérésére, valószínűleg szintén megerősíti ezt. Ám az ateisták elsősorban erre a két mondatra építik vádjukat: „Az ima gyógyító erejét az elmúlt évtizedekben több tudományos kutatás bizonyította. Kimutatták, hogy hamarabb és kevesebb szövődménnyel gyógyulnak azok a szívbetegek, akikért imádkoznak.” A közbenjáró imának a szívbetegek gyógyulására gyakorolt pozitív hatását tudományos felmérésekkel igazoló kutatásokat kérte számon az ateisták képviselője a GOKVI-n – ezek hiányában ugyanis azt állítja, hogy tudományosan nem bizonyított „gyógyító módszerre” költötték az alapítvány pénzét. Az ilyen kutatások pedig hiányoznak. Eleve nagyon kevés tudományos igényű felmérés készült a közbenjáró ima és a betegségek témájában, az pedig, amelynek célja a szívbetegek gyógyulásának vizsgálata volt, nem hozott pozitív eredményt azokra vonatkozóan, akikért mások imádkoztak.
A közbenjáró ima pozitív hatásosságát igazoló tudományos publikációk hiánya persze nem cáfolja meg azt, bármennyire is így szeretnék beállítani a helyzetet az ateisták, bármennyire is állítják, hogy a „tudományos konszenzus” szerint az ima hatástalan.
Ez a helyzet viszont alkalmas arra, hogy „megszorongassák” a jó szándékú kezdeményezőket, akik – mint Prodan Zsolt, a Gyermek Szívsebészeti Osztály vezetője egy cikkben nyilatkozta – ennek az imamozgalomnak az elindításával egyszerűen kitakartak valamit, ami, ha rejtve is, már eddig is létezett. „Lehetővé tettük, hogy aki imádkozni szeretne a beteg hozzátartozójáért, az nyugodtan tegye. /…/ A hívőket nem érdekli, hogy van-e tudományos bizonyíték. Igazából a nem hívőket érdekli, hogy van-e az imának gyógyító ereje. Azok, akik tudományos bizonyítékot követelnek ezzel kapcsolatban, tulajdonképpen nem engedik meg a hívő polgártársaiknak azt, hogy szabadon gyakorolják a vallásukat.” A betegségekkel, az élet végességével találkozva pedig az emberek fogékonyabbá válnak a transzcendensre. A beteg hozzátartozóikért mondott ima, imalánc lelki fogódzó, megerősítő tett. Gui Angéla, a GOKVI kommunikációs igazgatója szerint „a rengeteg megerősítő történet visszaigazolta, hogy segítenünk kell az imalánc indításának lehetőségét”.
Zoom
Prodan Zsolt szívsebész (kép: Őszi Szilvia)
Valóban, a GOKVI közösségi oldalain rengeteg egyéni élménybeszámoló jelent meg. Némelyik egészen hideglelősen csodás történet, ateista világlátással persze nehéz magyarázatot találni rájuk a „véletlen egybeesés” kevéssé megnyugtató lehetőségén kívül:
„A fiam agyvelőgyulladással élet-halál között volt az ötödik szülinapja után. /…/ Páran bejöhettek elbúcsúzni tőle. Aztán szép lassan változott. Felébredt, és elmondta, mi van a kórtermi fal túloldalán. Amikor kijöttünk, a főorvosnak köszönetet hebegtem, és azt mondta: anyuka, ne nekem köszönje, hanem a Jóistennek. Számtalan imakör volt érte, amit barátaink, szeretteink indítottak országokon átívelve. Manapság 9 éves. A full fogyatékos vegetatív állapotból kijött funkcióvesztés nélkül.”
„Óh Istenem ❤❤❤❤ amikor a kislányomat műtötték 1 hónaposan, a falunkban egy egész gyülekezet érte imádkozott, plusz a Mária Rádió hallgatóit is erre kérték, és én is itt a Facebookon. Másnap le tudták venni a lélegeztetőgépről 7 nap után.”
„Igen, nekünk rengeteget segített az imalánc, amit barátaink indítottak, de amelyhez végül egyházmegyén kívülről, ismeretlenül is nagyon sokan csatlakoztak.”
„Segített az ima, a jó helyre irányítva a műtő és az intenzív osztályon dolgozó orvosok kezét, döntéseit, segített a gyógyulásban, a gyógyulásba vetett hitben, hogy sikerülhet, és nekünk hozzátartozóknak is óriási volt – sőt, még most is az – tudni, hogy milyen sokan velünk vannak lélekben.”
Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita elvállalták a Szívünk imája mozgalom fővédnökségét. Jelenlétük nyilván még vonzóbbá tette az Ateista Társaság képviselője számára a feljelentést, hiszen korábbi közérdekű adatigénylési sorozata és feljelentése is gyakran politikusok vallással kapcsolatos kijelentéseire vagy tetteire irányult, bár érdeklődési spektruma igen széles a Gellért-hegyi kereszt kivilágításától a 777blog rendezvényterem-bérléséig. Honlapjukon és közösségimédia-oldalukon nem is csinálnak belőle titkot, hogy a társaságnak liberális politikai céljai vannak, másrészt a jelképek és a csoportos összejövetelek szintjén is szeretnének ellehetetleníteni minden keresztény megnyilvánulást.
De kik is a magyar új ateisták, és mit akarnak elérni?
Magyarázatért forduljunk hozzájuk, vagyis egyik blogbejegyzésükhöz, amelyet valószínűleg éppen a feljelentő fogalmazott meg: „Az új ateizmus nem olyan, mint a régi. Az új ateizmus sohasem fogja már befogni a száját, nem fog a békesség kedvéért úgy tenni, mintha az egyházak, szekták sokszor nem a hatalmat kiszolgáló bűnszövetkezetek lennének. Nem fogunk úgy tenni, mintha a vallás önmagában tiszteletre méltó dolog lenne. Mi a hitet, az irracionalitást, az elnyomó, bigott, fundamentalista nézeteket támadjuk. Az embereknek van méltóságuk, a nézeteiknek nincsen.” Mielőtt ettől az utolsó mondattól némileg megkönnyebbülten fellélegeznénk, hogy nekünk, embereknek legalább méltóságot tulajdonítanak, más írásaikba beleolvasva rájövünk, hogy ez nem igaz: „A vallásosak, kik ókori szappanoperákat olvasnak, és ezekben hisznek, gyerekagyúak csupán, embergyerekek, tulajdonképpen agyuk egy hibás program szerint fut” – írja egy másik harcias ateista szerző.
Az új ateisták célja egy olyan „új” társadalom megteremtése, amely „a vallás és a tradíciók helyett a józan észre, a tudomány és a filozófia eredményeire támaszkodik” – ebben azonban nincs helye vallásos embernek.
S hogy mennyire nem „új” egy ilyen társadalom: megvalósult már ilyen elvekre épülő állam Sztálin Szovjetuniójában, Enver Hodzsa Albániájában, Mao Ce-tung Kínájában, Pol Pot Kambodzsájában. Az új vajon mennyiben lenne más?
(Képmás nyomán)