Már a fórum előtt történtek is előrevetítették botrányos kimenetelt: az akkumulátorgyár-beruházás ellen tiltakozók és a támogatók indulatosan feszültek egymásnak. Utóbbiak azt kifogásolták, hogy bár még nem hallottak semmit, de az ellenzők máris hangoskodnak, kiabálnak. Magyar zászlókból, molinókból sem volt hiány. Az egyiken az volt olvasható: „Minden hatalom a népé!”, amelyet később a hatóságot és a gyárt képviselő nagyjából 15 személy asztala mögött feszítettek ki. Az LMP pedig azt írta egy méregzöld molinóra: „Nem az akkumulátorgyárra”.

Noha a közmeghallgatás érdemi része Tóth Roland környezetvédelmi szakértő hatástanulmány-ismertetésével kezdődött. Az akkumulátorgyártás folyamatáról, az üzem egységeiről beszélt, de érdemi információt alig tudott mondani, mert az ellenzők belefojtották a szót. Ekkor derült ki az is, hogy a CATL jelenlévő kínai képviselőinek senki sem fordít. Ám a heves reakciók alapján enélkül is nyilvánvaló lehetett számukra: a debreceni családsegítő 500 fős termében összegyűjt mintegy 700-800 ember jelentős része az ellenzők köréből került ki.

– Ha azt hiszitek, hogy ez a gyár nem fog megépülni, tévedtek! A kormány ugyanis támogatta ezt a beruházást – ragadta magához a szót egy szigetközi férfi. Szavai hatására fokozódott a feszültség. Azt javasolta, hogy azt a pénzt, amit a kormány erre a gyárra fordít támogatás formájában, azt az emberekre fordítsák. Az indulatos felszólalások közepette a fórumot vezető Hajdúné Kovács Mária főosztályvezető, majd Rácz Róbert vármegyei főispán egy ideig hiába próbálta nyugtatni a kedélyeket. Érdekesség, hogy még a jelen lévő ellenzéki országgyűlési képviselők egyike, Apáti István (Mi Hazánk Mozgalom) is nyugtatni próbálta a helyieket a hozzászólásában.

– Igaza van Apáti úr, köszönöm, hogy megvéd bennünket, de nincs szükség rá – mondta Rácz Róbert a válaszában. Rácz – aki korábban ciklusokon át fideszes parlamenti képviselő volt – azzal hűtötte a kedélyeket, hogy a környezetvédelmi eljárás arra van, hogy figyelemre vegyék a lakossági észrevételeket. De ha nem kérdéseket tesznek fel – folytatta –, értelmét veszti az esemény. Szavai szerint mindenre válaszolnak, arra a 150 szakmai kérdésre is, ami írásban beérkezett az eljárás során.

Tímár Zoltán mikepércsi fideszes polgármester – aki korábban nyilvánvalóvá tette, hogy a beruházási terület másik oldalán fekvő Mikepércs önkormányzata ellenzi a gyár megépítését – szerint a környezetszennyezés pártállástól függetlenül érint mindenkit. Azt kérte: senki ne keressen politikát az ügyben, mert akkor mindenki rosszul jár.

A résztvevők jelentős részét nem a környezetvédelmi eljárás érdekelte, hanem a beruházás egyéb vonatkozásai. Egyebek között arra voltak kíváncsiak: miért nem kérdezték meg a lakosságot a beruházás bejelentése előtt? Miért ilyen kis teremben tartják a közmeghallgatást, ha ilyen nagy az érdeklődés? Utóbbira a főispán azt felelte: a BMW-gyár ügyében tartott közmeghallgatásra összesen 7-en mentek el, ezért nem gondolták, hogy most ilyen nagy lesz az érdeklődés.

Számos kérdésben előkerültek a gödi Samsung-gyár problémái is, az ottani panaszok. Az egyik kérdés arra vonatkozott: miért temették be a Samsung akkugyára területén a monitoringkutat, vagy – idézzük – „miért adták el a legjobb Debrecen környéki földeket szarért-húgyért?”

Utóbbira válasz nem érkezett. Ám egy másik, a BMW-gyár humuszrétegéről terjedő híresztelésre – miszerint a letermelt értékes termőterületet Németországba és Hollandiába szállítják – a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. (NIF) munkatársa felelt. Egyrészt zöldfelület képzésére használják – mondta –, a többit a humuszgazdálkodási tervnek megfelelően deponálják. Arra a hallgatóságtól érkezett bekiabálásra, miszerint ő ismeri a fuvarost, aki kiszállítja a földet, a szakember megismételte: nem szállítják külföldre a humuszt.

Ahogy a január 9-én tartott közmeghallgatáson, úgy ezen is világossá vált: az ellenzők nem bíznak a hatóságokban. Így például amikor a főosztályvezető azt válaszolta, hogy a környezetvédelmi hatóság munkája nem ér véget az engedély kiadása után sem, hiszen utána is monitoroznak, derültséggel fogadta a hallgatóság. – Előfordulhat-e, hogy bezárják az üzemet? – hangzott egy újabb kérdés. – Ha a mérési adatok nem megfelelőek, igen, akkor bezárható – hangzott a fórumot vezető felelete.

– Hadd mondjam végig, csönd! – kiáltotta el magát Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű vezérigazgatója, miután óriási hangzavar támadt, mivel valakit éppen ki akartak vezetni az indulatos, sorozatos bekiabálásai miatt. – Az a feladatom, hogy a lakosság ellátását szem előtt tartva gondoskodjak arról is, hogy az üzemeknek is legyen vize, és megfelelő szennyvíz hagyja el a gyárat. Debrecennek 98 fúrt kútja van. Naponta 75 ezer köbméter víz érkezik Debrecen alá, ennél többet nem vehetnek ki. Emellett Keleti-Főcsatornából is érkezik felszíni víz a Balmazújváros melletti tisztítóműből, amelyből maximálisan 30 ezer köbméter vehető ki naponta. Vagyis napi szinten 105 ezer köbméter áll ma rendelkezésre. Debrecenben napi 60 ezer köbméter volt az ivóvíz csúcsfogyasztása tavaly nyáron, miközben a gyárnak 20 ezer köbméteres lesz a napi igénye teljes kapacitásra történt bővítése esetén – részletezte a szakember.

Kitért arra is, hogy a CATL akkumulátorgyárának nem ivóvizet, hanem úgynevezett szürke vizet, vagyis tisztított szennyvizet adnának, ehhez infrastrukturális fejlesztéshez is szükség van. – A gyárból csak olyan vizet engedhetnek ki, ami beleengedhető a Tócó patakba. Higgyék el, ez nekem is fontos, hiszen ha tisztítatlan szennyvíz kerülne a vízműhöz, akkor az megölné szennyvíztelep biológiáját – mondta a Debreceni Vízmű vezére.

Gorján Ferenc a gödi gyár monitoringkútjának betemetésére is reagált a résztvevők unszolására. – Szégyenletes dolog, hogy egy gyár betemeti a kútját – jelentette ki, hozzátéve: a Debreceni Vízmű is fog monitoringkutat üzemeltetni a gyárban. A bekiabálásra, miszerint „majd betemetitek ti is”, azt felelte: nincs az a pénz, amiért betemetnék. – Emberek életével nem játszunk – igyekezett nyugtatni a helyieket.

Szintén több kérdés vonatkozott az akkumulátorgyár hulladékának kezelésére. Előbb a fórum vezetője ennek megválaszolását azzal utasította el, hogy ez egy környezetvédelmi hatósági eljárás, és ez a kérdés nem része ennek. Később Szilágyi Balázs, a CATL közügyekért felelős szakembere azt mondta, hogy ma Közép-Magyarországon működnek azok a cégek, amelyek az akkumulátorgyárakban keletkező hulladékokat feldolgoznak. Ő tért ki arra is, hogy az akkugyártáshoz használt lítium nem érkezik a gyárba, hanem egy kevert anyagot dolgoznak majd fel.

A résztvevők hiányolták a fórumról Papp László (Fidesz-KDNP) debreceni polgármestert. Ő nem vett részt a közmeghallgatáson. Ennek apropóján egy fiatal felszólaló kijelentette: ha a polgármester nem hajlandó jogi úton megakadályozni a gyárépítést, le kell mondania. Ezt követően másodpercekig zúgott a „mondjon le!” szólam. Szekeres Antal, Debrecen város jegyzője úgy reagált: Papp Lászlónak nem áll szándékában lemondani. Hozzátette, nem a polgármester dönt a gyár megépítéséről, hanem a hatóságok. – Azt várjuk, hogy olyan döntés szülessen, amely mindannyiunk számára elfogadható – jelentette ki a jegyző.

A közmeghallgatás mélypontja az akkugyár egyik támogatóját ért fizikai támadás volt. A nő a tömeg felé fordulva érvelt, amikor támadója megütötte. A támadó férfi kezdetektől hangos szóval adott hangot ellenérzéseinek, az eljárásban résztvevők hatósági személyek legitimitását is megkérdőjelezte. A férfi aztán a gyár mellett érvelő nőt rálökte a hivatali szereplők és szakértők asztalára, majd a nő a földre esett.

A férfi a fizikai tettlegesség után elszaladt, többen, köztük az áldozat férje utána eredt. Ezt követően a közmeghallgatást vezetője befejezettnek nyilvánította a fórumot. Rácz Róbert főispán próbálta nyugtatni a kedélyeket. Néhány perc után a fórum folytatása mellett döntöttek. A megütött nő férje a lap érdeklődésére azt mondta: a felesége a terem előtti folyosón pihen. Elmondása szerint a rendőrök előállították a támadóját.

Akadtak kérdések a megnyilvánuló lakossági ellenállás okán a gyár képviselőihez is. – Létezhet-e olyan közakarat, ami miatt elállnak a beruházástól? – vetették fel. Nem kívánnak ezzel kapcsolatban nyilatkozni – jelentette ki Szilágyi Balázs, a gyár közügyekért felelős képviselője.

Később ugyanezt megkérdezték a CATL kínai vezetőitől-képviselőitől is, angol nyelven. A vezetők több másodpercig tanácskoztak. Végül jelezték, hogy nem kívánnak válaszolni, vagyis nem mondták meg, hogy elállnak-e a gyárberuházástól az ellenállás miatt, vagy sem. Erre a közmeghallgatást vezető főosztályvezető kérte a következő kérdést. Erre – ahogy a lap videójából is kitűnik – hangos pfujolással, fütyüléssel válaszoltak az ellenzők.

A Mi Hazánk Mozgalom alelnöke szerint csak helyi ügydöntő népszavazással lehet megakadályozni a kínai akkumulátorgyár felépítését Debrecenben - írja az MTI.

Apáti István, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője pénteken, a beruházásról tartott közmeghallgatás tapasztalatait összegezve sajtótájékoztatóján azt mondta, "a kormányzati gépezet, beleértve a kínait, Debrecen szilaj ellenállásába fog ütközni, döntően a civilek, a választópolgárok ellenállásába".

Az ellenzéki politikus kifogásolta, hogy a debreceni környezetvédelmi hatósági eljáráson ismertetett szakvéleményeket csak elméleti számításokra alapozták, nem vették figyelembe például a gödi akkumulátorgyár működtetése kapcsán rendelkezésre álló gyakorlati mérési eredményeket.

Szóvá tette azt is, hogy a közmeghallgatáson az általa gyarmatosítóknak nevezett kínai befektetők jelen lévő képviselői arra sem voltak hajlandóak, hogy igennel vagy nemmel válaszoljanak a nekik feltett kérdésre: "létezik-e olyan közakarat, amely őket távolmaradásra, a beruházás leállítására, visszavonulásra rábírja".

Apáti István azt mondta, ha egy ilyen egyszerű kérdés megválaszolására sem lehet rábírni őket, hogy lehet majd rákényszeríteni, hogy bármilyen, az esetlegesen megépülő üzem működésével kapcsolatos környezetvédelmi, egészségügyi szabályt betartsanak.

A Mi Hazánk Mozgalom alelnöke szerint az igazi, hatékony megoldás az üzem megépítésének megakadályozására a folyamatos utcai jelenlét, a tömeges keretek közötti, valódi erődemonstráció lehetne, bár - tette hozzá - ismerve a helyi viszonyokat, nem biztos, hogy eredményre vezetne.

Az egyetlen, ami eredményt hozhat, a helyi ügydöntő népszavazás - tette hozzá, megjegyezve, hogy ehhez legalább 35 ezer aláírásra van szükség néhány hét alatt, amihez pártja minden segítséget megad.

"A választópolgárok, civilek széles közösségének meg kell mutatnia, hogy pártokkal vagy pártoktól függetlenül képesek az önszerveződésre, amely egy ilyen komoly akció végrehajtásához szükséges" - mondta az ellenzéki párt alelnöke Debrecenben, megjegyezve, "ezt a kormányt és egyik legfőbb bástyáját, Debrecent nem lehet, csak erővel meghátrálásra bírni".

Korábban írtuk: "Nem kérünk belőle!" - Belefojtották a szót a kínai akkumulátorgyár képviselőjébe Debrecenben

Kapcsolódó: Kínában házi őrizetbe zárták a Debrecenben gyárat építő Semcorp alapítóit