A magyar gazdaság jól láthatóan nem tud úgy dinamizálódni, ahogyan azt sokan várják. 2022 óta összességében stagnálás körüli teljesítményt látunk: visszaesést, illetve kis növekedést hozó negyedévek váltogatják egymást.

Az utóbbi 11 negyedévből 7-ben zsugorodott a gazdaság, az utóbbi hatból négyben.

Például 2024 közepén technikai recesszió volt (vagyis két egymást követő negyedévben is esett a GDP), amiből az év végére kecmeregtünk ki. Úgy tűnik, egyelőre csak ideiglenesen, hiszen máris újra csökkenést látunk.

Az adat nem csak az elemzői, hanem a kormányzati várakozásoktól is elmarad. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter "apró" gazdasági növekedésre számított.

Az első negyedéves GDP-adatban a kereskedelmi háború (és az ebből fakadó bizonytalanság) hatásai még csak kis részben jelenhettek meg, hiszen az igazi eszkaláció április elején történt. Ezért az első három hónap folyamatait sokkal inkább a korábbi negyedévekre jellemző tendenciák folytatódása határozhatta meg. Eszerint a lakossági vásárlóerő növekedése elsősorban a szolgáltató szektor bővülésén keresztül járul hozzá a gazdaság bővüléséhez, ugyanakkor a gyenge külső kereslet visszafogja az ipari exportot. A gazdasági szerkezetet figyelembe véve Németország recesszió közeli állapota fáj igazán. Valószínűleg a beruházások elmúlt negyedévekben mutatott durva zuhanórepülése után nem most jött el az éles felpattanás, hiszen az üzleti bizalom továbbra sem erős, az uniós források tovább apadtak, illetve az állam adókból finanszírozott fejlesztéseinek gátat szab a költségvetés rossz helyzete. A mai GDP-adatot látva jó esélyt adunk, hogy a beruházási szabadesés folytatódott.

Pontos képet az első negyedéves gazdasági teljesítményről majd az egy hónap múlva érkező részletes GDP-jelentésből tudhatunk meg. Amióta a KSH az időszak után 30 nappal közli a gyorsbecslését ("t+45" helyett ("t+30"), még inkább a homályban tapogatózunk, hiszen a havi részadatok közül a márciusiakat még nem látjuk.

A statisztikai hivatal az első becslés közzétételekor csak egy rövid értékelést ír az adathoz, ez most így hangzik: "A bruttó hazai terméket pozitívan befolyásolta a szolgáltatások együttes teljesítménye. A gazdaság teljesítményét az ipar és az építőipar fékezte." Ezek a mondatok az éves változást kifejező GDP-növekedési adatra vonatkoznak, ami a nyers index szerint 0% (a várakozás itt is 0,3%-os növekedés volt), szezonálisan és naptárhatással igazítva viszont 0,4%-os a gazdasági visszaesés. A KSH közlése beleillik a nagy képbe: a háztartások fogyasztása a szolgáltató szektorban tud növekedést biztosítani, de nagyjából ez az egyetlen növekedési motor, ami nem elegendő a lehúzó hatások ellensúlyozására. (Az éves index egyébként most a szokásosnál is kevésbé iránymutató, a tavalyi szökőnap és az ünnapnapok, főleg a mozgó húsvét hatása miatt érdemes a negyedéves mutatóra koncentrálni.)

Messzebbről nézve a hazai gazdaság teljesítményét azt láthatjuk, hogy 2020-as évek sokkjai ismét tartósan letérítették Magyarországot a fejlődési pályáról.

Az első negyedév friss adata még tovább rontja az idei GDP-növekedési kilátásokat.