Közleményükben kiemelték: tiszteletben tartják "dr. Kiss László politikai jellegű nyilatkozatait, amiket az utóbbi napokban a különböző médiumokban és az önkormányzat képviselő-testületének ülésén tett; ezen politikai jellegű nyilatkozatokat a Központi Nyomozó Főügyészség továbbra sem kommentálja".

Magyarországon a terhelt letartóztatását az ügyészség indítványára a bíróság rendeli el. A bíróság végzése ellen fellebbezésnek van helye, amelyet háromtagú bírói tanács bírál el - áll az 1. pontban.

A 2. pontban hozzátették, a bíróság a letartóztatásról és annak többszöri meghosszabbításáról jelen ügyben is a nyomozati iratok birtokában döntött. A letartóztatást megalapozó nyomozati ügyiratokat az ügyészség minden alkalommal dokumentált módon átadta a bíróságnak, Kiss László gyanúsítottnak és a védőjének is.

"A bíróság a nem jogerős végzésében nem bűncselekmény hiányában döntött úgy, hogy nem hosszabbítja meg dr. Kiss László letartóztatását. A megalapozott gyanú meglétét a bíró a végzésében kifejezetten megállapította" - írták.

A 3. pontban cáfolták, hogy a terhelt családjával történő személyes kapcsolattartását az ügyészség korlátozta. "Azt a büntetés-végrehajtási intézet bonyolította le, az ügyészségnek a kapcsolattartás időpontjairól tudomása sem volt, így arról a sajtót sem értesíthette" - közölték.

"A Központi Nyomozó Főügyészség a terhelt levelezésének ellenőrzését jogszabályi felhatalmazás alapján tartotta fenn magának. Az ellenőrzést az ügyészség minden esetben dokumentált módon egy napon belül elvégezte" - emelték ki a 4. pontban.

Az 5.-ben rámutattak: a letartóztatás mint a legsúlyosabb, a személyi szabadságot is elvonó kényszerintézkedés szabályait jogszabályok határozzák meg, nem az ügyészség. "Egyetlen egy letartóztatott személy sem tarthat a büntetés-végrehajtás keretei között fogadóórát vagy járhat ki ülésekre" - reagáltak a polgármester kijelentéseire.

A 6. pontban értelmezhetetlennek nevezték Kiss László azon, más ügyekkel és gyanúsítottakkal összevető állítását, hogy Völner Pál és Boldog István szavazhatott az alkotmánybírók megválasztásáról az Országgyűlésben, tekintettel arra, hogy egyikük sem országgyűlési képviselő.

A 7. pontban hangsúlyozták: "a Központi Nyomozó Főügyészség nem szivárogtatott ki sem nyomozati iratokat, sem más egyéb információt".

Az utolsó, 8. pontban felidézték március 5-én kiadott közleményüket, amely szerint az ügyészség több alkalommal is megpróbálta kihallgatni Kiss Lászlót, aki megtagadta a vallomástételt.

"A Központi Nyomozó Főügyészség továbbra is tiszteletben tartja a terhelt véleménynyilvánítási jogát" - áll a közleményben.

Az óbudai ügy nyomozásáról szóló közleményéhez a KNYF két képet is csatolt, amelyekben ügyészségi és bírósági jegyzőkönyvekből közöl kivonatokat: