A 27 tagállam vezetői a legutóbbi, júniusi csúcs óta most találkoznak először, az azóta eltelt időben pedig sok minden történt Európában, valamint az EU-csúcsok napirendjét évek óta meghatározó ukrajnai háborúban is.

Míg augusztusban Donald Trump amerikai elnök Alaszkában fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, és egy lehetséges tűzszünetről tárgyaltak, azóta Trump bejelentette, hogy csalódott Putyinban, amiért nem nyitott a békére. Utóbbi miatt az amerikai kormány bejelentette, hogy felold minden korlátozást, amit még korábban meghatároztak Kijev számára, sőt, nemrégiben J.D. Vance alelnök azt is elárulta, az Egyesült Államok akár nagy hatótávolságú Tomahawk-rakétákat is eladhat Kijevnek.

Emellett pedig szeptemberben Oroszország több ízben is megsértette a NATO légterét drónokkal, vagy harcirepülőkkel – a mostani csúcsot az EU soros elnökeként megrendező Dániában például az elmúlt napokban ismeretlen drónok zavartak meg több repülőteret is, ami miatt az EU-ban több tagállam is felvetette, hogy drónfalat kéne felhúzni az EU – és egyben a NATO – keleti határára – az ötletet még Ursula von der Leyen vetette fel évértékelő beszédében.

A mostani csúcs legfőbb témáját így ezúttal is az Oroszország jelentette veszély elleni uniós válasz és elrettentés, valamint Ukrajna további támogatása adja. Ugyanakkor mivel ezúttal informális keretek között tárgyalnak mindezekről, ezért sokkal szabadabban vitázhatnak az állam- és kormányfők, és konkrét döntés helyett csak megágyazhatnak a következő, október 23-ára tervezett formális csúcsra.

Az elmúlt hetekben az Európai Tanács elnöke, António Costa mind a 27 tagállamba ellátogatott, hogy már az októberi csúcsok előtt felmérje a vezetők álláspontjait, és megpróbálja már azelőtt a kompromisszum felé terelni az állam- és kormányfőket, hogy október 1-jén, valamint 23-án találkoznának.

A legutóbbi csúcson a tagállamoknak sikerült megállapodni abban, hogy a tagállamok szorosabban együttműködnek a védelmi fejlesztésekben és beruházásokban, valamint felkérték az EU biztonságpolitikai és külügyi főképviselőjét, Kaja Kallast, hogy állítson össze egy ütemtervet a védelmi készenlét fejlesztésére 2030-ig.

Most az informális csúcson leginkább utóbbiról lesz majd szó, amire külön kitér Costa is meghívólevelében. Mint fogalmaz, azt javaslom, hogy Koppenhágában a [védelmi] képességekkel kapcsolatos konkrét lépésekre összpontosítsunk azzal a céllal, hogy közös értelmezést alakítsunk ki arról, hogy mi az EU-val és a tagállamokkal szembeni elvárás a védelmi készültségre vonatkozó 2030-as célkitűzésünk elérése érdekében.

Ezt ugyanakkor könnyebb leírni, mint megvalósítani, ugyanis vannak tagállamok – elsősorban Spanyolország és Olaszország –, amelyek nem értenek egyet a védelmi kiadások növelésével, és Spanyolország például inkább a klímavédelemre fókuszálna. Ugyanakkor ennek az országot érintő erdőtüzek mellett az lehet az oka, hogy az amúgy is szoros költségvetését nem akarja Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök további eurómilliárdokkal terhelni.

Ráadásul nem mindegyik ország ért egyet azzal, hogy a tagállami hatáskörbe tartozó védelmet uniós szinten finanszírozzák közös hitelből – a múltban Németország, Hollandia és Svédország például ennek hangos ellenzője volt, ahogy az a Magyarország is – a kormány végül annak ellenére döntött úgy, hogy részt vesz az uniós hitelből finanszírozott haderőfejlesztésben, hogy az Országgyűlés még egy határozatban is elutasította az ún. SAFE-eszköznek nevezett programot.

A védelmi fejlesztések szorosabb koordinálása, valamint annak finanszírozása mellett biztosan szóba fog kerülni a drónfal is, ami az EU és a NATO keleti határait védené a lehetséges orosz légtérsértések ellen.

Emiatt az utóbbi időben egyre több tagállam érvelt amellett, hogy uniós pénzből szerezzenek be légteret védő eszközöket – elsősorban drónokat –, de az Oroszországgal 1340 km-es határral osztozkodó Finnország külügyminisztere, Elina Valtonen ezzel kapcsolatosan nyugalomra intett mindenkit, és szerinte nem kell pánikolni és hisztériát kelteni.

Így az informális csúcs egyik fő témáját leginkább a finanszírozás kérdése fogja adni, ami kapcsán többen is felhozhatják a 2028-tól érvényes többéves pénzügyi keretet (MFF) – ez az uniós szakzsargon a költségvetésre –, hiszen az Európai Bizottság költségvetési tervezete is érinti a védelmi kiadásokat – a jelenleg mindenki által csak kritizált tervezetben összesen 131 milliárd eurót fordítanának védelemre és űrkutatásra 2028 és 2034 között.

Az informális csúcs másik fontos témája Ukrajna lesz, ami kapcsán a tagállamok vezetői beszélnek az ország uniós csatlakozásáról, valamint a háborút vívó állam további támogatásáról is.

A tagállamok vezetői még 2023 decemberében adtak zöld utat Ukrajnának és Moldovának, hogy megkezdjék velük a csatlakozási tárgyalásokat, ugyanakkor a magyar kormány ellenzése miatt még egy tárgyalási fejezetet se nyitottak meg – ez az az ominózus csúcs volt, ahol Orbán Viktor magyar miniszterelnök kivonult a teremből, hogy ne akadályozza a 26 tagállam döntését.

Ugyan a magyar kormány csak az ukrán csatlakozást ellenzi, de jelenleg még Moldovával sem nyitottak meg egy tárgyalási fejezetet sem, mert a többi tagállam együtt szeretné kezelni a két országot.

A 2023 decemberi döntés óta 2024 júniusában a tagállamok szakminisztereiből és nagyköveteiből álló Európai Unió Tanácsa (röviden: Tanács) elfogadta a tárgyalási keretet, és egy héttel később az első kormányközi konferenciát is megtartották az EU 27 tagállama és a két ország között, azóta azonban a magyar ellenkezés miatt nem történt semmilyen előrelépés.

Emiatt António Costa a héten egy új megközelítést ajánlott, amivel szerinte jogilag megkerülhető lenne a magyar vétó.

Ezt a mostani informális csúcson biztosan fel fogja hozni, és a tagállamok vezetői tárgyalni is fognak róla. Costa ajánlata egyébként az, hogy változtatnának az uniós szabályokon, miszerint a csatlakozáshoz szükséges 34 tárgyalási fejezet megnyitásához az egyhangú döntés helyett elég lenne a minősített többség is, és majd csak annak lezárásakor kellene azt minden tagállamnak megszavaznia – ezzel érdemben elindulhatnának a csatlakozási tárgyalások, amely során Kijev és Chisinau bevezethetne egy sor, a tagság elnyeréséhez szükséges reformot.

Costa és von der Leyen is már régóta érvel amellett, hogy "Ukrajna eddig tett erőfeszítéseit az EU-nak is viszonoznia kellene". Erre az informális csúcsra írt meghívólevelében is kitér az Európai Tanács elnöke.

– Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának is folytatódnia kell. Ukrajna reformtörekvései a háború dacára is figyelemreméltóak. Biztosítanunk kell, hogy ez a lendület a csatlakozás felé tett valódi lépésekben is tükröződjön – írta Costa, akinek a magyar vétó megkerülésére tett javaslatát több tagállam, valamint az Európai Bizottság is támogatja – a kérdés, hogy sikerül-e erről meggyőzniük a magyar miniszterelnököt, vagy nyomást helyezni rá.

Ukrajna kapcsán a másik fő téma Kijev további támogatása lesz, mind a fegyversegélyek, mind a finanszírozás szempontjából.

Kijev jövő évi költségvetéséből ugyanis mintegy 23 milliárd dollár hiányzik, amit valakinek ki kell pótolnia, hogy Ukrajna továbbra is képes legyen megvédeni magát az oroszokkal szemben.

Ezzel kapcsolatosan az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen állt elő egy lehetséges megoldással: a német politikus az EU-ban zárolt és szankcionált orosz vagyonokat felhasználva juttatna Kijevnek egy 140 milliárd eurós, úgynevezett "jóvátételi" kölcsönt.

Az Európai Parlamentben már több képviselő is régóta amellett érvel, hogy ne csak ezen vagyonok által termelt profitból támogassák Ukrajnát, hanem magukat a vagyonokat is használják fel erre – sok EP-képviselő már egy márciusi vitán kvázi tényként kezelte, hogy előbb utóbb az orosz vagyonokat is fel fogják használni mint jóvátételt, és legutóbb szeptemberben a lengyel légtérsértés után is ismét szóba került e téma.

Az immobilizált orosz vagyonok lehetséges felhasználása egyébként már régóta napirenden van, ugyanakkor azt több tagállam, köztük Magyarország is ellenzi.

A szerdai, 11 óra 30 perckor kezdődő informális csúcson emellett a tagállamok állam- és kormányfői egyeztetnek a Kijevnek szánt további támogatásokról, arról, hogyan lehetne tartós és igazságos békét elérni, valamint egy fegyverszünet vagy béke után milyen biztonsági garanciát nyújthatnának Ukrajnának az EU tagállamai.

A csütörtöki Európai Politikai Közösség csúcstalálkozón is leginkább Ukrajnáról, valamint Európa általános biztonsági helyzetéről lesz szó. Erre összesen 47 országot hívtak meg, és a május 16-i, albániai után most tartanak újabb csúcsot a 2022-ben életre hívott kormányközi fórumban.

"Ma irány Koppenhága. Észnél kell lenni. Veszélyes EU-csúcs elé nézünk. Ketrecharc lesz" - írta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a Facebook-oldalán.

A kormányfő azzal indokolt: az Európai Bizottság elnöke szerint ugyanis "Európa harcban áll". Hozzátette: a lengyel miniszterelnök azt mondja, "el kell ismernünk, hogy az orosz-ukrán a mi háborúnk". A svéd miniszterelnök pedig kedden arról beszélt, "fokozni kell a nyomást Magyarországon", hogy Ukrajna EU-tagságában előre tudjanak lépni.

Baljós előjelek. Európa öles léptekkel halad a háború felé - értékelt Orbán Viktor. Hangsúlyozta: a magyar valóság az, hogy a szomszédban nem a mi háborúnkat vívják.

"Ukrajna EU-tagsága ügyében nincs európai egység, nélkülünk nem is lehet. A magyarok pénzét pedig nem fogják Ukrajnába küldeni. Ameddig Magyarországnak nemzeti kormánya van, addig biztosan nem!" - fogalmazott bejegyzésében a miniszterelnök.

(Index - MTI nyomán)