Az Alkotmánybíróság idei első teljes ülésén tűzi napirendjére azt az alkotmányjogi panaszt, amelyet egy koldulás miatt felelősségre vont személy nyújtott be még 2022 márciusában. A hajléktalan, hallássérült férfit 2021. szeptember 7-én Budapest egyik közterületén, az Eucharisztikus Világkongresszus idején a VI. kerületi Rendőrkapitányság koldulás szabálysértése miatt 50 ezer forintra bírságolt. A határozat ellen a férfi kifogással élt, amely alapján a bíróság fenntartotta ugyan a szabálysértési felelősségét, ámde a pénzbírságot figyelmeztetésre módosította.

A hatályos szabálysértési törvény három koldulási típust különböztet meg:

Az indítványozó, akinek a bíróság által megállapított tényállás szerinti magatartása sem zaklató jelleget, sem erőszakosságot nem mutatott, kimondottan a közterületen a pénz átadása céljából való leszólítás tiltását tartja Alaptörvény-ellenesnek.

A hajléktalan panaszos szerint a leszólító koldulás tilalma sérti az emberi méltóságát, illetve a magánélet tiszteletben tartásához fűződő alapjogát, mivel

A belügyminiszter 2022-es állásfoglalása szerint az alkotmányjogi panasz nem megalapozott. Pintér Sándor a levelében – amelyben a koldulást mint társadalmi jelenséget egyszerre szociális problémának és rendészeti kérdésnek nevezi – felhívta a figyelmet, hogy a szabálysértési törvény alapján a közterületen vagy nyilvános helyen történő koldulás általános jelleggel nem tilalmazott, és a pénzkérés is csak abban az esetben, ha arra zaklató módon, azaz a járókelőknek pénz átadása céljából történő kifejezett leszólításával kerül sor.

A miniszter úgy vélekedett, hogy a koldulás jelensége a társadalom szubjektív biztonságérzetét vitán felül negatív irányba befolyásolja. Ennek oka szerinte egyrészt az, hogy a zaklató jellegű koldulás megvalósításakor a célszemélynek nincs lehetősége kitérni, így nyilvánosan, akaratán kívül kényszerítik annak azonnali eldöntésére, hogy hajlandó-e pénzt adni, vagy sem. Másfelől a koldulás a gyakorlatban magában hordozza az egyéb, a koldulással összefüggésben elkövetett szabálysértések megvalósításának lehetőségét (például garázdaság), fokozott veszélyét.

A belügyminiszter 2024. január 22-én kelt újabb állásfoglalása szerint a koldulás szabálysértési tényállása legnagyobb arányban jellemzően a fővárosban és a vármegyeszékhelyeken fordul elő. Az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében a szabálysértési hatóságok és a helyszíni bírságolásra jogosult szervek tagjainak iránymutatást adtak ki, hogy a tényállásban megjelenő „leszólítás” milyen konkrét magatartásokkal valósítható meg.

A rendőrségi gyakorlatban a leszólítás megvalósulása szempontjából elengedhetetlen a verbális úton történő kapcsolatfelvétel, így az ennek célzott eszközével nem élő kéregetők magatartása nem minősül tényállásszerűnek – olvasható az állásfoglalásban. A Belügyminisztérium információi szerint az elkövetői kör általában a társadalom perifériájára szorult, hajléktalan életmódot folytató személyekből áll, akikkel szemben a rendőrök a helyszínen jellemzően szóbeli figyelmeztetést alkalmaznak, s egyúttal felszólítják az elkövetőt tevékenységének abbahagyására.

Az Utcajogász Egyesület amicus curiae (a bíróság barátja) beadványában nem fogadta el a miniszter álláspontját. A civil szervezet szerint a magánszféra tiszteletben tartása körében ugyanis fontos különbséget tenni az életben maradáshoz szükséges javak megszerzésére irányuló cselekvési szabadság gyakorlása és a koldulás által feltételezetten megzavart járókelők magánéletének védelme között. Úgy vélekedtek, hogy a miniszteri állásponttal szemben a közterületet használó emberek közterületi nyugalmához és háborítatlansághoz való joga nem az Alaptörvényben biztosított alapjog.

Ahogy nem azonos kategória a közterületen, a járókelők leszólításával pénzt kérő koldulás és a zaklató jellegű koldulás sem. Levelük szerint az, hogy a leszólítás zaklatásnak minősül-e, elsősorban a megszólított járókelő szubjektív megítélésének kérdése, ellenben a szabálysértési tényállás anélkül is megvalósul, hogy annak valódi sértettje lenne, vagy a leszólítás formája, tartalma sértő lenne. Az utcajogászok szerint a támadott tényállás törvényi vélelmet állít fel, amely abból indul ki, hogy az utcán pénz átadása céljából mások akár udvarias leszólítása is zaklatásnak minősül, és minden esetben sérti a megszólított emberek nyugalmát.