Ma hajnalban a nagyváradi végrehajtó vezetésével a román rendőrök átütötték a premontrei apátság templomának falát, és megkezdték Anzelm apát kilakoltatását! - írja Facebook-bejegyzésében Borvendég Zsuzsanna.
Uram, irgalmazz! Mi ez a barbárság? Mit képzelnek ezek? Poénkodhatnánk azon, hogy még az ajtó rendeltetését sem ismerik, de tudjuk, hogy nem erről van szó. Szándékos szentségtelenítés, provokáció, tudatos megalázás, megfélemlítés. Egyház- és magyarellenes támadás. Nem hagyjuk szó nélkül! De itt lenne az ideje, hogy az RMDSZ, a magyar kormány és minden jószándékú magyar ember kiálljon a rendház védelmében! - teszi hozzá a mi hazánkos EP-képviselő.
Frissítés: azért nem küldtek értesítést, hogy ne tudják megakadályozni a kilakoltatást
„Hajnali 5 órakor Cristian Popescu és emberei betörtek a rendházba” – tette közzé szerdán kora reggel a Facebook-oldalán Fejes Rudolf Anzelm premontrei apát. Cristian Popescu a nagyváradi polgármesteri hivatal ingatlankezelő osztályának aligazgatója, aki eddig is a kilakoltatási eljárással foglalkozott az önkormányzat képviselőjeként. A közösségi oldalon a prépostság két videót is megosztott, melyeken az látszik, hogy a falat áttörték, írja a Maszol.ro.
Az egyik videón az áttört fal mellett Fejes Rudolf Anzelm egy rendőrrel tárgyal. A hatóságokat az apát riasztotta, amikor megrémisztette a betörés zaja. A rendőr viszont arra hivatkozik, a polgármesteri hivatal időben értesítette, tehát tudhatta, hogy a felújítás folytatódik, és egy adott pillanatban áttörik a sekrestye falát is. Erről nem kapott értesítést a bírósági végrehajtótól, magyarázza az apát.
Cristian Popescu is megszólal, hangsúlyozva, az ingatlan nem az apátságé, ezt bírósági ítélet is megerősíti. Azt mondja,
az értesítést azért nem küldték ki, hogy a hívek ne akadályozzák a kilakoltatást, mint ahogy korábban megtették, és tudják elkezdeni a munkálatokat.
A rendőr is megerősítette: a bírósági végzést végre kell hajtani. Felszólította a jelenlevőket, hogy ne akadályozzák az engedélyezett munkálatokat, ürítsék ki a helységet, vigyék el a dolgaikat. „Ha a hatóságok így döntöttek, nem az én tisztem, hogy ezt felülbíráljam. Próbáljuk elkerülni a konfliktust!” – mondja a rendőr.
Mint megírtuk, bár az önkormányzat több ízben hangsúlyozta, hogy a templomra nem vonatkozik a kilakoltatási végzés, a sekrestyét mégis az iskolaépülethez sorolták, így az apátnak nem csak a rendházból kell távoznia, de még a tevékenységéhez használt tereket sem használhatja.
A polgármesteri hivatal a belvárosi épületegyüttes iskolaként szolgáló részét, a Mihai Eminescu Főgimnáziumot uniós finanszírozással készül felújítani, miután jogerős bírósági végzés révén a város tulajdonának tekintik. Az apát hangsúlyozta: az iskola a Roman Ciorgariu 18. szám alatt található, a rendház a 16. szám, a templom pedig 14. szám alatt szerepel. Hamis telekkönyvezést emlegetett, ugyanakkor rámutatott: a végzés csak az iskola címére vonatkozott, így a végrehajtó az önkormányzat képviselőjével és a csendőrökkel gyakorlatilag betört a rendházba, amikor az udvar felöli részen áprilisban behatoltak.
Emiatt az apát azóta már pert indított.
De ez csupán része ennek a terebélyes ügynek, amelyben folyamatban van az előzetes kilakoltatás elleni alapfokú bíróság döntés elleni fellebbezés tárgyalása is, amely során kataszteri szakvélemény készítését rendelték el. Erre júniusban kerülhet sor, de már nem a váradiak foglalkoznak vele, hanem a szatmári bíróság, mert időközben áthelyezték a pert, fenntartva minden eddigi rendelkezést.
Fejes Rudolf Anzelm közölte azt is, hogy a generális apát a Szentszéknél is bemutatja az ügyet, és Nagyváradra is ellátogat az ügy kapcsán.
Az iskola épülete körüli per már bő tíz évvel ezelőtt lezárult. Az országos restitúciós bizottság arra hivatkozva tagadta meg az iskola – és egyéb javak – visszaszolgáltatását a premontrei rendnek, hogy a restitúciós törvény csupán a kommunizmus idején elkobzott vagyonra vonatkozik, a rendet viszont először 1936-ban fosztották meg tulajdonától. Akkor Onisifor Ghibu tanügyminisztériumi megbízott önkényesen íratta át a román államra a telekkönyvi papírokat. Amikor a második bécsi döntéssel Észak-Erdély visszakerült Magyarországhoz, a premontreiek is visszakapták az iskolát, de 1948-ban a román kommunista rezsim újból kisajátította azt. Ezt az újraállamosítást viszont figyelmen kívül hagyták, mert Ghibu ’36-os jóváhagyása miatt a telekkönyvi papírokon a román állam szerepelt tulajdonosként.
