Von der Leyen szerint az időnyomás „óriási”: 6,5 milliárd eurónyi, a koronavírus utáni helyreállítási alapból járó támogatás augusztus végén végleg elvész, ha addig Magyarország nem teljesít bizonyos reform- és beruházási feltételeket. A pénzek kifizetését a korábbi, Orbán Viktor vezette kormány idején jogállamisági aggályok miatt függesztették fel.

Az Európai Bizottság elnöke elmondta: két nappal korábban a bizottság „legjobb tisztviselőiből álló csapatot” küldött Budapestre, hogy a választás győztese, Magyar Péter környezetével együttműködve segítsenek teljesíteni az uniós feltételeket. Hangsúlyozta: szerinte a magyar emberek megérdemlik, hogy hozzájussanak ezekhez az európai forrásokhoz.

Egy olvasói kérdésre válaszolva von der Leyen kijelentette: Brüsszel „rendkívül szigorú” volt az Orbán-kormánnyal szemben. Összesen 17 milliárd eurónyi uniós forrást fagyasztottak be, ami szerinte súlyosan rontotta Magyarország versenyképességét, és ennek hatását a választók is érzékelték.

Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: minden szankciót az uniós szerződések szigorú betartásával kellett meghozni, hogy az Orbán-kormány ne nyerhessen pert az Európai Bizottság ellen.

A bizottsági elnök a magyar kormány korábbi „rendszerszintű blokkolására” utalva felvetette: az EU-nak el kellene mozdulnia az egyhangúság elvétől, legalábbis a külügyminiszterek tanácsában. Szerinte különösen az Oroszországgal kapcsolatos kérdésekben bizonyult akadálynak, hogy egyetlen tagállam is meg tudta bénítani az unió fellépését.

Hozzátette ugyanakkor: az egyhangúság eltörléséhez éppen egyhangú döntésre lenne szükség, ami a gyakorlatban komoly politikai akadályt jelent.