Mohácsi László református lelkész felidézte Herczeg János (1905-1980) csendőr főtörzsőrmester életútjának fontosabb állomásait. Elmondta, ő maga is jól ismeri Kisvárdát, Herczeg János szülővárosát. Ebben a szabolcsi kisvárosban a lelkész szerint még néhány évtizeddel ezelőtt is felfedezhető volt az a régi magyar világ, amelyben még a becsület, a hazaszeretet, a rend és a kötelességtudat számított értéknek. Ahol az igen igent jelentett, a nem pedig nemet, ahol az igaz és a szép még világosan elkülönült a hazugságtól és a szennytől.

Ezután Murányi Levente, a Jobbik országgyűlési képviselője méltatta Herczeg János életútját. Kiemelte: alig egy évtized telt el a vörös hordák hazánkba özönlése után, és Herczeg János 1956-ban újra a magyar ügy mellé állt, számot vetve az esetleges újabb retorziókkal, amik 1945 után bőséggel kijutottak a régi rend képviselőinek.

Híven, becsülettel, vitézül! - idézte fel a csendőrség jelmondatát, majd megkérdezte: Vajon mi baja lehet ezekkel a fogalmakkal bárkinek? Murányi Levente szerint ez a hármas jelszó azért töltötte el rémülettel az akkori hatalmat, mert aki ezen értékek mentén él és tevékenykedik, az eleve csakis ellenállhat a judeobolsevik rezsimnek.

Murányi Levente végezetül mintegy személyesen is megszólította a hajdani csendőrparancsnokot, amikor azt mondta: "Te, Herczeg János, és a magadfajta igaz magyarok biztosan közel lehettek odafönn az Istenhez. Segítsetek hát nekünk országmegtartó harcunkban, mert félő, hogy egyedül, magunkra maradottan idelenn sokkal nehezebb dolgunk lesz".

A beszédek után a résztvevők elhelyezték a síron a megemlékezés virágait és koszorúit, majd elénekelték a Himnuszt.

Megrendítő volt, amikor a megemlékezés végén Herczeg István szólt az egybegyűltekhez. A hajdani csendőrparancsnok fia kijelentette: úgy érzi, az édesapja most kapta vissza végleg a becsületét.

Bogdán Szabolcs - szebbjovo.hu
Fotók: Szőllősi Zsolt