Bezár!
2020. július 3., péntek, Kornél, Soma, Napsugár napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
16:28 Dúró Dóra kiállt a lincselni akaró cigányok miatt meghurcolt mentősök mellett16:10 Összeütközött két vonat egy svájci hegyi alagútban16:01 Megvan Macron új kormányfője15:54 Szoborrongálás Judapesten is: vörös festékkel öntötték le Horthy Szabadság téri emlékművét - videók a biciklis támadóról15:52 Így üldözi a normalitást a "genderlobbi"15:49 HARCOS 2004-2020 - nemzeti ruházati márka már 16 éve (x)15:41 Zsidó tüntetés New Yorkban: Izrael vonuljon ki a megszállt palesztin területekről!15:32 Megkezdődött Törökországban a volt Nissan-vezér ügyében vádolt hét ember pere14:35 Milliárdokból adunk tiszta vizet és szívgyógyászati központot Ugandának - Szijjártó ettől várja, hogy majd otthon maradnak14:17 Nyolc év fegyházra ítéltek egy férfit, amiért drogot akart eladni13:47 Sorozatos rendőrségi bírságok a Mi Hazánk vezetőinek, Facebook-bejegyzésekért is13:32 Rendkívüli helyzetet hirdettek Belgrádban a járvány súlyosbodása miatt12:50 Csak a fekete hableányok számítanak, pusztuljanak a rasszista halak!12:37 Szajhák tüntettek Berlinben - "pénzügyi támogatás" kell nekik12:22 Orbán: a migráció ügyében nem tudunk együttműködni a németekkel
24 óra legolvasottabbjai

Antimagyarizmus, Zsidóbűnözés ::

Döntött a "magyar" bíróság: erkölcsileg pozitív és társadalmilag hasznos volt Dániel Péter szoborgyalázása

Reklám

Bár rongálásnak számít, de "erkölcsileg pozitív" és "társadalmilag hasznos" volt, hogy az aljadék zsidó Dániel Péter Kerekiben piros festékkel öntötte le a Horthy-szobrot - mondta ki ítéletében a Siófoki Városi Bíróság.

A kereki Horthy-szobrot piros festékkel meggyalázó mocskos zsidót az ügyben szerdán első fokon ítéletet hirdető Siófoki Városi Bíróság bűnösnek mondta ki rongálás vétségében a sértettnek okozott vagyoni kár miatt, de kimondta azt is, hogy cselekedete "erkölcsileg pozitív tartalmú és társadalmilag hasznos figyelemfelhívás volt" - ez a magyarnak hazudott bíróság, 22 évvel a rendszerváltásnak nevezett tragikomédia után.
A nagy sajtóérdeklődést kiváltó per ítélethirdetésén a sértett, a szobrot állító kereki önkormányzati képviselő nem jelent meg, viszont a szoboravatáson is részt vevő Gój Motorosok képviseltették magukat, és felvételt is készítettek.
A bíróság nem jogerősen "a véleménynyilvánítás határait túllépő" Dániel Pétert a legenyhébb büntetésként megrovásban részesítette, és a per során felmerülő 121 600 forint megfizetésére kötelezte. Az ügyészség az ítélet ellen súlyosbításért és pénzbírság kiszabásáért, a vádlott pedig azért fellebbezett, hogy mondják ki a bűncselekmény hiányát, valamint azt, hogy a cselekmény nem jelentett veszélyt a társadalomra.
A budapesti ügyvéd korábban kaszinótojással kente be a kiakasztott Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát, valamint összeketchupozta az Alaptörvény Asztalát is.
Dániel Péter ügyvéd még májusban öntötte le a Kerekiben két nappal korábban felállított Horthy-szobrot vörös festékkel. Az akcióról maga a tettes számolt be saját Facebook-oldalán, ahol azt írta, "demokratikus jogállamban nem kaphat szobrot egy tömeggyilkos háborús bűnös".
(MTI - HVG nyomán)
1. frissítés: Szemelvények a magát bírónak nevező Kovacsics István nevű gazember "ítéletéből":
Az 1939-44 között született zsidótörvények idején Horthy Miklós volt a kormányzó, a törvényeket ő szentesítette aláírásával, ugyanakkor halasztó jellegű vétójoga volt, melyekkel e rendelkezések esetében nem élt – erre hívta fel a figyelmet indoklásában a Siófoki Városi Bíróság.
Az ítélkező bíró, Kovacsics István (a bíróság elnöke), Biszku és Mátsik szellemiségét követve indoklásában arra is kitért: nem tagadható Horthy és mindazok felelőssége, akik az említett törvények megalkotásában, alkalmazásában és végrehajtásában szerepet vállaltak.
A szoborállítás elleni tiltakozás ezért a bíróság szerint erkölcsileg pozitív tartalmú, társadalmilag hasznos figyelemfelhívás, de a Dániel Péter által alkalmazott formája büntetendő, mert a rongálással más tulajdonában kárt okozott.
Dániel Péter tettének társadalomra való veszélyessége olyan csekély súlyú, hogy a törvény szerinti legkisebb büntetés kiszabása is szükségtelen – indokolta a szoborleöntő zsidó megrovását Kovacsics István, a bírónak nevezett magyargyűlölő, ítéletében ugyanakkor kötelezte Dánielt 121 600 forint bűnügyi költség megfizetésére. Az ügyész pénzbüntetés kiszabását kérte, Dániel Péter pedig felmentést szeretett volna, bűncselekmény hiányában.
A bíró hangsúlyozta, hogy Horthy Miklós történelmi szerepének a megítélése nem a bíróság feladata, ám – tette hozzá – a jogalkalmazásra is ki kell hogy hasson, hogy a jogalkotók is fontosnak tartották az 1939 és 1989 között a jog által okozott sérelmek kárpótlását. A törvénysértések által nem keveseket az életüktől, másokat szabadságuktól, jogaiktól fosztottak meg. A Horthy rehabilitálására irányuló törekvések – így a Kovacsics István nevű gazember – ellentétesek a kárpótlási törvények szellemiségével, aláássák a múlt bűneivel kapcsolatos társadalmi közmegegyezést. Egy Horthy-szoborállítás pedig, mivel Horthy személye megosztja a társadalmat, alkalmas lehet az ellentétek szítására, akadályozhatja a kívánatos társadalmi béke kialakulását.
(Sonline nyomán)
2. frissítés: Az egyik kereskedelmi kanális összeállítása Dániel bírósági dicséretéről
3. frissítés: Horthy meggyalázása társadalmilag hasznos? - Vona Gábor véleménye
Ma a bíróság első fokon döntött Dániel Péter szoborrongálós ügyében. A döntés során rongálás vétségében bűnösnek találták (mi mást is tehettek, ha egyszer rongált?), de az indoklásba egészen elképesztő mondatok kerültek be. Dániel cselekedete a bíró szerint "erkölcsileg pozitív tartalmú és társadalmilag hasznos figyelemfelhívás volt."
Micsoda? Itt nem az a baj elsősorban, hogy valakinek ez a véleménye, hiszen ha már demokráciában élünk, mindenki gondoljon, amit akar, és legyen szabadon hülye, aljas vagy szolgalelkű, ha neki ehhez van kedve. De könyörgöm, ez a bíróság! Milyen jogon formálhat véleményt egy ilyen kérdésben egy bíró? Történt egy rongálás és neki annyi dolga van, hogy ezt a hatályos jogszabályok alapján értékelje, de mióta van neki erkölcsi, történelmi ítéletmondáshoz is joga? Pláne egy olyan kérdésben, amelyről köztudott, hogy abban a magyar társadalom egy jelentős része egészen mást gondol.
Ma több millió magyar számára Horthy Miklós szobrának meggyalázása a huszadik századi történelmünk egyik, ha nem a legnagyobb alakjának, az Ő emlékének a megbecstelenítése. A számomra is. Innentől kezdve vegyem úgy, hogy a bíróság az egyik szobor megrongálása esetén megengedőbb, mint a másiknál? És vegyem úgy, hogy ezzel a bíróság lezárta a Horthy-vitát? Hogy ezennel eldöntötte, hogy Ő egy negatív alakja volt a történelmünknek? Hogy a Jobbik ne is próbálja 2013-at Horthy-évvé nyilváníttatni? Sajnos ezeket a mondatokat nem lehet másképp értelmezni.
Erre lehet azt mondani: na, itt álljunk meg! Eddig és ne tovább! Ha van még Magyarországon a jogállamnak morzsája, akkor ennek a bírónak bíróság elé kellene állnia. Még mielőtt az egyik hozzá hasonló holnap egy ítéletében ki nem mondja, hogy Atilla rablóvezér volt, Szent László kezéhez pedig sok vér tapad...
4. frissítés: A Kúria elnökhelyettese: "A szoborrongálás nem a véleménynyilvánítás szabadsága"
Az erőszak és a jog kizárja egymást, ezért nem fogadható el, ha egy bíró erkölcsileg pozitívnak minősíti a Horthy-szobrot festékkel leöntő ügyvéd cselekedetét - mondta Kónya István, a Kúria elnökhelyettese a Kossuth Rádió Krónika című műsorában csütörtökön. A siófoki bíróság tegnap kimondta, a Horthy-szobrot festékkel leöntő Dániel Péter cselekedete "erkölcsileg pozitív tartalmú és társadalmilag hasznos figyelemfelhívás volt".
Kónya István a Kossuth Rádióban azt mondta, hogy a jog, az ítélkezés, a büntető igazságszolgáltatás soha nem állhat az erőszak mellé. "A szobor leöntése rongálás, tehát bűncselekmény. Ez nem a véleménynyilvánítás szabadsága, tehát erre itt nem ideillő hivatkozni" - mondta.
Álláspontja szerint a történelmi szempontból vitát kiváltó hasonló ügyekben a bíróságokon különösen figyelnek erre, hiszen az ítélet, vagyis bűnösség kimondása ebben az esetben például ellentétes a bírói véleménnyel. Az elnökhelyettes nem emlékszik arra, hogy hasonló eset történt volna az ítélkezési gyakorlatban.
Kónya szerint az ilyen ügyeknél a bíróságnak ügyelnie kellett arra - miként a Kúria, illetőleg jogelődje a Legfelsőbb Bíróság is mindig ügyelt rá -, hogy "a konkrét cselekményre, a tényállásra koncentráljon, és emberi magatartásokat meghatározott szituációban a törvényhez mérten ítéljen meg. Hogy az tényállásszerű, bűnös-e vagy sem, elítélendő jogilag avagy sem; de a cselekmények erkölcsi, történeti motivációjával, annak történeti vagy politikai értékelésével nem foglalkozott. Ezt egyébként ki is mondta."
(MTI - Kossuth Rádió nyomán)
Reklám


Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Szavazás

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready