Részletek a Csonka-Magyarorzágon szerkesztett Oslovma.hu-n Ján Jancovic aláírásával megjelent cikkből:
 Aki "Szlovákiában" született, az szlovák - akkor is, ha 1847-ben még nem is létezett ez az úgynevezett ország... |
Az író családfájában a legősibb felmenője Matej Mixadt I., aki 1650 körül született. Fia, Matej Mixadt II. evangélikus lelkész volt Velky Krtison (Nagykürtös - a szerk.), Polichnon (Parlagos - a szerk.) és Sámsonháze. Matej fia Samuel I. Polichnon, Turé Pole-n (Túrmezőn - a szerk.) volt pap. Az ő fia Samson II. Horná Strehová-n (Felsőstregován - a szerk.), Velky Lom-on (Nagylámon - a szerk.) és Turé Pole-n volt pap. Ahogy látni, minden Mixadt csak evangélikus közösségekben tevékenykedett, és olyan falvakban, ahol tiszta szlovák volt a népesség.
Mikszáth Koloman Sklabinán élt, ahol feleségül vette a helybéli Mária Veresovát (farádi Veress Mária - a szerk). A falu- és környékbeliek mind szlovákok voltak, és amikor a szülei beíratták a Rimaszombati gimnáziumba, otthon és a lakosok között is csak szlovákul beszélt. Végül a szlovák környezet nagy hatással volt az irodalmi munkásságára. Selmecbányán érettségizett, ahol előtte olyan költők tanultak, mint Sládkovic és Petrovic-Petőfi.
Koloman szlovák gyökereit az is bizonyítja, hogy az első feleségét Pesten a Kerepesi úti szlovák templomban vette feleségül.
Az első nyomtatott műve 1881-ben jött ki, melynek címe „A tót atyafiak”. Ebben például ilyen szavakkal fejezi ki szeretetét a szlovák nyelv iránt: „Szlovákul beszélni olyan jó érzés, mint korán reggel mezítláb sétálni a harmatos füvön”. Máshol ezt írja: „Vannak olyan mondatok, anekdoták, amelyeket csak szlovákul lehet elmondani”. A második regénye „A jó palócok” is a szlovák vidékről és kisvárosi életről szólt.
Azzal, hogy szlovák családban és szlovák környezetben nőtt fel, a megszerzett tapasztalatok meghatározók voltak korai munkásságára. Ez is nagy gondot okozott, hogy bevegyék a magyar költői elitbe. Csak 35 évesen vették fel a Kisfaludy Társaságba, amely Uhorország (a történelmi Magyarország - a szerk.) legnívósabb költői társasága volt.
Pavol Buják történész és irodalomkritikus szerint, aki személyesen is ismerte Mikszáthot, mert 1905 és 1908 között káplán volt a budapesti szlovák evangélikus gyülekezetben, Mikszáth kora legnagyobb szlovák írói közé tartozott. Ez alatt a paradox módon bátor kijelentés alatt Buják a regényeiben lévő tartalmat érti, a szlovák környezetet, a szimpatikus és oly nagy szeretettel leírt szlovák nép kis hőseit.
Ludo Zúbek meg azt írta róla, hogy az alkotása egészében, mint egy varázsfonal, úgy van átszőve szlovák motívumokkal, és hősei szájába szlovák szavakat és mondatokat helyezett el. Jól ismerte a szlovák nép folklór és mondavilágát.
A leghíresebb regényei Szlovákiában játszódnak, és bizonyítva van szlovák eredete. Ennek ellenére Szlovákiában ezek a tények nem eléggé ismertek. Mintha nem akarnánk megtartani magunk között szülöttünket, csak azért, mert magyarul és Balasske Darmotyn (Balassagyarmat) írt.
(Kuruc.info - olvasónktól)
Korábbi tót történelemhamisítások:
