Dunaszerdahely még mindig azon kevés felvidéki városok közé tartozik, melyet még nem "szlovákosítottak" el teljesen. Sőt, a csallóközi település 22000 lakójának túlnyomó többsége magyarnak vallja magát, magyarul beszélnek. A város futballcsapata, a DAC, a felvidéki magyarság egyik bástyája lett.
A DAC a kétezres évek elején esett ki a tót első ligából, majd megjárta a harmadosztályt, végül 2008 tavaszán az arab tulajdonosnak köszönhetően jutott vissza az élvonalba. Ez a tény nemcsak a város lakóit, de a csonkaországi lelátók társadalmát is megmozgatta. Már a Nagyszombat elleni hazai meccsen is telt ház volt, köztük több mint 100 csonkaországi fanatikussal. Ez a mérkőzés a tótok sikertelen zászlólopásáról maradt emlékezetes:
2008. november elsején pedig a Slovan Bratislava látogatott Dunaszerdahelyre. Közel tizenötezren zsúfolódtak be a városi stadionba. Csonkaország minden szegletéből több mint ezer szurkoló kelt útra. A határon a tót kommandósok elfogták Sziva Balázst, és több ismert huligánt is letartóztattak vagy visszafordítottak. A meccsen aztán mindenki láthatta, mi történt...
Csak a csodának köszönhető, hogy nem volt a több mint ötven sérült között halálos áldozat. Az események után a szurkolók között soha nem látott összefogás vette kezdetét, ami sajnos már a múlt homályába veszett. Már az egy évvel későbbi DAC-Slovanon is jó, ha pár százan voltunk kis hazánkból...
Az pedig már közhely, hogy a Martonyi szerint percről percre javuló magyar-szlovák kapcsolatok ellenére a mai napig nem adtak magyarázatot a magyarverést elrendelők, és a mai napig nem vontak senkit felelősségre. És nem is fog rá sor kerülni, amíg a kormány politikája az ellenségeinknek való folyamatos benyalásban és véget nem érő önalázásban merül ki.
Három beszámoló a történtekről:
Kitartás, Dunaszerdahely, kitartás, Felvidék!
Magyar Harcos