Bezár!
2020. július 4., szombat, Ulrik napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
14:03 "Ki a székely himnuszt a Parlamentből, le a székely zászlót a Parlamentről!" - követeli a Horthy-szobor megrongálását vállaló hisztérika13:58 Gyorsul a járvány terjedése Indiában és Japánban13:41 Gaudi: az új rendszer szakított a nemzetellenességre épülő iránnyal, de a magyar gárdisták üldözését folytatta13:25 Több mint 900 új fertőzöttet regisztráltak Ukrajnában13:08 Baleset miatt torlódás van az M7-esen Érdnél12:39 MÁV: a vonat nem játék - közleményben figyelmeztetik a csínytevőket12:21 Így támad az antirasszista kölyökniggerhorda11:57 Többtucatnyi halálos áldozata van az indiai átvizeknek11:36 Országos halünneppé tennék július második szombatját11:05 Rasszista metrómegállót füleltek le Berlinben10:48 Bolsonaro megvétózta a kötelező maszkvislést előíró törvényt, módosításokat kér10:33 Felborult egy román országjelzésű kisbusz az M7-esen - egy halott, 8 sérült10:16 Földcsuszamlások és árvizek pusztítanak Dél-Japánban - tucatnyian eltűntek09:59 Meghalt egy beteg, két új koronavírus-fertőzöttet azonosítottak09:41 Rendőröket ejtett túszul egy bennszülött törzs Venezuelában, hogy visszakapják koronavírus-fertőzött vezetőjük holttestét
24 óra legolvasottabbjai

Antimagyarizmus, Anyaország ::

Szélsőjobb Európában című konferenciával "emlékeznek" Trianonra a zsidók

Reklám

Alább a program, alatta pedig a rendezvény plakátja - az azon lévő önkényuralmi jelkép és az általa népszerűsített rendszer rémtettei ellen persze nem konferenciáznak.

Mai és történelmi szélsőjobb ideológiák és mozgalmak - a szélsőjobb gondolkodás elemzésére és bírálatára rendezett konferencia
2011. június 3.-4., Kossuth Klub, Budapest
PROGRAM
PÉNTEK
10-kor bevezető: Miért rendeztük ezt a konferenciát?
10 15 Krausz Tamás: A keleteurópai újfasizmus megjelenésének okai
10 45 vita
11 15 szünet
11 30 Herbert Auinger: Mi a nacionalizmus? – 1 rész
12 00 vita
12 30 Ebéd
13 45 Amelie Lanier: Mi a nacionalizmus? – 2 rész
14 15 vita
14 45 szünet
15 00 Tamás Gáspár Miklós: A posztfasizmus
15 30 vita
16 00 szünet
16 15 Laura Gruber: Ki egy gazdaságilag használható ember?
16 45 vita
17 15 szünet
17 30 Kurdi Krisztina: A történelem átértékelése: nemzeti és etnikai feszültségek a független Ukrajnában
Ezek szerint fél hétkor vége, utána
vacsora
 
SZOMBAT
10-kor pénteki összefoglaló
10 15 Szita Szabolcs:A Bosnyák-féle HARC című egykorú kiadvány és üzenete a mának
10 45 vita
11 15 szünet
11 30 Adam Markus: Szélsőjobboldali csoportok Európában
12 00 vita
12 30 Ebéd
13 45 Juhász József: Szélsőjobboldali irányzatok a délszláv térségben
14 15 vita
14 45 szünet
15 00 John Evers: Az FPÖ
15 30 vita
16 00 szünet
16 15 Tóth András: Ki szavaz a Jobbikra?
16 45 vita
 
KRAUSZ TAMÁS: A keleteurópai újfasizmus megjelenésének okai

A Kelet-Európában felbukkanó szélsőjobboldali szervezetek rendszerimmanens jelenség. Az előadó célja ezen jelenség gazdasági-társadalmi és történelmi-tradicionális okainak megmutatása, regionális sajátosságainak jelzése . Ezentúl az újfasizmussal szemben alkalmazott politikai védekezés gyengeségeit, ennek okait és következményeit akarja fölmutatni.

HERBERT AUINGER / AMELIE LANIER : Mi a nacionalizmus?

A nacionalizmus egy olyan elemzését terjeszti elő, amely nem vesztegel felületességekkel, hanem a lényegre tér – és éppen ebben tér el a megszokottól. Alapvető benne a demokratikus állammal szemben foglalt állás. Az, hogy „mi“ magyarok vagyunk vagy osztrákok, a demokráciában is mintegy magától értetődik. De miből áll az a közös vonás, amelyet feltételez a „mi“? A nacionalisták nyelvre, kultúrára, történelemre, „fajra“ szoktak hivatkozni, illetve a „társadalmi szerződésre“, amely állítólag egymáshoz köti egy állam lakóit. Ebből az előadásból következetesen kiderül, hogy mind a két fajta indoklás nem helytálló, hanem a „magyarság“ abból adódik, hogy egy ország polgárai alá vannak vetve az államnak. Az előadó továbbá fejtegeti, a polgárok miért és hogyan helyeselik az állam intézményét, azaz, min alapul a nacionalizmusuk; és miért a fasiszmus, illetve a szélsőjobb gondolkodás csupán ennek radikális következménye.

TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS: A posztfasizmus

A posztfasizmusban a rasszizmus csak alárendelt aspektusa a biopolitikai kirekesztő tendenciáknak: ez mindenkit érint, aki nem „produktív”, és akinek jövedelme „illegitim”, azaz NEM a tőkéből vagy a munkából származik. A paranoid neonáci ideológiatörmelékek válaszolni próbálnak az 1989 utáni liberális kapitalizmus képmutatására – avval, hogy éppen ennek a kapitalizmusnak a lényegét fejezik ki, ám nem képmutatóan, hanem őszintén, miközben azt képzelik, hogy antikapitalisták. Így ma számos szociáldemokrata, konzervatív, ökológiai és „antiglobalista” ideologémát adaptálnak; ellenségének még mindig a fölvilágosodást tekintik, mert elfogadják a fölvilágosodás kései liberális értelmezését; paradox módon az emancipációt és az egalitarizmust az „elitek” tájszólásának hallják.

LAURA GRUBER: Ki egy gazdaságilag használható ember?


A „felesleges“ lakosság elbírálása, demokrata és fasiszta hangnemben. Muzulmánok és az alsó néprétegek tagjai Németországban, cigányok Magyarországon – veszélyt jelentenek-e a nemzet számára, és ha igen, akkor miért? Néhány elmélkedés a lakosság azon részének elméleti és gyakorlati kezeléséről, amelyre a tőke már nem tart igényt.
 
KURDI KRISZTINA: A történelem átértékelése: nemzeti és etnikai feszültségek a független Ukrajnában

A független Ukrajna egyre inkább megosztott a II. Világháború megítélésének kérdésében. Ennek kapcsán heves vita folyik egyes történelmi személyiségek megítéléséről és a nemzeti pantheonban elfoglalt helyükről. Mindeközben egyre erősödik a szelsőjobboldali Szvoboda (Szabadság) párt, amely az idei Győzelem Napja ünnepségein már nyílt összecsapást is provokált.
 
SZITA SZABOLCS: A Bosnyák-féle HARC című egykorú kiadvány és üzenete a mának

A Harc c. szélsőjobboldali hetilap megjelenésének (1944. május 20.) magyarországi körülményei. Bosnyák Zoltán, a Magyar Zsidókérdés-kutató Intézet igazgatója és a Harc főszerkesztője. A Harc felépítése, rendszeres szerzői. A főbb rovatok, a kiemelt témakörök és képi megjelenítésük. Bosnyák háború utáni működése, sorsa.
A történelemértelmezés zsákutcái, a szélsőjobboldali irodalom, a Harc újabb kiadása a 2000-es évek elején.

ADAM MARKUS: Szélsőjobboldali csoportok Európában

Az utolsó években a szélsőjobb Európa szerte és a nyugati világban előre tör. Néhány országban szélsőjobboldali pártok tudtak a parlamentbe bevonulni, sőt kormányokba beépülni. Az egyes jobboldali csoportosulások között azonban esetenként nagyok a különbségek, amennyiben megszervezésükről, témakörükről, ellenségképükről és tevékenységükről van szó. Így „régi“ és „új“, de „nyugati“ és „keleti“ jobboldal között is különbséget lehet tenni.

JUHÁSZ JÓZSEF: Szélsőjobboldali irányzatok a délszláv térségben

Az 1990-es évek elején a délszláv térségben is (hasonlóan Kelet-Európa államainak többségéhez) jobbra lendült a politikai inga, sőt az átalakulást olyan "nemzeti forradalomként" is leírhatjuk, amelyben a nemzeti célok megvalósítása (a függetlenség megszerzése, a nemzetállami egység megteremtése vagy megőrzése) fontosabbnak számított mint a gazdasági reformok megvalósítása vagy a következetes politikai demokratizálás. S minthogy ez a folyamat háborúkkal és (számos tekintetben a háborús periódus után is folytatódó!) társadalmi lepusztulással járt együtt, a nacionalizmusok közönséges sovinizmussá váltak.

JOHN EVERS: Az FPÖ

A neoliberális 2000-2006-os „váltási kormányban“ való résztvétel az FPÖ számára nem csak hanyatlást és szakadást jelentett, hanem újabb útkeresést a szélsőjobb iránt. A neoliberális elképzelések háttérbe szorultak, sőt a párt néha a tőkés rendszert elítelő hangot üt meg. Választási kampányaiban az FPÖ mindenekelőtt az Iszlám elleni „kultúraharcra“ fekteti a hangsúlyt, amelynek kereteiben a bevándorlók ellen irányuló utcai mogmozdulásokra buzdít föl, ilyen jellegű „polgári kezdeményezéseket“ is szervez. Nemzetközi szinten arra törekszik, hogy Európa szerte a külön jobboldali csoportokat kösse össze és így teremtsen szélsőjobb hálózatot. Mindez az FPÖ-nek sok sikert hozott: véleménykutatások szerint jelenleg az osztrákok 43 százaléka szeretné az FPÖ-t a kormányban látni. Mely hagyományokat karol föl az FPÖ? Milyen veszélyt jelent? Miért sikerült neki fellendülni szélsőjobb nézetekkel az elmúlt években? Milyenek a kilátások a jövőben?

TÓTH ANDRÁS: Ki szavaz a Jobbikra?

Ebben az előadásban a Jobbik-jelenséget próbáljuk feltárni és megérteni, miért robbant be az ismeretlenségből a középpártok közé az elmúlt parlamenti ciklusban a Jobbik, szélsőségesen „radikális” jobboldali párt. Az elemzés során támaszkodom egy 2003-as és egy 2010-es kérdőíves kutatás eredményeinek újraelemzésére, a Jobbikkal kapcsolatos tudományos és publicisztikai jellegű írások értékeléseire, illetve a Jobbik saját, nyilvánosan elérhető dokumentumaira.

(Forrás: http://faschismus-konferenz.wikispaces.com)
Reklám


Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Szavazás

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready