A koalíciós megállapodást kiegészítő dokumentum egyik előírása a kétfordulós polgármester-választás bevezetésére vonatkozó indítvány parlamenti támogatásának módját szabályozza – ismerte el Dan Barna miniszterelnök-helyettes, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), illetve a Szabadság, Egység és Szolidaritás Párt (PLUS) fúziójából létrejött USR-PLUS társelnöke egy televíziós műsorban (akiknek Fekete-Győr András Momentum-elnök is kampányolt... - a szerk.). Egy hasonló kezdeményezés miatt az RMDSZ tavaly hozzájárult a kisebbségi Orban-kormány megbuktatásához. A Krónika cikke.
 Dan Barna (balra) és Kelemen Hunor (jobbra) eltérő álláspontot képvisel a kormányban a polgármester-választás tekintetében (fotó: Gov.ro) |
A politikust többek között arról kérdezték a Digi24 televízió egyik műsorában, hogy van-e összefüggés a kétfordulós polgármester-választás bevezetésére vonatkozó kezdeményezésük és a megállapodást kiegészítő dokumentum egyik előírása között. Ennek megfelelően ha a bukaresti jobbközép koalícióban nincs konszenzus bizonyos törvénytervezetekkel vagy a kormányprogramban nem szereplő témákkal kapcsolatban, a pártok parlamenti frakciói a „koalíción kívül is felléphetnek” ezek érdekében, amennyiben erről előzetesen értesítették a partnereket. Ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a jelenleg hatalmon lévő pártok ellenzéki alakulatokkal is megállapodhatnak egy-egy törvénytervezet elfogadásáról.
Válaszában Dan Barna megerősítette, hogy a kétfordulós polgármester-választásra vonatkozó indítványuk képezi ezen előírás tárgyát, az RMDSZ ugyanis már a koalíció létrehozásakor kijelentette, hogy ragaszkodik a polgármesterek egy fordulóban történő megválasztásához.
Az USR PLUS és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) azonban szükségesnek tartja ezt a reformot az elöljárok legitimitásának erősítése érdekében. „Megegyeztünk abban, hogy amikor majd a parlament elé visszük az indítványt, nem lesz harag a koalícióban, ha az más pártok támogatásával átmegy a törvényhozáson” – fogalmazott Dan Barna.
Megkérdezték a miniszterelnök-helyettestől azt is, hogy az ellenzéki Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) részéről számítanak-e támogatásra e tekintetben, tekintettel arra, hogy a szintén ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) köztudottan az RMDSZ álláspontját támogatja. Erre reagálva Barna rámutatott, az AUR képviselőivel nem tárgyal, mert „szélsőséges pártnak” tartja az alakulatot.
Mint ismeretes, a bukaresti kormányt alkotó jobbközép politikai alakulatok a héten úgy oldották fel a Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter menesztése nyomán kirobbant válságot, hogy a koalíciós megállapodáshoz fűzött kiegészítésben pontosították együttműködésük szabályait, hogy elkerüljék a további konfliktusok kialakulását. Miközben a pártvezetők leszögezték, hogy a koalíció működése a szolidaritás és összetartás elvére alapul, és minden nagyszabású politikai döntést a koalíciós pártok egyetértésével hoznak meg, a tavaly decemberben kötött koalíciós megállapodáshoz fűzött kiegészítés immár felhatalmazza a koalíciós pártokat, hogy a partnerek által nem támogatott törvénykezdeményezéseikhez – figyelmeztetés után – az ellenzéki pártoknál keressenek alkalmi támogatást.
Az RMDSZ határozottan ellenzi a polgármesterek kétfordulós rendszerben történő megválasztásához való visszatérést, ez esetben ugyanis számos erdélyi településen – köztük Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben – elszállna az esélye, hogy polgármestert állítson (de a győzelemnek szinte biztosan - a szerk.).
A PNL és az USR-PLUS azonban prioritásának tekinti a választási törvény ilyen irányú módosítását. Sőt a Ludovic Orban vezette román liberálisok 2019-ben homlokegyenest más vállalást tartalmazó megállapodást kötöttek az RMDSZ-szel, valamint az USR-rel: a magyar alakulatnak azt ígérték, nem fogják kezdeményezni a választási törvény oly módon történő módosítását, hogy két fordulóban válasszák meg a polgármestereket, ehhez képest az USR-rel kötött megegyezésben éppen ennek az ellenkezője szerepel.
A PSD-nek és az RMDSZ-nek tavaly februárban közösen sikerült megakadályoznia a kétfordulós rendszer bevezetését: miután a kisebbségi Orban-kabinet a parlamenti vitát mellőzve, kormányzati felelősségvállalással terjesztett a parlament elé erre vonatkozó jogszabályt, az emiatt beterjesztett bizalmatlansági indítványt megszavazta a törvényhozás, így megbukott a liberális kormány.
