Nem mai (augusztusi) a hír. Mivel akkoriban éppen "kényszerszabadságunkat" töltöttük, így csak most hozzuk le a következő PR-cikket.

"Normandiába tartanak a zámolyi romák

Krasznai József: radikális fellépésre lenne szükség

A mainál radikálisabb fellépésre lenne szükség ahhoz, hogy az emberek felfigyeljenek a cigányság problémáira – véli a pár éves franciaországi kinn tartózkodás után hazatért Krasznai József. A zámolyi romák szószólójaként ismertté vált, a kilencvenes években a Roma Parlament alelnöki posztját is betöltő politikus szerint a romák helyzete rosszabb, mint a rendszerváltás után bármikor, a honi politikai elit a cigányságot kampányonkénti megvásárolható szavazótömegnek tekinti csak, ezért a romáknak látványos akciókkal kellene felhívni helyzetükre a figyelmet.

A Zámolyról 2000-ben Strasbourgba menekült s ott 2001 márciusában menedékjogot szerzett romák közül többen rendszeresen hazajárnak, de a többség kinn él – mondta el az Amaro Dromnak a napokban Franciaországban született kislánya honosítása ügyében Magyarországra érkezett Krasznai József.
A kint élő romák, bár szinte mindenkinek van munkája (Kuruc.info: attól függően, mit nevezünk annak... a tolvajlást, lopást, munkakerülést?) s a gyermekek szép iskolai előmenetellel büszkélkedhetnek (Kuruc.info: na persze...), azt tervezik, hogy Strasbourgból Normandiába mennek. Júniusban két család már el is indult. Ennek leginkább az az oka, hogy a nyugati régiókban több nagyszabású fejlesztés miatt jobbak a munkalehetőségek – állítja Krasznai József.

Fia, Krasznai Csaba szerint azonban az indulásnak ennél prózaibb oka is van: félnek a családok. A tavalyi franciaországi zavargások óta, ahol főleg harmadik generációs arab és afrikai bevándorlók törtek-zúztak a külvárosokban, nagyon megerősödött az idegengyűlölet. A franciák pedig nem nagyon tesznek különbséget a magyar cigányok és az arabok között – nekik egyforma mind – mondja a fiatalember. (Kuruc.info: ha igaz lenne az, hogy mindenkit üldöznek a franciák, akinek barna a bőre, akkor nem csak a volt cigányaink szednék a sátorfájukat, hanem az összes arab. Érdekes, hogy nem hallunk ilyen menekülőhullámról. Vajon miért? – tesszük fel a (költői) kérdést. Ha meg csak mokkáinkat üldözik, akkor annak bizony megvan az oka. Biztos azért, mert "beilleszkedtek", "rendesen dolgoznak", "minden gyerek iskolába jár", ugyebár. Ok, okozat...)

A feszültség már a soknemzetiségű Strasbourgban is tapintható – erősíti meg Krasznai József. A városkában, ahol a Emberi Jogok Európai Bírósága székel és a Francia Idegenlégió egyik legnagyobb toborzóközpontja is van, ezért nem szokatlan látvány az idegen, nincsenek külön negyedei a kisebbségeknek. A gyerekek – akik közül magyarul már alig beszélnek páran – nagyon hamar megtanultak franciául és angolul (Kuruc.info: még egy ilyen pofátlanul bűnözőreklámozó PR-cikket... hogy a francban tanulhat meg valaki jól bármilyen idegen nyelven, ha még a saját anyanyelvét sem ismeri, abban sem bír pár szóz szónál nagyobb szókinccsel?!), de sok török szót is ismernek. Az eddig toleráns városban elszaporodtak az idegenek elleni támadások, ezért főleg a sokgyermekesek indulnak el Nyugatra.

A francia helyzet azonban meg sem közelíti a magyarországit – állítja Krasznai József, aki az utóbbi időszak eseményeiből az ott is fogható Duna és M2 televízió adásaiból értesült. (Kuruc.info: érdekes, nem hallunk olyan híreket, hogy a magyarországi orkoknak menekülniük kellene. A zámolyiak kivételével, de ők persze a gyilkosság miatti számonkérés miatt léceltek le. Franciaországból ellenben most le kell lépniük. Akkor hol is rosszabb a helyzet, tessék mondani?!) Azokból a hírekből az Európai Unióban nem lehet látni, hogy mekkora veszélyt jelent a cigányságra a szélsőjobb megerősödése, a Magyar Gárda térnyerése, de leginkább a cigányság erőinek szétforgácsolása és az, hogy a politikai elit semmit nem tesz azért, hogy a cigányság kikeveredjen mai, elkeserítő helyzetéből – sajnálkozik a politikus, aki úgy véli: a maiaknál sokkal látványosabb akciókat kellene szervezni ahhoz, hogy a cigányság felhívja a figyelmet magára. Krasznai, aki a zámolyiak döntését követően elkezdte szervezni saját hazatérését, és korábbi egyesülete, a Fejér Megyei Cigányok Demokratikus Szervezete országossá bővítését – főleg francia példára – a vasutasokhoz és a kamionosokhoz hasonló látványos demonstrációkra gondol. Olyanokra, ahol a szegregált oktatás vagy a kisegítőbe irányítás gyakorlatát végző iskolákat vonnának blokád alá (Kuruc.info: szóval polgárháborút, blokádokat akarnak a cigányok? OK, rendben, kezdjék a szintén szegregáló, putriscigányokkal nem "büszkélkedő" Lauderrel, azellen semmi kifogásom), szeméttelepek mellett lévő cigánysorok közelében lévő utakat zárnának le. Attól nem tart – mondta el kérdésünkre –, hogy e radikalizmus többet ártana, mint a konszenzuskeresés, hiszen a roma politikai vezetők eddig a szolidabb módszerekkel sem értek el eredményeket, a cigányoknak pedig már nincs hova hátrálniuk. (Kuruc.info: majd a cigányságnak akkor lesz szava, ha hozzájárul a közteherviseléshez, nem kerüli a munkát, az iskolát, és arányszámához mérten nem 20-50-szeres a bűnözési mutatója.)

A hosszú évek hallgatása után ismét a helyi roma politikában szerencsét próbálni tervező jogvédő határozottan állítja: a cigányok helyzete ma rosszabb, mint bármikor a rendszerváltás óta. Nagy a szegénység, nincs munka (Kuruc.info: nincs munkakedv. Lásd EZT és megannyi más cikket), a gyerekek elkallódnak. (Kuruc.info: kinek a hibája? A cigányok ugyanazt a színvonalú oktatást megkapják, mint a fehérek. Nem csak nálunk: a világelső közoktatású Finnországban is. Az eredmény magáért beszél. [Ajánljuk még az ITT szereplő fórumidézeteket azoknak, akik plusz infókat keresnek.]) A cigány önkormányzatok gyakran családi vállalkozásokként működnek, és ha valamelyik időközben megszűnik – mint például most a székesfehérvári – vagy a közösség a két kisebbségi választás közötti időszakban létre akarna hozni ilyen testületet – mint például a nemrég Molotov-koktélos támadás (Kuruc.info: önfelgyújtás, lásd még: Tiszaroff és Fadd...) áldozatává vált pátkaiak –, nem tehetik ezt meg, s képviselet nélkül maradnak. Azon kívül, hogy a kisebbségi önkormányzatokról szóló jogszabályt e tarthatatlan és diszkriminatív helyzet felszámolása érdekében módosítani kell, a civil szervezeteknek is óriási felelősségük van abban, hogy a cigányságot mozgósítsák.

– Ha mi nem segítünk magunkon, senki nem segít rajtunk – véli Krasznai. Márpedig úgy tűnik, segítségre szükség van. Jelen esetben már ahhoz is, hogy egy cigány ember kávét igyon – mint történt az első itthon töltött napján, amikor egy jó feketét akart meginni kísérőjével az egyik legfelkapottabb fehérvári vendéglőben. A szolid elutasítást a pincér ugyan a korai órával indokolta, a valóság azonban az, hogy a nyitvatartási idő után fél órával csak a két roma vendég előtt zárult be az ajtó. – Na, ilyen Franciaországban nem történhetne meg (Kuruc.info: tessék mondani, akkor miért tetszenek mégis menekülni onnan, miközben a hazai mokkák élvezik a segílykét, a pozitív diszkriminációt és a bűnözésre való gyakorlatilag korlátlan felhatalmazást, és nem akarnak lelépni?!) – meséli könnyeit nyelve az erős, eddig sok nehéz helyzeten úrrá lett férfi, aki keserű szívvel gondol arra, hogy itthon lévő cigány gyerekek, akik közül legtöbb a kisegítő iskolákban kerül egy életre vakvágányra, mennyi lehetőségtől esnek el, amelyet jobb helyre született társaik megkapnak."
(amarodrom.hu)
A.S. - Kuruc.info