Az alább teljes egészében olvasható anyagból kiderül, Szlovákiában már 2004-ben bevezették a “három csapás intézményét”, a cigányok befenyítésével, segílykéjük megnyirbálásával egyetemben.
Az eredmény látható: szárnyaló gazdaság, a miénknél (ami, ha nem kerül hatalomra a a Jobbik, azaz marad a mai cigánytenyésztés, vagy polgárháború, vagy Dél-Afrika lesz) lényegesen jobb jövő, rohamos gazdagodás, euró stb.
Komoly vitákat kavart a Fidesz által csütörtökön benyújtott "Három Csapás" nevű Büntető Törvénykönyv módosítási javaslat. A kormány is fontolgatja a fegyverrel elkövetett bűncselekmények szigorítását, ám a Fidesz javaslatával nem akarnak foglalkozni. Szlovákiában ugyanakkor már 2003-óta működik igen hatásosan hasonló törvény Trikrát a Dost, vagyis "Háromszor és aztán elég" néven.
A Fidesz szerint megoldást jelentene a február 17-én benyújtott "Három Csapás" törvénymódosítási javaslat mielőbbi elfogadása. Navracsics Tibor szerint ugyanis az utóbbi hetekben aggasztó dolgok történtek Magyarországon; az elmúlt hét nap alatt 40 jelentős bűncselekmény történt.
Draskovics Tibor a Fidesz frakcióvezetőjének javaslatára reagálva azt nyilatkozta, kettejük terveiben "van közös elem". Aki többször erőszakos bűncselekményt követ el, az a mainál keményebb szankciókkal nézzen szembe. Az igazságügyi és rendészeti miniszter szerint ugyanakkor a kormány nem a "három csapásban" gondolkodik: a büntetőjogi lépések mellett a rendőrség erejének megerősítését is tervezi, és a közeli napokban tárgyalja a részletes javaslatokat. "Nagyon kemény szankciókat szeretnék kezdeményezni a fegyverrel elkövetett cselekmények esetében" - mondta a miniszter.
Kizárnák a kisebbséget
A Fidesz "három csapása" az amerikai mintát veszi alapul, azaz annyiban alakítaná át a Büntető Törvénykönyvet, hogy a visszaeső elkövetőkre a harmadik alkalommal elkövetett erőszakos, személy elleni bűncselekmény után a legnagyobb kiszabható büntetés kétszeresét szabnák ki. Abban az esetben, ha ez több mint 20 év, tényleges életfogytiglan járna.
A törvény eredeti, amerikai változata először 1993-ban Washingtonban, majd 1994-ben Kalifornia államban lépett életbe. Azóta az USA államainak több mint a felében működik hasonló törvény, ha szigorúságukban el is térnek. A Fidesz által kétségtelenül furcsán fordított törvényjavaslat az úgynevezett Pareto elven alapul, mely szerint a bűnelkövetők 20 százaléka felel az elkövetett bűnök 80 százalékáért. Ha ezt a 20 százalékot elszigeteljük a társadalomtól, drasztikusan csökkenni fog az elkövetett bűntettek száma.
A törvény az eredeti nevét egyébként (Three Strikes Law - Three strikes and you are out!) egy, a baseballban élő szabályról kapta, miszerint ha az ütőjátékos harmadszorra is elhibázza az ütést, egy időre kiesik a játékból.
A Three Strikes Law bevezetése utáni tíz év alatt a Kaliforniában elkövetett súlyos bűncselekmények (mint például emberölés, betörés, nemi erőszak, autólopás, fegyveres rablás) száma több mint 25 százalékot csökkent. A börtönök túlzsúfoltsága ugyanakkor 2003-ig 25,5 százalékkal nőtt, arra viszont, hogy ez a növekedés a törvény bevezetése miatt történt volna, nincs közvetlen bizonyíték.
Szlovákiában már működik
Nem kell viszont ennyire messze menni, hogy lássuk, a törvény nem csak az amerikai környezetben működik. Szlovákia ugyanis már 2004-ben, a Dzurinda kormány idején bevezette Trikrát a Dost (Háromszor és aztán elég) néven. A Daniel Lipsic volt igazságügyminiszter nevével fémjelzett törvény alig négy év alatt is jelentős változást hozott az erőszakos bűncselekmények számában. 2003 és 2007 között a betörések és emberölések száma Szlovákiában 15 020-ról 9620-ra esett, vagyis 36 százalékkal csökkent.
A Magyarországon bevezetni kívánt és a Szlovákiában már működő törvények között annyi különbség van, hogy amíg Magyarországon a harmadik "csapásnál" a bíróság köteles megítélni a legsúlyosabb ítélet kétszeresét, vagy ha ez 20 évnél több, tényleges életfogytiglant, addig Szlovákiában a harmadik erőszakos bűncselekmény után kötelesek a megítélt büntetést megtoldani 25 évvel.
Hazánkban a törvényjavaslat komoly vitákat kavart alkotmányjogászok között is, ugyanis sokak szerint nem illik bele a magyar jogrendszerbe, valamint sérti a bírói függetlenség elvét. Kolláth György alkotmányjogász az MTI-nek azt nyilatkozta, "a jogállamiság fontos eleme a hatalommegosztás és a bírói függetlenség elve, a törvényhozó hatalmi ág nem veheti át az igazságszolgáltatás szerepét, nem fokozhatja le, nem kiskorúsíthatja azzal, hogy megvonja tőle a mérlegelés jogát és felelősségét. A büntetéskiszabás során munkamegosztás van a törvény és az ítélkező bíró, illetve bíróság között, azért, hogy arányos és megérdemelt szankció szülessék."
Szlovákiában viszont nem is került alkotmányjogászok elé a törvény. Igaz, hogy maga a Trikrát a Dost a Dzurinda kormány egy nagyobb büntető törvénykönyv módosításának a része volt.
A Fidesz szerint megoldást jelentene a február 17-én benyújtott "Három Csapás" törvénymódosítási javaslat mielőbbi elfogadása. Navracsics Tibor szerint ugyanis az utóbbi hetekben aggasztó dolgok történtek Magyarországon; az elmúlt hét nap alatt 40 jelentős bűncselekmény történt.
Draskovics Tibor a Fidesz frakcióvezetőjének javaslatára reagálva azt nyilatkozta, kettejük terveiben "van közös elem". Aki többször erőszakos bűncselekményt követ el, az a mainál keményebb szankciókkal nézzen szembe. Az igazságügyi és rendészeti miniszter szerint ugyanakkor a kormány nem a "három csapásban" gondolkodik: a büntetőjogi lépések mellett a rendőrség erejének megerősítését is tervezi, és a közeli napokban tárgyalja a részletes javaslatokat. "Nagyon kemény szankciókat szeretnék kezdeményezni a fegyverrel elkövetett cselekmények esetében" - mondta a miniszter.
Kizárnák a kisebbséget
A Fidesz "három csapása" az amerikai mintát veszi alapul, azaz annyiban alakítaná át a Büntető Törvénykönyvet, hogy a visszaeső elkövetőkre a harmadik alkalommal elkövetett erőszakos, személy elleni bűncselekmény után a legnagyobb kiszabható büntetés kétszeresét szabnák ki. Abban az esetben, ha ez több mint 20 év, tényleges életfogytiglan járna.
A törvény eredeti, amerikai változata először 1993-ban Washingtonban, majd 1994-ben Kalifornia államban lépett életbe. Azóta az USA államainak több mint a felében működik hasonló törvény, ha szigorúságukban el is térnek. A Fidesz által kétségtelenül furcsán fordított törvényjavaslat az úgynevezett Pareto elven alapul, mely szerint a bűnelkövetők 20 százaléka felel az elkövetett bűnök 80 százalékáért. Ha ezt a 20 százalékot elszigeteljük a társadalomtól, drasztikusan csökkenni fog az elkövetett bűntettek száma.
A törvény az eredeti nevét egyébként (Three Strikes Law - Three strikes and you are out!) egy, a baseballban élő szabályról kapta, miszerint ha az ütőjátékos harmadszorra is elhibázza az ütést, egy időre kiesik a játékból.
A Three Strikes Law bevezetése utáni tíz év alatt a Kaliforniában elkövetett súlyos bűncselekmények (mint például emberölés, betörés, nemi erőszak, autólopás, fegyveres rablás) száma több mint 25 százalékot csökkent. A börtönök túlzsúfoltsága ugyanakkor 2003-ig 25,5 százalékkal nőtt, arra viszont, hogy ez a növekedés a törvény bevezetése miatt történt volna, nincs közvetlen bizonyíték.
Szlovákiában már működik
Nem kell viszont ennyire messze menni, hogy lássuk, a törvény nem csak az amerikai környezetben működik. Szlovákia ugyanis már 2004-ben, a Dzurinda kormány idején bevezette Trikrát a Dost (Háromszor és aztán elég) néven. A Daniel Lipsic volt igazságügyminiszter nevével fémjelzett törvény alig négy év alatt is jelentős változást hozott az erőszakos bűncselekmények számában. 2003 és 2007 között a betörések és emberölések száma Szlovákiában 15 020-ról 9620-ra esett, vagyis 36 százalékkal csökkent.
A Magyarországon bevezetni kívánt és a Szlovákiában már működő törvények között annyi különbség van, hogy amíg Magyarországon a harmadik "csapásnál" a bíróság köteles megítélni a legsúlyosabb ítélet kétszeresét, vagy ha ez 20 évnél több, tényleges életfogytiglant, addig Szlovákiában a harmadik erőszakos bűncselekmény után kötelesek a megítélt büntetést megtoldani 25 évvel.
Hazánkban a törvényjavaslat komoly vitákat kavart alkotmányjogászok között is, ugyanis sokak szerint nem illik bele a magyar jogrendszerbe, valamint sérti a bírói függetlenség elvét. Kolláth György alkotmányjogász az MTI-nek azt nyilatkozta, "a jogállamiság fontos eleme a hatalommegosztás és a bírói függetlenség elve, a törvényhozó hatalmi ág nem veheti át az igazságszolgáltatás szerepét, nem fokozhatja le, nem kiskorúsíthatja azzal, hogy megvonja tőle a mérlegelés jogát és felelősségét. A büntetéskiszabás során munkamegosztás van a törvény és az ítélkező bíró, illetve bíróság között, azért, hogy arányos és megérdemelt szankció szülessék."
Szlovákiában viszont nem is került alkotmányjogászok elé a törvény. Igaz, hogy maga a Trikrát a Dost a Dzurinda kormány egy nagyobb büntető törvénykönyv módosításának a része volt.
(Hírszerző)
