Mondanivalójuk lényege az, hogy ha nem lenne helyi roma munkaerő, akkor összeomlana Siófok gazdasága ("Siófok gazdasága és különösen az idegenforgalom összeomlana a roma munkaerő nélkül").

Ne káromkodjunk, inkább érvelve, a statisztikák, realitások talaján állva próbáljuk meg mindezt megcáfolni. Ez, szerencsére, sokkal könnyebb lesz, mint gondoljuk. A foglalkoztatás különösen a közmunkaprogramok keretében eredményes? Nézzük az ITT található anyagot. Figyelem: a link a ddrmk.hu-ra mutat, ami Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központjának honlapja; nem egy általunk “hamisított”, gyorsan összedobott PDF tehát – igen, a fajvédők még ilyen képtelenséggekkel is képesek előhozakodni, csak hogy “cáfolják” a tényeinket.

Lapozzunk a 6. oldalra és nézzük meg az “Idegenforgalmi közmunka program” ábrát. Siófok legfelül látható; az ábra tanúsága szerint ott egész évben összesen (!) 55 közmunkást foglalkoztattak (ami, nem mellesleg, 44.221.000,- forintba került - azaz, személyenként mindez majdnem egymillióba), ami, finoman szólva, nem túl magas. Ha feltesszük, hogy mind az 55 fő cigány volt (legyen egy jó napjuk a fajvédőknek meg a zsideszeseknek), akkor sem tudjuk elképzelni, hogy ezek mit dolgozhattak, ténykedésük miként kapcsolódik össze az idegenforgalommal és hogy munkájukat nem lehetett volna-e kiváltani fehér munkaerővel.

Vajon turistaeligazítóként működtek? Nehezen elképzelhető, hiszen idegennyelv-tudásuk nulla (tisztelet az 1-2%-nyi kivételnek), magyarul is zömmel csak vakognak. Zéró. Akkor vajon mik lehetettek? Turistabusz-vezető sofőrök? Szintén képtelenség, hiszen gyakorlatilag egyiküknek sincs jogsija. Egyáltalán: milyen munkakörben tevékenykedhettek, amire még keresve sem találhattak volna jobb (és fehér) munkaerőt? Maximum cigányzenészeket tudok elképzelni, de, tekintve, hogy azokat nem közmunkásként szokták foglalkoztatni, hanem megvan a maguk bejáratott étterme, ahol fellépnek, ez a lehetőség is kiesik. (Arról nem is szólva, hogy nem igazán hallani zenei képzettségű, ámde munkanélküli mokkákról.)

Ezek (se nyelvtudás, se jogsi, se zenetudás stb.) szerint maximum utcaseprők lehettek. Amire fehéreket is beoszthattak / a fejenkénti kb. egymilliós bekerülési költség után visszaosztva, ennyi fizetésért simán találhattak volna. Ennyit arról, hogy a romák lennének a kulcsfigurák Siófok idegenforgalmában.

Bár, ha belegondolunk, van, lehet alapja a siófoki polgármester állításának, csak nem abban az értelemben, amire ő gondolt. Tudvalevő, hogy romáink miből tartják fenn magukat (a segílykén kívül) és ez Siófokra is vonatkozik. A károsultak kénytelenek pótolni a nehezen megszerzett vagyontárgyukat (legyen az élelmiszer, vagy bármi más). Ezáltal, a gazdaság fejlődik, mert meg kell termelni a hiányzó, a cigányok által elrabolt, ellopott, kizsarolt (lásd pl. a múltkori lincselési kísérletüknél az 500 ezres igényüket) dolgokat. Sőt a SZJA-bevétel is növekszik, mert a pótláshoz pluszmunka szükségeltetik.

Ilyen egyszerű ez, kérem. Igazoltuk, hogy romáink nélkül nem csak Siófok, hanem az ország gazdasága is összeomolna. Nagy szerencse, hogy ők itt vannak nekünk, és folyamatos bűnözésükkel a megkárosított magyarokat arra kényszerítik, hogy pótolják értékeiket és ezért még többet dolgozzanak; hogy a kistelepüléseket arra szorítják, hogy minél inkább költekezzenek (pl. térfigyelő rendszerek, plusz rendőrörsök), még több embert alkalmazzanak (sünök stb.). Igen, így is fel lehet futtatni a fogyasztást, a melózást és az azzal arányos adóbevételeket. (Köszönet ezért az ötletért a Kisalföld-fórum “kolombela” nickű hozzászólójának!)

Ami pedig szigorúan a turisztikát illeti: azt is sejtjük, mit dolgozhatnak romáink. Csak és kizárólag olyan típusú szolgáltatásokról lehet szó, amihez a mokkák eleve értenek. Például kurvafuttatás, itt a piros, hol a piros, a túlélő- és kalandjátékok (lopás, rablás, lincselés).

Alább három függelék található. Az elsőben az eredeti, a Kisalföldben megjelent cikk van; a másodikban a Sonline “somogyi viperájának” reagálása (érdemes elolvasni, ő is szépen beleköt ebbe a képtelenségbe), végül a harmadikban egy tegnapi cikk arról, hogy Siófokon igencsak van bűnözés. Természetesen ez utóbbi egy szóval sem említi meg azt, hogy ennek a túlnyomó többsége a cigánysághoz köthető – ahogy azt sem (a tavaly nyári felvonulók említésekor), hogy az akkor az üzlettulajdonosokat stb. megfélemlítők mind (pl. enyingi) cigányok voltak, ráadásul az országos (!) vajda (mint legfőbb bűnözővezér), Kállai Csaba vezetésével.

Ismételten megkérdezzük olvasóinkat: érdemes-e egy olyan pártra (Zsidesz) szavazni, amely ekkora egetrevő, polkorrekt hazugságokat képes lenyomni a cigányok kapcsán? Amelynek a jelenlegi mokka  európaparlamentere retorikájában gyakorlatilag ugyanaz, mint Mohácsi Viktória? Komolyan azt hiszi bárki is, hogy egy ilyen nyámnyila párt, ha 2010-ben hatalomra kerül, cigányügyben (legalább) azt csinálja majd, mint mondjuk a szlovákok, az olaszok vagy a finnek – azaz: konzekvensen a törvények betartatására kényszeríti a cigányokat vagy éppenséggel, ahogy északi szomszédaink tették (vagy ahogy a finnek teszik már évtizedek óta), és engedélyezik az otthoni lőfegyvertartást és a betörők lelövését? Ugyan már, “láttuk”, hogy 1998 és 2002 között mit hoztak össze Orbánék cigányügyben. Az egyetlen értékelhető húzásuk a családi pótlék iskolalátogatáshoz kötése volt (lett volna), ami, finoman szólva, nem sok. A többi? Néma csend. Ezért kell ide a Jobbik.

Az elmúlt évek tapasztalatairól és eredményeiről folytatott tárgyalást Járóka Lívia Siófok vezetőivel, a Somogy megyei város polgármesteri hivatalában. A megbeszélést során a Fidesz-MPSZ néppárti képviselőnője beszámolt az elkövetkező európai parlamenti ciklussal kapcsolatos terveiről, valamint kiemelte: a romák valós integrációja jövedelmező befektetés a nemzeti költségvetés számára.

A polgármesteri hivatal Balaton Termében tartott megbeszélésen részt vett dr. Balázs Árpád siófoki polgármester, Gelencsér Attila, a Somogy Megyei Önkormányzat elnöke, dr. Gruber Attila országgyűlési képviselő, Németh Lajos, a Megyei Közgyűlés elnöke és Csorba Ottó, a Somogy Megyei Önkormányzat Fidesz frakciójának vezetője is. A tárgyalás során a szakemberek beszámoltak Siófok városának a romák integrációja terén elért eredményeiről. Mint elmondták, a viszonylag kis létszámú siófoki roma közösség számára megfelelő költségvetés áll rendelkezésre, így az önkormányzattal együttműködésben figyelemreméltó eredményeket értek el mind a minőségi oktatás mindenki számára elérhető tétele, mind a közmunka keretében megvalósuló foglalkoztatási programok terén. Ahogy dr. Balázs Árpád polgármester fogalmazott: "Siófok gazdasága és különösen az idegenforgalom összeomlana a roma munkaerő nélkül".

Járóka Lívia az egyeztetés folyamán hangsúlyozta, hogy támogatni kell a bevált gyakorlatok cseréjét a helyi hatóságok között, továbbá minden szakmai és pénzügyi feltételt biztosítani kell az önkormányzatok számára, hogy a sikeres kezdeményezéseket átültethessék és megvalósíthassák. "A romák minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférésének biztosítása és foglalkoztatásuk bővítése jövedelmező befektetés, hiszen egyre inkább a társadalom hozzájáruló tagjaivá válnak, ahelyett, hogy a köztámogatások kedvezményezettei maradnának. A befizetett adók növekedése és a közpénzből kifizetett támogatások csökkenése pedig együttesen nettó hasznot jelent a nemzeti költségvetés számára" - fogalmazott Járóka. A tárgyalást követően a politikusok megtekintették a Siófokon újonnan megnyitott "Europe Direct" tájékoztatási irodát, majd lakossági fórumot tartottak a Kálmán Imre Kulturális Központban.

Siófok gazdasága, különösen az idegenforgalom összeomlana a roma munkaerő nélkül. Siófok polgármestere fogalmazott ilyen tömören és leegyszerűsítő módon - gyorsan tegyük hozzá: állítólag, egyes híradások szerint, mégpedig azon a megbeszélésen, amit a minap Járóka Lívia fideszes európai parlamenti képviselővel folyatott.

Kampány van, EP-választás közeleg, jól tudjuk, de akkor is felmerül a kérdés: nincs ebben a mondatban egy jóadag (politikusi) túlzás? Már persze ha valóban ezt mondta Balázs Árpád.

Próbáljuk meg értelmezni:

1. vannak ugye az utak szélét nagy számban ellepő közmunkások, akiknek a nagy része ránézésre is valóban roma, de eme polgármesteri nyilatkozat után már nem lehet kétségünk. S való igaz, égig érne már a fű, a gaz az utak mentén, ha nem szorgoskodna a sárga mellényes romahad.

2. Köztudomású, milyen fontos szerepet játszanak a nyári szezon során a Siófokra érkező vendégek ellátásában, kiszolgálásában a biciklijüket a strandokon tologató és hangosan kurjongató (Meis, bitte!) főttkukorica-árusok, meg a vécésnénik. Kevés kivétellel ugye ők is a helyi cigány kisebbség emberei.

3. nincs három, kifogytam a Balázs polgármester szavait alátámasztani próbáló érvelésből.

Jó-jó, fontos mindkét említett terület, no de hogy egyenesen a város gazdasága, meg az idegenforgalom omlana össze a romák nélkül?

Kétségtelen persze: akad egy tehetősebb réteg is az említett kisebbség berkein belül, akik nagyban utaznak, védelmi pénzekben, meg prostifuttatásban. Ez is hozzátartozik a Balaton, Siófok életéhez, gazdaságához, de ugye csak nem erre tetszett gondolni, kedves Balázs polgármester?

Nem marad más, ki kell hát mondani:

1. Kellenek a romák voksai is.

2. Éljenek a vécésnénik, meg a főttkukoricaárusok!

– A szezon rendőri szempontból az utcán fog eldőlni, ha lesz elég egyenruhás a közterületeken, akkor elfogadható közbiztonságot tudunk teremteni a Balaton-parton – hangsúlyozta a siófoki kapitányság vezetője Lengyel Róbert, aki mint mondta: a konkrét számok ugyan nincsenek még meg arra vonatkozóan, hogy a nyáron hány rendőrt vezényelnek át a belső területekről a tóparti kapitányságokra, de optimista, mert a megyei vezetés elkötelezett a megerősítésben.

– Az elmúlt szezonban nem nagyon lehetett rendőrt látni az utcán. Tartósan vezényelt egyenruhást nem kaptunk, reggel és este Nagykanizsáról érkezett átlagosan hat rendőr – jegyezte meg Lengyel Róbert és leszögezte: a nyáron az egyik legfontosabb tényező az lesz, hogy megvalósuljon a látható rendőrség, mert az fokozza az emberek biztonságérzetét.

– Siófok kirakat város, elemi érdeke az országnak, hogy a tóparton rend legyen, hiszen nem mindegy, hogy a vendég, aki itt költi el a pénzét, milyen érzésekkel távozik – húzta alá Lengyel Róbert, aki kitért arra is: szeretnék felgyorsítani a panaszfelvételt, és arra törekszenek, hogy a bejelentéseket követően ne kelljen órákat várni, mire rendőr érkezik a helyszínre.

A megerősítés idén nyáron a komoly létszámgondokkal küzdő siófoki kapitányság számára rendkívüli jelentőséggel bír, különösen a tavaly nyári események tükrében. – Legyen bevethető erő – tömören így összegezte a siófoki elvárást Balázs Árpád, polgármester, aki szerint a nyári idegenforgalmi szezon 2002-óta nem volt kellően biztosítva. A siófoki városvezető úgy véli, a bűnöző sem kockáztat, ezért ha lesz elég rendőr, akkor az elhíresült felvonuláshoz hasonló eset nem következhet be újra.

A bűnözői körök megjelenését illetően persze a rendőrségnek sincsenek illúziói. A siófoki kapitányságon még ebben a hónapban megbeszélést tartanak a vendéglősökkel, szállodásokkal, akiknek a rendőrök azt is elmondják majd, hogyan vonják be a hatóságot, ha az alvilág megpróbálja betámadni őket.

Lengyel Róbert ugyanakkor a lakosság figyelmét arra hívta fel, hogy a nehéz gazdasági helyzet miatt a bűnözők nem csak megsokasodtak, de a módszereik is egyre fondorlatosabbak. Új trükknek számít például, hogy a tolvajok üzletek parkolóiban útbaigazítást kérve terelik el az autósok figyelmét, hogy társuk közben kikaphassa az utastérből az értékeket, vagy kivárják azt a pillanatot, amikor a bevásárlás után elkezdünk bepakolni a csomagtartóba, de még mielőtt ezt megtennénk a nyitott utastérbe berakjuk a pénztárcát rejtő táskát. A tolvaj persze szempillantás alatt kikapja azt, ezért a kapitány mindenkit arra int: az utasteret mindig zárjuk be.

Arra a kérdésre: mikor várható, hogy a siófoki kapitányság jobb körülmények között fogadhatja a panaszosokat, Lengyel Róbert röviden annyit válaszolt: idén nyáron biztosan nem fogunk új épületbe költözni...

Némi változás azért feltűnik az épületen: hosszú évek után legalább már tábla jelzi a homlokzaton, hogy a város közepén álló épület a rendőrségé.

Három évvel ezelőtt Lengyel Róbert azzal kezdte siófoki szolgálatát, hogy többek között az útszéli pillangóknak is hadat üzent. A prostituáltakat azóta fokozottan ellenőrzik, de tavasszal úgy tűnt, az eddig elért eredmények kezdenek megsemmisülni. Ennek egyik oka, hogy prostikra jelentős kereslet mutatkozik a Siófokra bevezető utak mentén, így a lányokból nagy az utánpótlás, akiket főleg az ország keleti területeiről hozzák a Balatonhoz futtatóik.

A prostitúció felszámolása most újra nagyobb lendületet vett Siófokon, folyamatosan ellenőrzik a lányokat. A területen állandónak nevezhető 10-15 prostituáltat másfél hónap alatt 68-szor állították elő és majd 100 esetben bírságolták őket a helyszínen.

– Tudjuk, hogy a jelenség irritálja a lakosságot és minket, rendőröket is. Ezért addig ellenőrizzük, mondhatni szekáljuk őket, amíg rá nem jönnek, hogy nem érdemes kint állni az út szélén – így Lengyel Róbert.

A prostituáltak üldözése jelentős költséggel jár az adófizetőknek, hiszen ha őrizetbe veszik a lányokat, legalább kétszer meg kell autóztatni őket. Fogda híján ugyanis a pillangókat Siófokról Kaposvárra kell szállítani, majd vissza a bírósági tárgyalásra. Egy-egy prosti előállítása ráadásul jelentős adminisztrációs teherrel is jár, ami leköti a rendőröket. A kapitány azt mondja: ezzel ő is tisztában van, de ahhoz, hogy üldözésükben eredményt tudjanak elérni, ezt be kell vállalni.