Belső vizsgálatot indított az amerikai kormány annak felmérésére, hogy milyen károkat okozott a nemzetbiztonságra nézve a titkos adatgyűjtésekkel kapcsolatos múlt heti kiszivárogtatás - mondta kedden egy amerikai hírszerzési tisztségviselő.
A vizsgálat független attól a nyomozástól, amelyet az igazságügyi minisztérium indított azt követően, hogy nyilvánosságra kerültek részletek a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által titokban folytatott adatgyűjtési gyakorlatról.
A tisztségviselő közlése szerint a belső vizsgálattal a nemzeti hírszerzés igazgatója hivatalán belül a Nemzeti Kémelhárítási Hivatalt (NCIX) bízták meg.
Közben a Booz Allen Hamilton vállalat kedden bejelentette, hogy elbocsátotta Edward Snowdent, aki a kiszivárogtatás hátterében állt. A vállalat közlése szerint hétfőn szüntették meg Snowden munkaviszonyát arra hivatkozva, hogy a férfi megsértette a cég etikai szabályzatát.
A Booz Allen Hamilton stratégiai és technológiai konzultációs nagyvállalat megrendelői csaknem kizárólag amerikai kormányzati szervek, köztük az NSA is; Snowden ennek hawaii kirendeltségén állt alkalmazásban kevesebb mint három hónapja.
Az Egyesült Államokban heves vita bontakozott ki az adatvédelmi jogok és a nemzetbiztonság egyensúlyáról azt követően, hogy Edward Snowden részleteket fedett fel a The Guardian című brit lapnak arról, hogy az NSA titokban, de bírói jóváhagyással amerikai telefonhívások millióit figyeli adatgyűjtés céljából.
John Boehner, a képviselőház republikánus elnöke egy keddi interjúban védelmébe vette az NSA programjait. Az ABC News című műsorban elmondta, hogy tájékoztatást kapott az adatgyűjtési programokról, és biztosított arról, hogy senki után nem "szaglásztak", hacsak "nem éppen egy terroristával beszélgetett". Az interjúban hazaárulónak nevezte Snowdent, aki szerinte a kiszivárogtatással veszélybe sodorta az amerikaiakat, hiszen felfedte az ellenségnek a titkosszolgálatok képességeit.
Rand Paul republikánus szenátor ugyanakkor úgy vélekedett, hogy az amerikaiak többsége nem támogatja ezt a fajta megfigyelést. Snowden tettével kapcsolatban azt mondta: "ilyen jellegű polgári engedetlenség akkor történik, amikor az emberek úgy érzik, nincs más lehetőségük".
Assange: Hős és példakép
Közvetett kapcsolatban állt az amerikai hírszerzés titkos telefonos és internetes adatgyűjtését leleplező Edward Snowdennel Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója.
Assange nem tartotta helyénvalónak, hogy többet is eláruljon kettejük közvetett kommunikációjáról. Assange, aki hétfőn több médiumnak is nyilatkozott a neki menedéket adó londoni ecuadori követségről, hősnek és példaképnek nevezte Snowdent.
Szerinte ugyanazt a harcot folytatja a kormányzati titkos politika ellen, mint a WikiLeaks, valamint a portálnak 700 ezer titkos iratot átjátszó Bradley Manning amerikai közlegény, aki ellen jelenleg hadbírósági eljárás folyik.
A Egyesült Államokban nyilatkozatháború bontakozott ki arról, hogy Snowden hősnek vagy árulónak tekintendő-e. A Fehér Ház weboldalán eddig 22 ezren írták alá azt a petíciót, amelyben azt kérik Barack Obama elnöktől, hogy részesítse azonnali és teljes körű kegyelemben Snowdent.
A kiszivárogtató személye körül különös kétpárti koalíció kezd kibontakozni. Michael Moore liberális dokumentumfim-rendező és aktivista az év hősének minősítette Snowdent, Glenn Beck konzervatív rádiókommentátor pedig olyan hazafias kiszivárogtatónak nevezte, aki segít Amerikának abban, hogy visszaszerezze morális iránytűjét.
A hírszerzési ügyekben illetékes szenátorok és kongresszusi képviselők többsége viszont mindkét párt részéről védelmébe vette a titkos adatgyűjtés gyakorlatát, szerintük ennek leleplezése "olyan értesülésekhez juttatta a terroristákat, amelyek segítségével megkerülhetik az óvintézkedéseket".
Peter King republikánus képviselő dezertőrnek nevezte Snowdent, akit ki kell szolgáltatni az Egyesült Államoknak, és ott kemény vádeljárást kell indítani ellene. King az országra nézve veszélyesnek nevezte a férfit.
Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője hétfőn kijelentette, hogy a kormányzat nem kommentálja a Snowdennel kapcsolatban folyamatban lévő nyomozást. Álláspontja szerint az adatgyűjtéssel kapcsolatos vita nem árnyékolja majd be Barack Obama elnök jövő heti európai látogatását.
Carney szerint a nyilvánosságra került eljárás és a mögötte álló kormányzati politika "a szükséges középút a magánélet totális sérthetetlensége és az elfogadhatatlan fenyegetések között".
Rámutatott, hogy Obama elnök készséggel fontolóra veszi e gyakorlat megváltoztatását, ha az országos vita során bebizonyosodik, hogy a társadalom ezt kívánja. Kijelentette, hogy Washington mindenesetre nem ilyen formában kívánta elkezdeni a vitát.
Noha hivatalosan még nem gyanúsította meg, az amerikai igazságügyi minisztérium "titkos adatoknak egy engedélyezett adathozzáféréssel rendelkező személy általi jogosulatlan nyilvánosságra hozatala" címén előzetes vizsgálatot indított Snowden ellen. Jogi szakértők szerint a kémkedésről szóló, 1917-es törvény alapján emelhetnek vádat ellene.
Snowden azzal indokolta tettét, hogy az amerikai kormányzat olyan, a társadalmi ellenőrzést nélkülöző hatáskörrel ruházta fel magát, amelyre nem jogosult. Eközben hivatkozási alapja az, hogy álláspontja szerint a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által folytatott adatgyűjtés létében fenyegeti a demokráciát.
(MTI nyomán)
