A BBC péntek reggeli előrejelzése szerint a Brexit-tábor, vagyis a kilépés hívei nyerték meg a brit EU-tagságról rendezett népszavazást. Hasonló következtetésre jutottak az ITV kereskedelmi televízió szakértői.

A font három évtizedes mélypontra zuhant. Nigel Farage, a brit EU-tagság feladásáért kampányoló legnagyobb brit politikai párt, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) vezetője péntek reggel azonnali lemondásra szólította fel David Cameron konzervatív párti miniszterelnököt arra az esetre, ha a Brexit-tábor, vagyis a kilépés hívei győznek.

Közép-európai idő szerint reggel fél 6-ig a 382 választókörzetből 299 jelentette be a szavazás helyi eredményét, és ezek alapján a Brexit-tábor 52 százalékos többségben járt.

A szavazóhelyiségek csütörtök esti zárása után a legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGoV által közzétett felmérés még azt valószínűsítette, hogy országosan a bennmaradásra a választók 52 százaléka, a kilépésre 48 százalék voksolhatott.

Egy másik nagy brit közvélemény-kutató, az Ipsos MORI még szélesebb, 54:46 százalékos megoszlást valószínűsített az EU-párti tábor javára csütörtök éjjel közzétett felmérésében.

A referendum első nagy meglepetésével az északkelet-angliai Newcastle szolgált, amelynek választópolgárai közül 65 404-en szavaztak a bennmaradásra, és 63 598-an a kilépésre, vagyis az EU-párti tábor itt épphogy 50 százalék feletti eredményt ért el. Newcastle-t a brit választási szakértők előzetesen a népszavazás várható kimenetelének egyik meghatározó választókörzeteként tartották nyilván, és sokkal jobb eredményt vártak a bennmaradást pártoló tábornak.

Nigel Farage, a UKIP vezetője, aki két évtizede kampányol azért, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból, péntek reggeli nyilatkozatában kijelentette: David Cameronnak “azonnal” le kell mondania kormányfői tisztségéről, ha a népszavazást a Brexit-tábor nyeri. Farage szerint június 23-a “Nagy-Britannia függetlenségi napjaként fog bevonulni a történelembe”.

A szavazóhelyiségek zárása után a kormányzó Konzervatív Párt 84 képviselője – köztük az összes kabinettag – mindazonáltal nyílt levelet tett közzé David Cameronnak címezve, kérve a kormányfőt, hogy a népszavazás kimenetelétől függetlenül maradjon tisztségében, mivel érvelésük szerint “ez a kötelessége”. Boris Johnson, London konzervatív párti előző polgármestere és Michael Gove igazságügyi miniszter is aláírta a levelet, jóllehet mindketten a kilépésért kampányoló tábor frontemberei voltak.

Cameron hivatalos álláspontja a kampányban az volt, hogy Nagy-Britanniának az EU-ban kell maradnia.

Az európai uniós tagságról tartott brit népszavazáson a választásra jogosultak 72,1 százaléka adta le szavazatát – derült ki a 382 választókörzet által péntek hajnalban közölt adatokból.

Korábban szakértők úgy vélték, a magas részvétel a bennmaradást támogatóknak kedvez. Mindazonáltal a 382 választókörzetből több mint 270 már a voksolás eredményét is közölte, és a kilépést támogatók a voksok 51,4 százalékával vezetnek, ami mintegy hatszázezer voks előnyt jelent, és a legtöbb fogadóiroda is most már azt tartja valószínűbbnek, hogy az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból.

A becsült részvételi adatok alapján 16 410 000 szavazatra lesz szükség ahhoz, hogy eldőljön, az Európai Unió tagja marad-e az Egyesült Királyság – jelentette a BBC brit közszolgálati televízió.

John Curtice választási szakértő a BBC honlapján úgy számolt, hogy a részvételi arány végül 72 százalék körül alakul majd, s a 46 501 241 választásra jogosultból ez alapján állapította meg, hogy hány szavazat megszerzése kell ahhoz, hogy az egyik oldal győzelme kijelenthető legyen.

Egyelőre a 382 választókörzetből 15-ből jelentették a helyi eredményeket, s szinte minden egyes új bejelentéssel megfordult a rendkívül szoros eredmény. Az eddig összeszámolt szavazólapok átlagosan 68,2 százalékos részvételt jeleznek ebben a 15 körzetben.

A brit népszavazás eredményétől függetlenül Európának le kell vonnia a tanulságot az állampolgárok millióinak bírálatából, amelyet több tagállamban is megfogalmaznak – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Bild című német lapnak nyilatkozva. Az újság pénteki számában megjelenő interjúból a dpa német hírügynökség ismertetett előzetesen részleteket.

A magyar kormányfő – mint a dpa kiemelte – még a referendum eredményének közzététele előtt adott interjúban alapvető uniós reformokat sürgetett.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak mélyreható identitásváltásra van szüksége, és ez mindenekelőtt az Európai Bizottságra vonatkozik.

A magyar kormányfő több követelést is megfogalmazott az unióval és a brüsszeli bizottsággal szemben.

Hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak ismét ragaszkodnia kell a szerződések tiszteletben tartásához, ahelyett, hogy egyes tagállamok számára különleges jogokat biztosítsanak, és a szerződésszegést egyszerűen tudomásul vegyék. Hangsúlyozta továbbá, az unió külső határainak szigorúbb védelmére van szükség.

Tanácskozást tartanak szombaton Berlinben az Európai Unió alapító országainak külügyminiszterei, hogy megtárgyalják a brit EU-népszavazás következményeit - jelentette a dpa német hírügynökség péntek reggel, miután a nem végleges eredmények szerint a szigetország szavazóinak többsége az Egyesült Királyság unióból való távozására voksolt.

A német külügyminisztérium vendégházában, a Villa Borsigban rendezendő tanácskozáson Németország, Franciaország, Olaszország és a Benelux-államok diplomatái vesznek részt. 1957-ben ez a hat ország alapította az Európai Gazdasági Közösséget, az Európai Unió elődjét. Az elmúlt hónapokban már volt két hasonló találkozó – emlékeztetett a dpa.

Komoly mozgásokat indított el a világ pénzpiacain és értéktőzsdéin annak a növekvő valószínűsége, hogy a britek elhagyják az Európai Uniót.

A biztonságos menedéknek számító nemesfémek ára emelkedett, és egyebek között a japán jen jegyzése meredeken nőtt, miközben a brit font és kőolaj ára csökkent, az ázsiai börzék mind komoly mínuszban álltak reggel negyed hét körül.

Hajnalban a font 1,4882 dolláron indított, és ahogy a csütörtöki szavazatok összeszámlálásával nőtt az EU-ból történő kilépés valószínűsége, úgy gyengült, 6:15 órakor már csak 1,3435 dolláron jegyezték.

A japán jen eközben 2013 novembere óta legmagasabb szintre erősödött a dollárral szemben. Hajnalban 99 jent is ért egy dollár, reggel negyed hétkor 100,70 jenen jegyezték az amerikai devizát. Mintegy háromnegyed órával az ázsiai tőzsdék zárása előtt valamennyi vezető térségbeli börze mínuszban állt, a tokiói tőzsde Nikkei225 indexe mutatta a legnagyobb, csaknem 8 százalékos veszteséget.

Az arany ára 5,5 százalékkal (68 dollárral) 1332 dollárra erősödött, az ezüst jegyzése 2,8 százalékkal (0,5 dollárral) 17,88 dollárra emelkedett, az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 3,07 dollár (6,05 százalék) eséssel 47,84 dolláron állt.

A jelenlegi állás szerint 17,061,744 - 15,864,555 arányban (győzelemhez 16,8 millió szavazatra volt szükség) győzött a Brexit, ami kb. 52-48 arányú győzelmet jelent a kilépés-pártiak számára.

“Figyelmeztető lövésként” értékelte péntek reggel az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke, hogy a nem végleges adatok szerint a brit lakosság többsége a kilépésre szavazott a szigetország európai uniós tagságáról előző nap rendezett népszavazáson. Elmar Brok kereszténydemokrata (CDU) német politikus a ZDF német közszolgálati televízió Morgenmagazin című műsorában úgy fogalmazott, a referendum kimenetele “figyelmeztető lövés kell hogy legyen a tagállamok kormányainak”.

“Olyan Európát kell végre építenünk, amelyet az európai polgárok elvárnak” – tette hozzá Elmar Brok, aki határozottan állást foglalt a britek távozásával kapcsolatban, “a kívül, az kívül” – mondta. Megjegyezte azt is, hogy a legfontosabb most elejét venni a hasonló kezdeményezéseknek. Szerinte a brit népszavazás kiírása elhibázott döntés volt, amelyért “nagy árat kell fizetni”.

A német politikus személyesen David Cameron brit kormányfőt tette felelőssé a bennmaradás-pártiak várható vereségéért. “Nincs is min csodálkozni, hisz David Cameron már tíz éve azt mondogatja, milyen rossz is Európa” – vélekedett.

Csalódottságának adott hangot péntek reggel a német külügyminiszter is, miután egyértelművé vált, hogy a brit lakosság többsége a kilépésre szavazott az ország európai uniós tagságáról előző nap rendezett népszavazáson.

Nagyon kijózanítók a Nagy-Britanniából érkező hírek – mondta Berlinben Frank-Walter Steinmeier. Szomorú napnak tűnik ez Európa és Nagy-Britannia számára is – fűzte hozzá a szociáldemokrata (SPD) politikus.

Sajnáljuk, ugyanakkor tiszteletben tartjuk a brit szavazók döntését, amely mindazonáltal jelentős károkat okoz a briteknek és az EU-nak is – hangsúlyozta Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője péntek reggel, miután egyértelművé vált, hogy a kilépés támogatói kerültek többségbe a Nagy-Britannia EU-tagságáról kiírt népszavazáson.

“A kiválási tárgyalásokat két éven belül le kell zárni, Nagy-Britanniának nem lehet része különleges bánásmódban. A távozás távozást jelent” – emelte ki Twitter-üzenetében a német politikus. ”Jobb és okosabb Európát szeretnénk” – közölte Manfred Weber, aki szerint kulcsfontosságú feladat lesz, hogy közelebb hozzák a lakossághoz az Európai Uniót.

Brexit-kormányra van szükség, amely újratárgyalja kapcsolatait partnereivel – mondta Nigel Farage.

A kilépést mindig is szorgalmazó UKIP vezetője szerint a helyzet lehetőséget teremt arra, hogy az ország új kereskedelmi megállapodásokat kössön a világ más országaival, csoportosulásaival, miután maga után hagyta a kudarcra ítélt EU-t, és élhet a 21. századi globális világ adta lehetőségekkel.

Skóciában, és Észak-Írországban is győztek az EU-tagság támogatói. A legnagyobb arányban az északi országrészben, 62-38 százalékos aránnyal. Nicola Sturgeon, a Skót Nemzeti Párt vezetője folyamatosan azt emlegeti, hogy ha a skótokat akaratuk ellenére akarják kirángatni az EU-ból, megint függetlenségi népszavazást tartanak. Ebbe ugyanakkor hivatalosan a brit kormánynak is bele kell egyeznie.

Talán megpróbálják arra hivatkozva elütni a kérést, hogy két éve már voksolhattak erről, de azért elég képmutató lenne, ha miután az EU-val szembeni nemzeti önrendelkezésről szónokoltak, eljátszanák ezt.

A nagy többséggel a kilépésre szavazó Wales nemzeti pártjának vezetője egyébként hasonlót pedzegetett, mint skót kolléganője, bár ő óvatosabban fogalmazott.

Az meg megint más kérdés, hogy az EU-ba visszalépést garantáltan akadályoznák a spanyolok, nehogy az elszakadni vágyó katalánok vérszemet kapjanak, és várhatóan más, szeparatista mozgalmaktól félő országok is keresztbe feküdnének.

Észak-Írország és Írország egyesüléséről szóló népszavazás lehetőségét vetette fel az észak-ír kormányfőhelyettes, Martin McGuinness – írja az Independent.

Észak-Írországban magas az EU támogatóinak aránya, az országrész jelentős támogatást kap a közösségtől, ami elveszne az EU-ból való kilépéssel. Ráadásul nem világos, hogyan alakulna az Észak-Írország és Írország közötti határ sorsa, ha az az EU külső határává válna.

A McGuinnes által képviselt Sinn Féin is az EU mellett kampányolt, így kézenfekvő a népszavazás felvetése, erre már márciusban is figyelmezetett a politikus.

Gibraltárban a szavazók 96 százaléka voksolt a maradás mellett. Egész pontosan 20 172 szavazatot kellett megszámolni, 19 322 választó állt ki az EU-tagság mellett.

"Számomra ez egy mérhetetlenül szomorú nap, egész reggel sírni tudtam volna" - mondta pénteken Rebecca Harms, az Európai Parlament zöld frakciójának egyik vezetője, miután a brit lakosság többsége a kilépésre szavazott az ország európai uniós tagságáról előző nap rendezett népszavazáson.

A német állampolgárságú képviselő szerint a következő feladat a referendum eredményeinek feldolgozása lesz. Az EP-képviselőknek, a közösségi parlament csúcsvezetőinek és a brüsszeli intézményeknek fel kell tenniük maguknak a kérdést, hogy miért nem sikerült meggyőzni a brit közvéleményt az EU jelentőségéről - tette hozzá.

A brit külügyminiszter szerint a Brimain mellett kampányoló David Cameron kormányfő nem mond le, azok után is hivatalában marad, hogy a brit lakosság többsége a kilépésre szavazott az ország európai uniós tagságáról csütörtökön rendezett népszavazáson. Philip Hammond pénteken a Sky Newsnak mondta: a kormányfő "világossá tette, hogy bármi is lesz a referendum eredménye, továbbra is ellátja feladatát.

"Az országnak folytonosságra és stabilitásra van most szüksége" - tette hozzá.

18 és 24 év között: 75 százalék voksolt a maradásra

25 és 49 év között: 56 százalék a maradásra

50 és 64 év között: 44 százalék a maradásra

65 év fölött 39 százalék a maradásra

Brexit-pártiak: 52 százalék, 17 410 742 szavazat

EU-pártiak: 48 százalék, 16 141 241 szavazat

Várhatóan rövid időn belül megkezdődnek a kiválási tárgyalások Nagy-Britannia és az Európai Unió között - jelentette ki Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke péntek reggel, miután egyértelművé vált, hogy a kilépés támogatói nyertek az EU-tagságról kiírt brit népszavazáson.

“Nagy-Britannia úgy döntött, hogy a maga útját járja. Úgy gondolom, a ma reggeli gazdasági adatok megmutatták, hogy ez rendkívül nehéz lesz” – közölte Schulz a ZDF német közszolgálati televíziónak adott interjújában.

Az uniós parlament német elnöke elmondta, arra számít, hogy a kiválási tárgyalások hamarosan meg fognak kezdődni a felek között.

Schulz kitért a font árfolyamának meredek zuhanására is, és megjegyezte, nem szeretné, hogy az euró is hasonló gyengülést szenvedjen el.

A Brexit máris meghozta első mérhető eredményét, leminősítették Nagy-Britannia adósbesorolását: a világ egyik vezető hitelminősítője, a Standard & Poor's pénteken jelezte, hogy nem tartható Nagy-Britannia jelenlegi adósi besorolása.

Moritz Kraemer, az S&P vezető elemzője a Financial Times című lapnak azt mondta, a helyzetben nem tartható fenn a britek legmagasabb szintű "AAA" hitelminősítése.

A rivális Fitch és Moody's hitelminősítők még a népszavazási kampány kezdete előtt megvonták a maguk "AAA" besorolását Nagy-Britanniától.

Az S&P pénteki bejelentése nem meglepő, már korábban jelezte, csak akkor tartja fenn az "AAA" minősítést, ha Nagy-Britannia az EU-ban marad.

A brit jegybank felügyeleti hatósága péntek reggel azt közölte, hogy "szoros kapcsolatban áll valamennyi pénzintézettel tőzsdenyitás előtt". Annak a hatására, hogy a britek a csütörtöki népszavazáson a kilépés mellett döntöttek, a font árfolyama 1985 óta legalacsonyabb szintre esett a dollárral szemben. A londoni értéktőzsde várhatóan komoly gyengüléssel indítja a kereskedést 9 órakor.

A Bank of England (BoE) rövid közleményt adott ki, amelyben jelezte, hogy más országok központi bankjaival együttműködve "minden szükséges lépést megtesz" a gazdasági és a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében.

A svájci központi bank péntek reggel még nem kommentálta a brit népszavazás eredményét. A frank jelentősen erősödött a világ szinte valamennyi devizájához képest.

Piaci értesülések szerint a kínai központi bank "nem túl jelentős" intervenciót hajtott végre a jüan védelmében, miután a kínai deviza árfolyama 5,5 éves mélypontra esett a dollárral szemben.

Elemzők a brit népszavazás eredményének az ismeretében azzal számolnak, hogy a vezető európai tőzsdemutatók 6-7,5 százalékos mínuszban indíthatnak. Az Exane BNP Paribas francia befektetési bank előrejelzése szerint a térségbeli börzék 10-15 százalékkal gyengülhetnek a következő napokban.

Péntek reggel jelentős, 5 százalék körüli mínuszt jeleztek a New York-i értéktőzsdék határidős indexei.

Három hónapig marad hivatalban a kormány. A kormányfő azt mondta: szerinte az EU-ban biztonságosabb helye volt Nagy-Britanniának, de az emberek másképp döntöttek.

Az EU elhagyását megcélző tárgyalásokat már másik kormányfővel kell megkezdeni – mondta Cameron, aki a toryk októberi konferenciájáig marad hivatalban.

Azt, hogy a kilépés helyes döntés volt-e, kizárólag a britek tudják megítélni. A döntés az ő joguk, lehetőségük és felelősségük volt. Van azonban olyan tanulság, amelyet általánosnak gondolok.

Európai parlamenti képviselőként egyre tisztábban látom, hogy létezik egy egyre mélyülő szakadék, amelynek egyik oldalán a politikai „elit”, a vele összeforrott gazdasági elit, valamint a média áll, a másik oldalán pedig az emberek többsége, rossz kifejezéssel az „átlagemberek” , azaz a kisvállalkozók, kisgazdák, munkavállalók.

Az első csoportba tartozók hajlamosak semmibe venni a másik csoportba tartozók nézeteit, véleményét és érdekeit. Jellemző, hogy lenézik, megvetik őket, és úgy gondolják, hogy pénzükkel és hatalmukkal fogságban és függőségben tarthatják a „nekik alávetetteket”.

Az emberek ezt egy ideig tűrik, de van egy pont, amikor elszakad a cérna és fellázadnak. Meggyőződésem, hogy ez történt most Nagy-Britanniában. Bízunk benne, hogy a megdöbbent „elit”, azaz a szívtelen eurokraták, a globális nagytőke, a világot irányító bankok kénytelenek lesznek felébredni. Bízunk abban is, hogy a mai nap kedvező irányú változást indít el, amely előbb-utóbb Magyarországot is eléri.

Beláthatatlan politikai következményekkel jár az uniós tagságról kiírt brit népszavazás végeredménye, ez drámai pillanat, különösen Nagy-Britannia számára - jelentette ki péntek reggeli sajtótájékoztatóján Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.

Brüsszeli sajtóértekezleten Tusk leszögezte, hogy bár más eredményre számítottak, az Európai Unió felkészült erre a “negatív forgatókönyvre” is.

Az Európai Tanács elnöke biztosított afelől, hogy nem alakul ki jogi vákuum addig sem, amíg hivatalosan le nem zárul Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból.

Mint mondta, a kiválási tárgyalások végéig nem szűnnek meg a szerződéses kötelezettségek a szigetországra vonatkozóan.

A Nagy-Britannia távozása után bennmaradó tagországok továbbra is elkötelezettek az Európai Unió egységének megőrzése mellett – hangsúlyozta.

Tusk elmondta, az európai uniós állam-, illetve kormányfők jövő heti csúcstalálkozójának alkalmából sort fognak keríteni a bennmaradó “huszonhetek” informális tanácskozására is.

A tanács elnöke javasolta, hogy az uniós vezetők kezdjenek el gondolkodni a kontinens jövőjéről.

“Ami nem öl meg, az erősít” – hangoztatta Donald Tusk.

Mark Rutte szerint a Brexitnek ösztönzőleg kell hatnia a közösség megreformálására, az EU-t arra kell sarkallnia, hogy foglalkozzon a más országokban is tapasztalható elégedetlenséggel.

"A Nagy-Britanniában látható elégedetlenség más országokban is jelen van, beleértve az enyémet is. Ennek pedig több reformot, több jólétet kell ösztönöznie" - mondta a holland miniszterelnök Hágában, mielőtt elindult volna a brüsszeli találkozóra.

– állítja az Egyesült Államok korábbi moszkvai nagykövete. Michael McFault twitteres bejegyzése szerint azzal, hogy Nagy-Britannia kiválik az EU-ból, az Brüsszel, London és Washington súlyát is csökkenti, ami Moszkva érdekeit szolgálja.

McFault azonban elismerte: nem Putyin okolható a történtekért, de az ő érdekét szolgálja. Kétségtelen, hogy Moszkva mindig inkább a kétoldalú megállapodásokat szorgalmazta az EU-orosz reláció helyett, és a saját problémáival foglalkozó EU miatt csökken az ukrajnai szerepvállalása következtében rá nehezedő nemzetközi nyomás.

A Nagy-Britannia távozása után bennmaradó tagországok továbbra is elkötelezettek az Európai Unió egységének megőrzése mellett – hangsúlyozta péntek reggel Donald Tusk, az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke, miután telefonon beszélt a tagállamok, illetve az uniós intézmények vezetőivel.

A spanyolok ügyvezető miniszterelnöke, Mariano Rajoy szerint Spanyolország szomorúan veszi tudomásul a Brexitet.

"Nyugalom, ezt akarom üzenni" - mondta, és ki is fejtette, mire gondol: még két évig nem lesz változás, legalább addig tart az elszakadási folyamat. Rajoy szerint a spanyoloknak most a vasárnapi parlamenti választásokra kell koncentrálniuk, egyébként pedig az ország feladata, hogy élen járjon az európai egység fenntartásában. Szerinte a spanyol gazdaság elég erős ahhoz, hogy elviselje a "turbulenciát", amit a brit döntés okoz.

Tiszteletben kell tartani és nem kell kommentálni a brit népszavazás eredményét, amely nem tragédia, hanem olyan valóság, amelyre a többi uniós országnak gyorsan reagálnia kell - jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök Rimaszombatban. Fico arról beszélt: óriási hiba lenne, ha az EU maradó 27 tagállamának a reakciója a Brexitre olyan lenne, mint az EU eddigi politikája. Szerinte az EU lakosságának óriási része elutasítja a migrációs politikát, és nagy az elégedetlenség a gazdaságpolitikával is. "Ezért csak rajtunk, az unió többi tagországán áll, találunk-e elég erőt annak kimondásához, hogy az EU politikájának alapvető változásokon kell átmennie" - mondta Fico.

A román államfő, Klaus Iohannis a hivatalába hívta péntekre a jegybank kormányzóját, Dacian Ciolos miniszterelnököt és a pártvezetőket a Brexit miatt, és utána a román miniszterelnök is összeül majd a helyetteseivel és a diplomáciai vezetőkkel.

A lej árfolyama is megsínylette a hírt, de az értékvesztés egyelőre mérsékelt.

Az amerikai republikánus elnökjelölt, Donald Trump, aki éppen a Trump-birodalom skóciai golfparadicsomában van, azt mondta: a britek visszavették az országukat, és ez nagyszerű.

Orbán Viktor miniszterelnök azt tartja a brit népszavazás legnagyobb tanulságának, hogy Brüsszelnek meg kell hallania az emberek hangját. A kormányfő péntek reggel azt követően nyilatkozott így a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, hogy a brit EU-tagságról tartott csütörtöki népszavazáson győzött a kilépést pártoló tábor.

Orbán Viktor szerint elemezni kell, hogy milyen ügyek voltak meghatározóak a brit EU-tagság vitájában. Úgy látja, a döntő erejű kérdés a bevándorlás volt. A britek keresték arra a kérdésre a választ, hogyan tudnak ellenállni a modern kori népvándorlásnak, hogyan tudják továbbra is saját kezükben tartani az életüket, „hogyan tudják megtartani a szigetüket” – fogalmazott, hozzátéve: úgy tűnik, a britek nem voltak elégedettek azzal a politikával és védelemmel, amit ebben a helyzetben az Európai Unió nyújt. Tiszteletben kell tartani a britek döntését, mert minden nemzetnek joga van ahhoz, hogy a saját sorsáról ő maga döntsön – hangoztatta.

A miniszterelnök azt is mondta: Magyarország azért tagja az uniónak, mert „hiszünk egy erős Európában”. De „Európa csak akkor erős, ha az olyan nagy jelentőségű kérdésekre, mint a bevándorlás, olyan válaszokat tud adni, amelyek nem meggyengítik önmagát, hanem megerősítik. Ezeket a válaszokat az EU nem adta meg, sőt ellenkező válaszokat adott” – fogalmazott.

Orbán Viktor közölte, hogy az EU miniszterelnökei folyamatosan egyeztetni fognak a kialakult helyzetről, a V4-es vezetők pedig – telefonon – külön körben is tárgyalnak majd. Megjegyezte, most egy hosszabb jogi folyamat következik, de erről egyelőre nem érdemes nyilatkozni. Az a megoldás tűnik kézenfekvőnek – fűzte hozzá –, hogy Nagy-Britannia a tagságról szóló szerződés helyett megállapodást köt az EU-val, és abban rendezi a felmerülő kérdéseket.

Petro Porosenko ukrajnai elnök arról írt a Facebookon: reméli, hogy a népszavazási eredmény ellenére meghosszabbítja az EU a szankciók hatályát Oroszországgal szemben.

Porosenko szerint a kilépést pártoló tábor győzelme ellenére Nagy-Britannia továbbra is részese lesz az egységes Európának, és változatlanul védeni fogja az európai értékeket. "Véleményem szerint ma az elsődleges kihívás, ami előtt az Európai Unió áll, az, hogy miként találja meg az utat az euroszkeptikusok szívéhez annak érdekében, hogy ne legyen semmilyen esélyük az európai integráció ellenzőinek és bőkezű szponzoraiknak" - írta Porosenko.

A brit népszavazás eredménye csapás az Európai Unió egységére nézve, amit tiszteletben kell tartani, mert arról tanúskodik, hogy a britek nem elégedettek az unió működésével, mondta Miro Kovac, az ügyvezető horvát külügyminiszter az N1 hírcsatornának adott interjújában.

Hozzátette: meg kell nézni, hogy ezek után hogyan lehetne az EU-t "hatékonyabbá tenni és átalakítani", közelebb hozni az emberekhez, mert szerinte az európai intézmények túl távol állnak az egyszerű állampolgároktól.

Azt gondolja, Horvátország számára nem lesz különösebb következménye a Brexitnek, az elszakadási folyamat két éve elég lesz az alkalmazkodáshoz. Arról is beszélt, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy a Brexit ne legyen túl nagy hatással az EU bővítésére, de szerinte realistának kell lenni, mert félő, hogy a történések lassítani fognak a folyamatokon.

A csütörtöki népszavazáson egyértelművé vált, hogy a brit szavazók többsége szerint az Egyesült Királyságnak nincs helye az EU-ban, ezzel pedig hosszú jogi, kereskedelmi és diplomáciai egyeztetések veszik majd kezdetüket az unió és Nagy-Britannia jövőbeni kapcsolatáról. Posztl András, a DLA Piper szakértője összeszedte a lehetséges forgatókönyveket, a kapcsolat lehetséges formáit.

Norvégia, Izland vagy Lichtenstein példáját követve az Egyesült Királyság dönthet úgy, hogy kilép az EU-ból, az EGT-nek azonban része marad. Ebben az esetben továbbra is érvényesek maradnának a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodások, az Egyesült Királyság továbbra is hozzájárulna egy kisebb összeggel az EU költségvetéséhez, valamint az uniós jogok többsége is érvényben maradna, mint például a munkajogi, versenyjogi vagy közbeszerzési jogi szabályozások, a döntéshozatali mechanizmusokból azonban a szigetország kimaradna. Norvégia például az uniós jogszabályok majdnem 75 százalékát implementálta, annak ellenére, hogy nincs beleszólásuk a jogalkotási folyamatba.

Az Egyesült Királyság újra csatlakozhat az Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz is, ugyanakkor az EGT-n kívül maradna, a Svájci példához hasonlóan. A szigetország ebben az esetben bilaterális kereskedelmi megállapodásokat köthet az uniós országokkal, annak érdekében, hogy továbbra is hozzá tudjon férni az egységes piachoz. Svájchoz hasonlóan érvényben maradna az áruk és szolgáltatások szabad mozgásának alapelve. Az Európai Unió Bírósága helyett az EFTA-bíróság joghatósága alá tartozna, és az EGT tagjainál is alacsonyabb hozzájárulást kellene fizetnie az EU-nak. Ennek ellenére az EU szerint ez a modell nem fenntartható hosszú távon, és várhatóan Svájc is hamarosan csatlakozik majd az EGT-hez a belső piachoz való teljes hozzáférés érdekében.

Az Egyesült Királyság úgy is megállapodhat az EU-val, hogy az áruk belső piacához hozzáférhet (a szolgáltatásokhoz viszont nem), anélkül azonban, hogy vámot kellene fizetnie, Törökországhoz hasonlóan. Törökországnál az egyedüli elvárás, hogy az országnak egyes jogterületeken alkalmazkodnia kell az uniós jogszabályokhoz, például a fogyasztóvédelem, a versenyjog és a szellemi tulajdonjog terén, valamint az EU jóváhagyása nélkül csak korlátozottan létesíthet kereskedelmi megállapodásokat harmadik országokkal.

Az Egyesült Királyság kialkudhat egy szolgáltatásokra és árukra is vonatkozó szabadkereskedelmi megállapodást is az EU-val, Kanada mintájára. Ebben a modellben nem érvényesül a szabad munkaerő-áramlás, és az EU-s költségvetéshez sem kell hozzájárulni. A belső piaci hozzáférésbe azonban egyes áruk nem tartoznak bele (például az autóexport vámköteles lenne), valamint a pénzügyi szolgáltatások sem.

Ha a britek úgy döntenek, hogy a World Trade Organization (WTO) szabályrendszere alapján kereskednek, Kína mintájára, azzal minden uniós jogszabályi kötelezettség és alapelv alól mentességet kapnának, ugyanakkor minden brit exportcikk vámkötelessé válna, és elveszítenék direkt hozzáférésüket a pénzügyi szolgáltatásokhoz is, nem is beszélve arról, hogy mindazzal a közel 60 országgal egyéni kereskedelmi megállapodást kellene kötniük, amelyek szabadkereskedelmi megállapodást kötöttek az EU-val, ez pedig hosszú évekig tartó tárgyalásokhoz vezetne.

Nehéz tehát előre látni, hogy a fenti modellek közül melyik fog megvalósulni, ugyanis a döntésbe az EU-nak is bele kell majd egyeznie. A jogi szabályozás egyértelműen az alapján változik majd, hogy az Egyesült Királyság mennyire marad szoros kapcsolatban az EU-val, az azonban már most látható, hogy a Brexit többek között a munkajogra, a környezetvédelmi jogra és a pénzügyi szolgáltatások szabályozására lehet drasztikus hatással, ugyanis ezek nagy része az uniós jogszabályokból deriválódik.

A Skót Nemzeti Párt előző vezetője, Alex Salmond szerint két és fél éven belül skót népszavazás lehet.

A Brexit fájdalmasan érinti mind Magyarországot, mind a magyarokat és az egész EU-t, emellett pedig látnunk kell, ez egy intő jel: szükséges változtatni ennek a közösségnek az irányításán, működésén és hatékonyságán - állapította meg a kisebbik kormánypárt.

Közleményük szerint a KDNP és a magyar kormányzat is Európa-párti, de Brüsszelnek oda kell figyelnie az uniós polgárok hangjára, az unió vezetői nem törekedhetnek a nemzetállamok gúzsbakötésére.

- Jobbik: kivárunk, de ha az EU nem változik, végig kell gondolni, hogy érdemes-e tagnak maradni

- A balliberálisok szerint a magyar népszavazás a kilépés első állomása, ezért a leállítását követelik

Francois Hollande francia államfő rövid televíziós beszédet tartott. "Mély sajnálatát" fejezte ki a "fájdalmas választás miatt", és azt mondta: a Brexit "súlyos próba elé állítja Európát", amely "többé nem lehet olyan, mint korábban", és mostantól "a lényegre kell koncentrálnia".

Hollande hozzátette: a kilépésről szóló tárgyalásokat gyorsan le kell folytatni, a többi uniós tagállamnak viszont meg kell erősítenie a szabadság, a szolidaritás és a béke értékeit, és mostantól olyan kulcsterületekre kell koncentrálnia, mint a biztonságpolitika, a befektetés vagy a pénzügyi harmonizáció.

Klaus Iohannis román államfő sajtótájékoztatót tartott a válságtanácskozás után. Nyugalomra intette a románokat, azt mondta, Románia sajnálja, de tiszteletben tartja a brit választók döntését, a maga részéről pedig elkötelezett marad az európai projekt mellett. Iohannis a Brexit nem okoz kezelhetetlen problémákat a román gazdaságnak, és a román lej árfolyamát sem fenyegeti veszély.

A Brexit rövid távon bizonytalanságot okozhat az Európai Unióban, kiváltképp a pénzpiacokon, másrészről viszont elősegíti az unió reformját, és tovább erősíti az integrációt, mondta Miro Cerar szlovén miniszterelnök. "Ez lehetővé teszi számunkra, hogy szembenézzünk a kor kihívásaival, szolidárisabban, nagyobb elszántsággal és szorosabb együttműködéssel álljunk az EU-hoz" - mondta.

Az Európai Unióból való kilépési szándékának mielőbbi hivatalos bejelentésére szólították fel Nagy-Britanniát az uniós intézmények vezetői. Akármennyire is fájdalmas ez, bármilyen késlekedés szükségtelenül meghosszabbítja a bizonytalanság időszakát" - írta közös közleményében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság, Donald Tusk, az Európai Tanács és Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, illetve Mark Rutte, az Európai Unió soros elnökségét jelenleg betöltő Hollandia kormányfője. Mint írták, az uniós intézmények készen állnak arra, hogy zökkenőmentesen, azonnal elindítsák a kiválási tárgyalásokat Nagy-Britanniával.

„Nincs rá más kifejezés, csapás és fordulópont Európa számára” – így értékelte Angela Merkel német kancellár a brexitet.

„Az, hogy mi történi majd a következő napokban, hetekben és hónapokban, azon múlik, hogy mi, az EU megmaradt 27 tagja miire vagyunk képesek és hajlandóak” – tette hozzá.

Merkel nyugalomra és összeszedettségre szólított fel. Hangsúlyozta: az EU-nak biztosítania kell, hogy az állampolgárok "tudják, mit köszönhetnek az uniónak".

Szerinte a kihívások túlságosan nagyok ahhoz, hogy a tagállamokban magukban képesek legyenek boldogulni. Németországnak különleges érdeke és felelőssége, hogy az EU sikeres legyen, hangsúlyozta a kancellár, aki meghívta francia és olasz kollégáját, valamint a brüsszeli vezetőket a jövő hétre, hogy megvitassák a brexit következményeit.

A földművelésügyi miniszter bízik benne, hogy a magyar termékek Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnése után is kijuthatnak a brit piacra, Fazekas Sándor szerint részletes hatásvizsgálat készül a Brexit következményeiről.

Remélte, hogy Nagy-Britannia olyan kereskedelmi megállapodásokat köt majd az EU-val, amelyek lehetővé teszik, hogy a magyar termékek továbbra is eljuthassanak erre a piacra. A magyar cégek elsősorban bort, feldolgozott húsárut, édességeket szállítanak a szigetország piacára - tette hozzá.

Európának le kell vonnia a Nagy-Britannia EU-tagságáról tartott népszavazás tanulságait - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a brit referendumra reagálva. A tárcavezető szerint az első ilyen tanulság, hogy az emberek véleményét meg kell hallani, még Brüsszelben is".

A második tanulság szerinte az, hogy nem lehet következmények nélkül olyan politikát folytatni, amely figyelmen kívül hagyja az európaiak véleményét. Közölte: mindenki érdeke az erős Európa, de ez csak akkor valósulhat meg, ha a súlyos kihívásokra igazi megoldásokat ad az unió.

Szijjártó Péter további tanulságnak nevezte, hogy Európában el kell jönnie az őszinte politika korának. Hozzátette: az elmúlt időben képmutató és a politikai korrektségre irányuló, nem őszinte politikát folytatott az EU, és ezért sok kihívásra, válságra nem tudott helyes válaszokat adni.

Nem kétséges, a brit népszavazás eredménye pofon az Európai Unió számára, de "nem szabad kétségbe esni, hideg fejre van szükség", áll Charles Michel közleményében.

Szerinte Európa az elmúlt években belső és külső válságok sürgős kezelésével volt elfoglalva, és nem tudta megmutatni, hogy milyen jövőképe, milyen terve van polgárai számára. "Ez az a kihívás, amellyel szembe kell néznünk" - fogalmazott Michel. A miniszterelnök sürgette, hogy az uniós tagországok vezetői csúcsszinten is mielőbb vitassák meg a brit EU-népszavazás következményeit.

London volt gyakorlatilag az egyetlen körzet Angliában, amelyben nem a Brexitre szavazók voltak többen, a londoniak 60 százaléka az EU-ban maradásra voksolt. Most viszont, hogy győztek a kilépéspártiak, a közösségi médiában elindult a kampány, hogy ha Anglia kilép az EU-ból, akkor London pedig lépjen ki Angliából, és maradjon független városállamként az Európai Unió tagja.

Londonban amúgy több ember lakik, mint Skóciában és Walesben együtt, és majdnem annyian, mint Magyarországon.

A Twitteren már terjed az IndependenceForLondon hashtag, a Change.com oldalon pedig már elindult egy aláírásgyűjtés, amit eddig több mint 22 ezren írtak alá. A petíciót elindító James O'Malley indoklásként azt írta: "Nézzünk szembe a ténnyel, hogy nem értünk egyet az ország többi részével, ezért, ahelyett, hogy passzív-agresszívan egymás ellen szavaznánk innentől fogva minden választáson, inkább váljunk el hivatalosan, és költözzünk össze az európai barátainkkal."

London nemrég megválasztott polgármesterének, Sadiq Khan-nak pedig azt üzeni a felhívás: "Sadiq polgármester úr! Nem akar inkább Sadiq elnök úr lenni? Akkor tegyen érte!"

A görög kormányfő, Alekszisz Ciprasz szerint "az Egyesült Európának új vízióra és újrakezdésre van szüksége", olyanra, amelyben nagyobb a társadalmilag igazságosság. Ciprasz arról beszélt, hogy a brit döntés nem "derült égből villámcsapás" volt, hanem "az unió szerkezetében felfedezhető demokratikus hiányosságoknak", a kemény megszorító programoknak és a "lusta déliek - szorgos észak-európaiak" jellegű előítéleteknek a következménye.

Ciprasz szerint a brit referendum eredménye csapás az európai egységre nézve, és "vagy felébreszti Európa alvajáróit, vagy pedig egy nagyon veszélyes folyamat kezdetét" jelenti.

Megszólaltak mostanra Portugália vezetői is. Az elnök, Marcelo Rebelo de Sousa szerint az EU életben marad, és a szavatossága sem jár le a britek csütörtöki "elszomorító" döntése ellenére, de elkerülhetetlen alapelveinek újragondolása és megerősítése.

Antonio Costa portugál miniszterelnök arról beszélt: elérkezett az idő az önvizsgálatra. Costa kevesebb bürokráciát és több hasznosságot vár az EU-tól a jövőben. "A kérdés nem a több Európa, hanem a jobb Európa. Nem az integráció felmondása felé kell elmozdulnunk" - fogalmazott Costa.

Jaroslaw Kaczynski, a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke szerint a Brexitre adandó pozitív válasz az lenne, ha megreformálnák az Európai Uniót, és ehhez új alapszerződést kell kidolgozni.

Szerinte a reformok bevezetése, amely sokéves folyamat lenne, "egyfajta ajánlatot jelenthetne az Egyesült Királyság számára is". Kaczynski hangsúlyozta: Lengyelországban "nem merült fel az EU-ból távozás gondolata".

A berlini fal leomlása óta nem volt ekkora hatású esemény Európában, ezért nem lehet tudni, milyen hatása lesz az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kiválásának Szerbia európai integrációjára - jelentette ki Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök pénteki belgrádi rendkívüli sajtótájékoztatóján.

A szerb kormányfő ugyanakkor hozzátette, hogy Szerbia számára az európai integráció jelenti a jövőt, jelenleg pedig a legfontosabb a gazdasági és a pénzügyi stabilitás megőrzése az országban, hiszen a világpiacra is óriási hatással volt a Brexit.

“Garantálom, hogy nem rendül meg jelentősen a szerb pénzügyi és gazdasági stabilitás, ahogyan azt más országoknál látni lehet” – szögezte le, majd hozzátette, hogy a kormány pénteki ülésén a nemzeti bank kormányzója is részt vett, és azokról a lépésekről tárgyaltak, amelyek a stabilitás megőrzéséhez szükségesek.

Megfogalmazása szerint az Egyesült Királyság állampolgárai a kilépést választották, és minden országnak a saját érdekeit kell szem előtt tartania. Szerbia érdeke a jobb jövő és a magasabb életszínvonal elérése.

Tomislav Nikolic szerb elnök kabinetjének közlése szerint a brit népszavazás eredményétől függetlenül Szerbia nem változtat integrációs politikáján, habár az uniós bővítés válsága mindenki számára nyilvánvaló.

A Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalások a háttérbe szorulhatnak – vélekedett Tanja Miscevic az uniós tárgyalások szerbiai vezetője. Szerinte Brüsszelnek a szerbiai csatlakozásnál fontosabb lesz a 27 tagország és Nagy-Britannia tárgyalása, a migránsválság megoldása vagy a Törökországgal való megállapodás, és az unió bővítése csak ezek után kerülhet terítékre.

Kapcsolódó: 

- A Londonban élő európai munkavállalókat nyugtatgatja a polgármester

- Spanyolország máris bejelentkezett Gibraltárért

- Skócia már készíti is elő az újabb függetlenségi népszavazást

Hillary Clinton közleményt adott ki a Brexitről, a demokraták amerikai elnökjelöltje azt írta: tiszteletben tartják a brit emberek által meghozott döntést. Az első feladatuk most, hogy biztosítsák: a döntés keltette gazdasági bizonytalanság ne ártson az amerikai dolgozó családoknak. Clinton megerősítette az elkötelezettségüket a Nagy-Britanniával fennálló "különleges kapcsolat" és az Európával kötött transzatlanti szövetség iránt. A közlemény arra fut ki, hogy össze kell tartani, és ezekben a mostani, bizonytalan időkben igazán nagy szükség van a nyugodt, stabil, tapasztalt vezetésre a Fehér Házban. És ki nem találnák, vajon ki lenne az...

Az amerikai elnök is kinyilvánította, hogy tiszteletben tartja a Brexitről szóló döntést. "Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság különleges kapcsolatai tartósak, és az Egyesült Királyság NATO-tagsága továbbra is az Egyesült Államok külpolitikájának, biztonságpolitikájának és gazdaságpolitikájának sarokköve marad" - írta.

Obama állásfoglalásában az Európai Unióval ápolt jó kapcsolatot is méltatja, és kimondja, hogy mind az EU, mind az Egyesült Királyság nélkülözhetetlen partnere marad az USA-nak.

Vlagyimir Putyin joggal érezhette magát megszólítva a Brexit ügyében, hiszen David Cameron maga mondta, hogy "Putyin boldog lenne, ha a britek kilépnének az unióból". Az orosz elnök délután válaszolt az azóta már lemondott brit miniszterelnöknek. Először is visszautasította a vádat, mely szerinte egy inkorrekt kísérlet volt a brit közvélemény befolyásolására. "Véleményem szerint senkinek sincs joga ahhoz, hogy - főleg a választásokat követően - valamiféle orosz álláspontról beszéljen. Ez nem más, mint a politikai kultúra alacsony szintjének megnyilvánulása" - írta.

Putyin dióhéjban arra is kitért, hogyan látja a brit helyzetet: "Teljesen érthető, hogy miért történt, ami történt: először is, senki nem akar szegényebb országokat, egész nemzeteket fenntartani, támogatni." Az orosz vezető másik okként a biztonságpolitikát említette: szerinte a britek nem elégedettek a biztonságpolitikai megoldásokkal, különösen azóta, hogy a menekültválság új problémákat vetett fel.

Binali Yildirim török miniszterelnök azt mondta, hogy az Európai Uniónak alaposan át kell gondolnia a csütörtöki brit népszavazás eredményét.

A miniszterelnök-helyettes Twitter-üzenetében úgy fogalmazott: "az Európai Unió szétesésének folyamata megkezdődött. Nagy-Britannia hagyta el elsőként a hajót."

A török gazdasági miniszter viszont hangsúlyozta, hogy Ankara továbbra is fenntartja, sőt megerősíti gazdasági kapcsolatait Londonnal, és a britek döntése nem érinti Törökországnak az Európai Unióval való viszonyát sem.

Nigel Farage, a Brexit-kampányban aktív UKIP párt vezetője közvetlenül a Brexit után saját kampányának mondott ellent. A Leave-kampány egyik állítása volt, hogy a britek heti 350 millió fontot fizetnek az EU-nak, ezt a pénzt azonban a Nemzeti Egészségügyi Szolgálatnak kellene adni.

Amikor a brit ITV műsorában rákérdeztek, hogy akkor most tényleg ennyit fog-e kapni a szoolgálat, Nigel Farage, az euroszkeptikus UKIP vezetője, a Brexit kampány egyik arca azt válaszolta: nyilvánvalóan nem. Majd hozzátette: szerinte hiba volt ilyet ígérni.

Egy rugalmasabb Európai Unióról szóló tervezetet kíván bemutatni a német és a francia külügyminiszter az Európai Unió alapító tagjainak szombaton - írja az MTI diplomáciai forrásokra hivatkozva.

Frank-Walter Steinmeier német- és Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszter szombaton Berlinben közös tervezetet kíván terjeszteni az EU négy további alapító tagországának - Belgium, Luxemburg, Hollandia és Olaszország - külügyminiszterei elé.

A dokumentumban egy olyan "rugalmas Európa" tervét vázolták fel a tárcavezetők, amely több teret adna azoknak a partnerországoknak, aki az integráció további lépéseit nem akarják vagy nem tudják véghezvinni. A tervezet szövege leszögezi, hogy a Brexitre tekintettel
közös kötelesség azon dolgozni, hogy hasonló fejlemény Európa más részein ne ismétlődhessen meg.

A lazítás ígérete ellenére a németek és franciák leszögezik, hogy ők egy "sorsközösségként" alkotnak, mely a kül- és belbiztonság terén, a menekültpolitika, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás területén is "európai megoldásokat szorgalmaz". Azaz csupa olyan területen, ami érvként szolgált a kilépéspártiak kampányában.

Az iráni Forradalmi Gárda egyik vezető parancsnoka szerint a britek megfizetnek "a gyarmatosítás éveiért és az emberiség elleni bűneikért" azzal, hogy csütörtökön kiszavazták magukat az Európai Unióból.

Az AP idézte Haszan Róháni iráni elnök egyik munkatársának véleményét is a brit kilépésről. Hamid Abutalebi "erős földrengésnek" minősítette a szavazás eredményét, "az Európai Unió dominósorában az első eldőlő darabnak" titulálta.

Kapcsolódó: Lavrov azért nem reagál brit kollégája szavaira, mert nem szerzett orvosi képesítést

Nicolas Sarkozy is úgy gondolja, komolyan le kell vonnia a következtetést a britek döntéséből, azonban a visszatérőfélben lévő exelnök
fellazítás helyett szorosabbra vonná a válságba került unió egységét.

Sarkozy átiratná az európai szerződést (melyet egyébként a franciák 2005-ben népszavazáson utasítottak el), és a következő 5 pillérben erősítené az uniós együttműködést:

- megerősítené Európa külső határainak ellenőrzését
- beindítaná az eurózóna gazdasági kormányát
- 10 stratégiai pontban határozná meg az EU kompetenciáit
- javítaná az intézmények hatékonyságát
- leállítaná az EU további bővítését, például felfüggesztené a Törökországgal való tárgyalásokat, mivel szerinte Ergodan illiberális rendszerének nincs helye az Unióban.

Észtország egyik vezető politikusa szerint Nagy-Britannia megkezdte Európa széttördelését, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig "pezsgőt iszik örömében".

Margus Tsahkna - aki a hárompárti észt kormánykoalícióban a szociális ügyek minisztere - fogalmazott így pénteken, miután biztossá vált, hogy Nagy-Britannia "kinépszavazta" magát az Európai Unióból.

"Európa megroppantja saját magát, nincs szükség ehhez tankokra" - mondta a konzervatív nemzeti Pro Patria-Res-Publica (IRL) nevű párt elnöke.

A Nagy-Britannia távozása után bennmaradó huszonhetek informális tanácskozására is sor fog kerülni az európai uniós állam- és kormányfők jövő heti csúcstalálkozóján - írta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az uniós vezetőknek küldött pénteki meghívólevelében.

A Nagy-Britannia uniós tagságáról kiírt csütörtöki népszavazás negatív kimenetelére való tekintettel a referendum politikai következményei lesznek elsősorban a kétnapos csúcstalálkozó középpontjában - olvasható a levélben.

Donald Tusk fontosnak tartotta, hogy a bennmaradó tagállamok vezetői David Cameron brit kormányfővel, de nélküle is megvitathassák a történteket és a következő lépéseket.

Mint írta, kedden huszonnyolcas körben tárgyalnak az uniós állam-, illetve kormányfők, a szerdai napon azonban már csak a bennmaradók maradnak majd Brüsszelben, hogy a britek kilépésének következményeiről és a kiválási folyamatról egyeztessenek.

A szerdai ülésnapon nem kizárólag Nagy-Britannia uniós tagságának megszüntetéséről lesz szó, a tanácskozás résztvevői a szűkebb körű Európai Unió jövőjéről is tárgyalni fognak.

Milos Zeman cseh államfő a brit népszavazás eredménye miatt úgy vélte, hogy annak Nagy-Britannia és Európa számára is következményei lesznek. Szerinte Csehország veszíteni fog a zsugorodó közös piaccal.

“Természetesen csalódott vagyok, mint sokan mások, akikben tudatosult, hogy milyen következményei lesznek ennek Nagy-Britannia és az Európai Unió számára is” – jelentette ki a cseh államfő pénteken egy internetes televíziónak adott interjúban.

“Az első elemzések azt mutatják, hogy a brit választók mérsékelt többségének döntése mögött a migráció kiváltotta aggodalmakat kell keresni” – mutatott rá Milos Zeman.

A cseh államfő szerint a brit népszavazás eredményének negatív hatása lesz az Európai Unióra, mert a Franciaország-Németország tengelyt már nem fogja ellensúlyozni a brit befolyás, ennek következtében pedig rosszabbodik a gazdasági helyzet.

“Az Európai Bizottságnak – mivel a brit döntésben az Európai Bizottság nagyon alacsony hatékonyságú működése is közrejátszott, beleértve a migrációs válsághoz való hozzáállást – most kissé szabadabb lesz a keze” – vélekedett az elnök.

Milos Zeman úgy látja, hogy Csehország veszíteni fog Nagy-Britannia távozásával az EU-ból. “A piac minden szűkülése természetesen a gazdasági feltételek rosszabbodását hozza magával” – jelentette ki Zeman.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a cseh export több mint 80 százaléka jelenleg az Európai Unióba irányul, amely a brit piac elvesztésével kisebb lesz.

Az európai integráció érdekében végzett együttműködés folytatását ígérték pénteken a német, olasz, francia és luxemburgi házelnök, miután Nagy-Britannia az EU-ból való kilépésre (Brexit) szavazott.

Norbert Lammert német házelnök francia, olasz és luxemburgi kollégájával tanácskozott a referendumot követően és a négy politikus megállapodott abban, hogy “szorosan kitart az Európai Unió történelmi vívmányai mellett” – derül ki a német parlamenti elnök hivatalának közleményéből.

Emellett a házelnökök megegyeztek abban is, hogy szorosan egyeztetnek majd a Nagy-Britannia kilépéséről folytatandó tárgyalásokon.

(MTI - Index - Origó - HVG - Mandiner nyomán)

Friss: Brüsszelből üzenik: úgysem volt nagy a szerelem, most már gyorsan ki kell paterolni a briteket az EU-ból