A védelem megadása mellett kellett dönteni, mert az EU hitelességére és értékeire tekintettel minden más reakció “teljességgel elfogadhatatlan lett volna” – mondta Angela Merkel.

A történtek első “tanulsága”, hogy korábban el kell kezdeni foglalkozni azzal, hogy miként élnek az emberek az EU szomszédságában, és többet kell tenni a menekülésre késztető okok megszüntetéséért.

Másodszor “meg kell tanulni”, hogy miként lehet megvédeni az uniós külső határt és megakadályozni az illegális migrációt, a harmadik teendő pedig a "menekültek méltányos elosztása" az uniós tagországok között – mondta a német kancellár, kiemelve, hogy az első két területen jelentős a haladás, de a "menekültek" elosztásában “még mindig vannak hiányosságok”.

Az EU-Törökország megállapodásról szólva hangsúlyozta, hogy mindkét fél érdeke az illegális migráció megakadályozása, amikor pedig stabilizálódik a helyzet, az EU-nak legális úton is be kell fogadnia "menekülteket", és erről tárgyalnia kell Törökországgal.

A kancellár a brit uniós tagságról tartott népszavazással kapcsolatban azt mondta, hogy szerinte a Brexit – Nagy-Britannia kilépése az EU-ból – visszafordíthatatlan folyamat.

A brit szavazók “meghozták a döntést”, így a következő lépés az lesz, hogy országuk az uniós alapszerződés 50. cikkelye alapján kezdeményezi a kiválást.

Ez “emberi számítás szerint” akkor történik majd meg, amikor végrehajtják a váltást a miniszterelnöki tisztségben – mondta Angela Merkel.

Kiemelte, hogy a kilépésről folytatandó tárgyalásokon szó sem lehet arról, hogy Nagy-Britannia “kimazsolázza” az uniós alapszabadságok közül a számára előnyös elemeket.

A Nagy-Britannia nélküli EU-ban a legfontosabb feladat a belső és külső biztonság erősítése, “beleértve a külső határok védelmét”, továbbá a versenyképesség és a gazdasági növekedés erősítése és a munkanélküliség csökkentése, a harmadik súlypont pedig a fiatalkori munkanélküliség visszaszorítása.

A huszonhetek vezetői ezekről az ügyekről tárgyalnak majd szeptember közepén Pozsonyban – mondta Angela Merkel.

Hangsúlyozta, hogy nem az EU intézményi felépítésével vagy az integráció további mélyítésével kell foglalkozni, hanem azzal, hogy miként lehet “eredményeket elérni”.

Egyben visszautasította azt a felvetést, hogy Németország ragaszkodása a költségvetési fegyelmet és szerkezeti reformokat a középpontba helyező politikához hozzájárult volna a Brexitet pártolók győzelméhez Nagy-Britanniában és az EU-val szembeni elégedetlenség erősödéséhez a közösség más országaiban.

Az (Ál-)Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke kiemelte, hogy Németország a koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) által vezetett kormány idején – a kétezres évek elején – elindított szerkezeti reformoknak köszönheti, hogy több munkahely jött létre és beindult a növekedés. Hozzátette, hogy szerinte más uniós tagállamoknak is ezt az utat kell követniük.

(MTI nyomán)