Kifejtette: a török-uniós viszony „törékeny” időszakon megy keresztül, de Törökország nem akarja megszakítani kapcsolatait az Európai Unióval. Azt szeretném, hogy még erősebb szálak fűzzenek minket Európához – hangsúlyozta Celik.

Emlékeztetett: stratégiai kapcsolatról van szó, nem helyes állandóan csak bírálni Törökországot. “Ne egymásról, hanem egymással beszéljünk” – idézte Angela Merkel német kancellárt.

Celik a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) kilenc ellenzéki képviselőjének letartóztatására kitérve rávilágított: ha valaki politizálás helyett a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű terrorszervezet számára végez propagandatevékenységet, akkor nem a kötelességét teljesíti. Kiemelte, hogy az őrizetbe vételt követően többeket bírói felügyelet keretében szabadon engedtek. A HDP vasárnap felfüggesztette minden parlamenti tevékenységét. A kormány mindemellett a pártok felszámolása ellen van – nyomatékosította Celik.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke szerint a török hatóságok a lépéssel “hátat fordítanak az EU és Törökország közötti kapcsolatokat meghatározó értékeknek, elveknek és szabályoknak”. Celik a halálbüntetés visszaállítására vonatkozóan azt mondta, hogy azt teljes mértékben a török nép megítélésére bízzák.

A luxemburgi külügyminiszter folytatta a nagyotmondást, aki szerint a török kormány a "náci időkre emlékeztető" módszerekkel lép fel ellenzékiek és újságírók ellen.

A hazánkat egyébként az EU-ból kizáratni kívánó komcsi, Jean Asselborn a Deutschlandfunk német közszolgálati rádióban sugárzott interjúban kiemelte, hogy az ankarai vezetés által a júliusi puccskísérletért felelősnek tartott Fetullah Gülen muzulmán hitszónok mozgalmának pártolásával vagy terrorizmussal gyanúsítanak meg mindenkit, aki Törökországban kiáll az emberi jogokért, és az őrizetbe vett emberek az első öt nap nem konzultálhatnak ügyvéddel. A politikus szerint Törökországnak az Európai Unióhoz fűződő szoros gazdasági kapcsolatát lehetne felhasználni nyomásgyakorlásra Ankarával szemben. A németországi kormány amúgy elhárította a luxemburgi kezdeményezést.

Törökország a sajtószabadság mértéke alapján a 151. helyen áll a Riporterek Határok Nélkül nemzetközi "civil" szervezet 180 országot rangsoroló listáján, és a puccskísérlet óta tízezer újságíró veszítette el a munkáját, és egyedül a szakszervezetek tisztségviselői közül 11 ezer embert bocsátottak el.

Az ankarai vezetés eljárása méltatlan egy olyan országhoz, amely tagja a NATO-nak és az Európa Tanácsnak, a módszereket tekintve pedig “nagyon-nagyon szörnyű fejlemények” tapasztalhatók. A legsúlyosabb az érintettek teljes ellehetetlenítése, ami azt jelenti, hogy a hivatalos közlönyben nyilvánosságra hozzák az elbocsátott emberek nevét, diplomáikat és útlevelüket pedig bevonják. Így ezeknek az embereknek nincs jövedelmük, nem tudják eltartani családjukat, elveszítik lakásukat, és éheznek – fejtette ki Jean Asselborn, aláhúzva, hogy ilyen módszereket a "náci időkben" használtak.

Az EU nem nézheti tétlenül a fejleményeket – szögezte le a luxemburgi külügyminiszter. Az uniós csatlakozási tárgyalások felfüggesztésének lehetőségéről szólva kiemelte, hogy Törökországban a csatlakozási folyamat milliók számára az “egyetlen reményt” jelenti. Azonban a tárgyalások felfüggesztése így is napirendre kerülhet, és a NATO-tagság kérdéséről is vita kezdődhet – tette hozzá Jean Asselborn. Az EU-Törökország menekültügyi megállapodásról szólva aláhúzta, hogy az egyezmény “magától összeomlik”, ha Törökországban leépül a jogállam.

Kiemelte, hogy elsősorban a gazdasági nyomásgyakorlás lehetőségét kell megfontolni. A török export 50 százaléka az EU-ba irányul, míg Oroszországba csupán 2 százalék, és a törökországi beruházások 60 százaléka érkezik az EU-ból – mutatott rá Jean Asselborn, hozzátéve, hogy a gazdaság megfelelő nyomásgyakorlási eszköz.

Steffen Seibert német kormányszóvivő hétfői berlini tájékoztatóján a luxemburgi külügyminiszterrel készült rádióinterjúval kapcsolatban kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a berlini vezetés “nem vesz részt szankciókról szóló vitákban”. Mint mondta, most az a legfontosabb, hogy az EU-ban mindenki egy, közös álláspontot képviseljen a törökországi fejlemények ügyében, és nyitva maradjanak a párbeszéd csatornái Ankara felé. Azonban a halálbüntetés esetleges visszaállítása az uniós csatlakozási tárgyalások végét jelentené – erősítette meg a német kormányszóvivő.

(MTI nyomán)