A hírszerzés megállapításai szerint "nagyon megbízható" információk állnak rendelkezésre arról, hogy maga az orosz államfő rendelte el a kampányt az amerikai elnökválasztás demokratikus folyamatának aláásására és a demokrata párti elnökjelölt, Hillary Clinton lejáratására.

A jelentés szerint Putyin és az orosz kormány Clinton lejáratásával akarta növelni a - későbbi győztes - republikánus Donald Trump győzelmi esélyeit. Mindehhez az orosz katonai hírszerzés (GRU) a Guccifer 2.0 nevű kitalált hackert, a DCLeaks.com nevű portált és a WikiLeakset használta fel, s ezeken keresztül hozta nyilvánosságra a demokrata szerverekről hackertámadások révén megszerzett információkat. Az adatokat a Demokrata Országos Bizottság (DNC) és befolyásos demokrata párti politikusok számítógépéről lopták le.

A jelentés hozzátette, hogy a WikiLeaksen kiszivárogtatott információk között nem szerepeltek hamis információk, koholmányok. Megjegyezte a jelentés azt is, hogy az orosz hírszerzés több amerikai szövetségi állam és helyi választási bizottság adataihoz is hozzáfért, s mindkét nagy amerikai párt számítógépes rendszereit támadta.

Az amerikai képviselőház és szenátus hírszerzési bizottságának vezető demokrata párti tagjai jelezték, hogy erőteljes választ szeretnének a jelentésre, bár abból csak a nem titkosított adatokat hozta nyilvánosságra.

Mark Warner virginiai demokrata párti szenátor hangsúlyozta: "Az amerikai demokrácia erejét az mutatja majd meg, hogyan reagálunk, és milyen lépéseket foganatosítunk annak érdekében, hogy erős és cselekvőképes kíbervédelmi rendszert építsünk ki".

Képviselőházi kollégája, Adam Schiff szerint pedig a kongresszusnak "átfogó vizsgálatot" kell kezdeményeznie, hogy pontosan meghatározza, mi és hogyan is történt. Schiff szerint a hírszerzési jelentés egyértelművé tette, hogy az amerikai választási folyamatba történt beavatkozást Vlagyimir Putyin irányította abból a célból, hogy viszályt szítson az Egyesült Államokban, és segítse Donald Trump győzelmét.

Donald Trump megválasztott amerikai elnök konstruktívnak nevezte a hírszerzés vezetőivel pénteken lezajlott találkozóját, de hangsúlyozta, hogy véleménye szerint semmiféle hackertámadás nem volt hatással a választási eredményekre.

A leendő elnök a New York-i Trump-toronyban lévő főhadiszállásán találkozott a hírszerzés vezetőivel, James Clapperrel, a hírszerző ügynökségek csúcsvezetőjével, John Brennan CIA-igazgatóval, Mike Rogers admirálissal, a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) vezetőjével és James Comey FBI-igazgatóval.

A hírszerzési szakemberek tájékoztatták Trumpot a vélelmezett orosz hackertámadásokról. Trump azonban közleményében nem tért ki erre, hanem azt hangsúlyozta, hogy semmiféle hackertámadás nem befolyásolta a választást.

Hangsúlyozta - utalva a The New York Times című lapnak péntek délelőtt adott telefoninterjújában elhangzottakra -, hogy "miközben Kína, Oroszország és más országok, külső csoportok és emberek folyamatosan megpróbálnak behatolni kormányzati intézményeink, vállalataink és szervezeteink, köztük a Demokrata Országos Bizottság számítógépes rendszereibe, mindennek abszolút semmiféle hatása nem volt a választások kimenetelére". Leszögezte, hogy a Republikánus Országos Bizottság (RNC) ellen is megkíséreltek számítógépes támadásokat, de ezeket sikerült meghiúsítani, mert "az RNC-nek erős számítógépes védelmi rendszere van".

Donald Trump bejelentette azt is, hogy beiktatása után speciális csapatot állít össze, amelynek kilencven napon belül tervet kell előterjesztenie a számítógépes támadások elleni hatékony küzdelemre. Leszögezte továbbá, hogy az Egyesült Államok biztonságának megőrzése érdekében alkalmazott módszerek, eszközök és taktikák nem képezhetik nyilvános viták tárgyát, hiszen ezzel csak azoknak használnának, akik kárt akarnak okozni az országnak.

Obama elnök, akinek hivatali ideje alatt kiderült, hogy az amerikaiak a szövetségeseiket is lehallgatták a fél világgal együtt, az ABC televízió vasárnap délelőtti politikai vitaműsorának adott interjút, az ABC azonban már szombaton részleteket közölt a beszélgetésből.

“Azt hiszem, hogy igaz az, hogy az oroszok szándéka az volt, hogy bekavarjanak, és be is kavartak” – fogalmazott az amerikai elnök. Obama következetesen nem a beavatkozás kifejezést használta. Obama arra is figyelmeztetett, hogy a pártviták sora és a megosztottság veszélybe sodorhatja az amerikai hírszerzés szervezeteinek hatékony munkáját.

“Az egyik dolog, ami a leginkább aggaszt, az, hogy republikánusok és a hozzájuk közel álló tévékommentátorok jobban bíznak Vlagyimir Putyinban, mint amerikai honfitársaikban, ha ezek a honfitársak demokrata pártiak. Ennek nem szabad így lennie” – húzta alá Barack Obama.

Az elnök üzent utódjának, Donald Trumpnak is. “Emlékeztetnünk kell önmagunkat, hogy ugyanabban a csapatban játszunk, Vlagyimir Putyin nem ebben a csapatban játszik” – hangsúlyozta.

Szombaton Donald Trump szintén ismét reagált a pénteken nyilvánosságra hozott hírszerzési jelentésre. A megválasztott elnök szombat reggeli Twitter-üzenetében ezúttal is mérsékelni igyekezett a hírszerzői megállapítások jelentőségét, s leszögezte: “az egyetlen ok, amiért a gyönge számítógépes védelemmel ellátott Demokrata Országos Konvenció elleni hackertámadásokról beszélünk, hogy a demokraták veresége olyan nagy volt, hogy most totálisan zavarban vannak”. Trump hangsúlyozta azt is: a hírszerzési jelentés nem állította, hogy megdönthetetlen bizonyítékok volnának arra, hogy a hackertámadások befolyásolták volna a választási eredményeket.

Pár órával később Trump a közösségi oldalon arról írt, hogy Oroszországgal jóban lenni nem rossz, hanem jó dolog. ”Csak a hülyék és a bolondok gondolják azt, hogy rossz” – írta, majd kifejtette: Oroszország az ő vezetése alatt a mostaninál sokkal jobban fogja tisztelni az Egyesült Államokat, és közösen talán a világ sok nagy és sürgető problémáját meg tudják majd oldani.

Leon Panetta (j) volt CIA-vezető megorrolt Obamára is

Leon Panetta, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egyik volt vezetője még pénteken este egy televíziós interjúban lényegében Barack Obamát és a demokrata párti kormányzatot okolta a történtekért, mondván, hogy ha már 2015 végétől, 2016 elejétől tudtak az esetleges hackertámadásokról, akkor miért nem tettek ellene. Panetta, aki 2009 és 2011 között volt CIA-főnök, később pedig védelmi miniszter, ostorozta Donald Trumpot is, amiért nyíltan bizalmatlanságát hangoztatja az amerikai hírszerző szervezetek munkáját illetően.

A német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal szerint tavaly hekkertámadás érte az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) számítógépes rendszerét, a nyomok pedig Oroszországra utalnak.

Hans-Georg Maassen, a német alkotmányvédelmi hivatal elnöke a dpa német hírügynökségnek szombaton adott exkluzív interjújában beszélt arról, hogy Oroszországhoz köthető a tavalyi hekkertámadás, ami az EBESZ-t érte.

Maassen elmondta, hogy vizsgálatok szerint a támadáshoz használt infrastruktúra azonos azzal, amelyet az APT28 néven ismert hekkercsoport a német szövetségi parlament (Bundestag) belső adathálózata ellen használt tavaly. Emlékeztetett, hogy az APT28-ként számon tartott csoport, amelyet Washington Fancy Bear néven azonosít, Oroszországhoz köthető.

Az EBESZ ellen intézett hackertámadásról tavaly december végén szereztek tudomást a német hírszerzők. A szervezet egyik kiemelt küldetése a kelet-ukrajnai megfigyelő misszió, a válságövezetben oroszbarát szeparatisták és kormányerők állnak konfliktusban egymással.

Az APT az Advanced Persistent Threat, vagyis Fejlett Folyamatos Fenyegetés rövidítése. Az APT28 feltételezések szerint az orosz állami hatóságokkal áll kapcsolatban, köztük a katonai hírszerzéssel (GRU).

Oroszország határozottan elutasítja ezeket a vádakat.

(MTI nyomán)

Kapcsolódó: Ezúttal a legnagyobb balti hírügynökséget érte hackertámadás