Az osztrákok hetven százaléka nem akar "menekülteket" befogadni az európai uniós áthelyezési programban, a válaszadók mindössze 21 százaléka helyeselné a befogadást – derül ki az Österreich című osztrák lap által hétfőn közölt felmérésből.
A vizsgálatot március végén végezte a Research Affairs kutatóintézet 600 ember megkérdezésével. A vizsgálatban részt vevőknek feltett kérdés arra vonatkozott, hogy Ausztria Görögországból és Olaszországból átvegyen-e 1900 "menekültet".
Tavalyelőtt született uniós megállapodás arról, hogy a migrációs nyomásnak kitett országokból 160 ezer "menekültet" osztanak el a tagállamok között. Eddig 15 ezer embert helyeztek át ilyen formában az EU-n belül. Ausztriának kétezer "menekültet" kellene befogadnia Görögországból és Olaszországból.
A múlt héten Christian Kern osztrák kancellár levélben kérte az Európai Uniót az ország álláspontjának megértésére, miszerint Ausztria nem akar "menekülteket" fogadni az áthelyezési programban. A szociáldemokrata kormányfő szerint azonban az illegálisan érkezők ellátásával Ausztria ezt a kötelezettségét gyakorlatilag már teljesítette.
Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért felelős tagja úgy nyilatkozott: számítanak arra, hogy Ausztria befogadja a "menekülteket"; Avramopulosz ezt "erkölcsi, politikai és jogi kötelességnek" nevezte.
Hans Peter Doskozil osztrák védelmi miniszter a múlt héten azt mondta, hogy Ausztria teljesen kivonná magát az áthelyezési program végrehajtása alól. A szociáldemokrata miniszter indoklása szerint Ausztria "elegendő humanitárius segítséget nyújt", és az országban uniós viszonylatban nagyon magas a menedékkérelmi eljárások száma. A javaslattal a néppárti belügyminiszter, Wolfgang Sobotka is egyetértett.
Az Österreich által vasárnap közölt másik felmérésben a kancellár és Sebastian Kurz külügyminiszter, a jelenlegi legnépszerűbb osztrák politikus kompetenciáit hasonlították össze. Eszerint a kancellár által folytatott menekültpolitikában 15, a kül- és uniós politikában 20 százalék bízik, míg 60 százalék szerint Kurz menekültügyi és külpolitikai lépései hozzáértőbb intézkedések.
Azért rendesek: szívesen segítenek az osztrákoknak
Megkapta az osztrák kormány levelét az Európai Bizottság, amelyben Bécs mentességet kért a menedékkérők áthelyezését célzó európai uniós program alól, Ausztriának azonban a többi tagállamhoz hasonlóan eleget kell tennie a kötelezettségeinek - mondta a brüsszeli testület illetékes szóvivője.
Natasha Bertaud a szervezet szokásos napi sajtóértekezletén elmondta, hogy a tagországoknak politikai, "erkölcsi" és jogi kötelességük részt venni a 160 ezer "menekült" áthelyezését célzó mechanizmusban, amelyet 2015 szeptemberében fogadtak el minősített többségi szavazással az uniós belügyminiszterek.
A szóvivő elismerte, hogy Ausztria korábban rendkívül komoly erőfeszítéseket tett a migrációs válság kezelése terén, és hozzátette, hogy a bizottság kész megvitatni, miként tudna segíteni az osztrák kormánynak kötelezettségei teljesítésében.
Újságírói kérdésre válaszolva az illetékes arról számolt be, hogy további részleteket majd a Bécsnek küldött válaszlevelükben fognak közölni.
Ausztria körülbelül 90 ezer betolakodót fogadott be 2015-ben, az ország ezért tavaly év végéig mentességet kapott az áthelyezési mechanizmus alól. Ausztriának a megállapodás értelmében mintegy kétezer "menekültet" kellene fogadnia Görögországból és Olaszországból.
Christian Kern osztrák kancellár azon véleményének adott hangot, hogy az illegálisan érkezők ellátásával Ausztria ezt a kötelezettségét már teljesítette, ezért levélben az ország álláspontjának megértésre kérte az Európai Uniót. “Vizsgáljuk, hogy kaphatunk-e mentességet vagy halasztást” – tudatta múlt héten. Reinhold Mitterlehner alkancellár később azt mondta: kevés esélyét látja, hogy Kern kezdeményezése sikerrel jár.
A menedékkérők áthelyezése a vártnál jóval lassabban halad, eddig kevesebb mint 15 ezer embert költöztettek át a mechanizmus keretében. A sajtóértékelésekben kiemelték, hogy az osztrák kormány a közvélemény nyomására tavaly óta szigorított a bevándorlási politikáján.
(MTI nyomán)