Enric Millo, a madridi központi kormány legmagasabb rangú katalóniai tisztségviselője elmondta, hogy a spanyol csendőrség ügynökei bírói felhatalmazással átkutatták szombaton a katalán kormány kommunikációs központját, és működésképtelenné tették azt a szoftvert, amely a 2300 szavazóhelyiség távközési kapcsolatát, az online szavazást, illetve a szavazatszámlálási adatok megosztását szolgálta volna.

A spanyol kormány megbízottja ennek kapcsán kizárta annak a lehetőségét, hogy “megtartsanak egy tényleges referendumot a katalán regionális kormány által biztosítani ígért garanciák mellett”.

A katalán legfelsőbb bíróság pénteken határozatban szólította fel a Google-t, hogy blokkolja és törölje azt a mobiltelefonos applikációt, amelyet a katalán kormány készíttetett, hogy a felhasználók megkereshessék, hova kell menniük voksolni a spanyol hatóságok által betiltott vasárnapi függetlenségi népszavazáson, amelyet az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánított.

Megérkeztek Madrid civil ruhás ügynökei lelőni a választást

Október elsején függetlenségi népszavazást rendeznek Katalóniában, amibe a Barcelona is beleremeghet. Ha a katalánok elszakadnának Spanyolországtól, annak beláthatatlan következményei lehetnének.

A spanyol kormány szombaton bejelentette azt is: a szavazásra kijelölt 2315 iskola közül 1300-at már lezártak a rendőrök.

Iskolákban vertek tábort a függetlenségről voksukkal dönteni vágyók

A rendőrség a szavazóhelyiségnek kijelölt iskolákban lévő szülőket felszólította, hogy vasárnap 6 óráig hagyják el az épületeket. Sok helyen ugyanis a helyiek bejelentették, hogy a hétvégére az iskolákban maradnak, hogy a hatóságok ne tudják bezárni őket, és meg lehessen tartani a népszavazást. Addig jógaórákat, filmvetítéseket tartanak, piknikeznek az épületben.

A népszavazás szervezői ugyanakkor azt kérték a szavazásra jogosultaktól, hogy vasárnap reggel már 7 órára gyűljenek a szavazóhelyiségek elé - azaz két órával az előzőleg meghirdetett, reggeli 9 órai nyitás előtt -, hogy legyen idő megszervezni a voksolást, és hogy hosszú soraikkal láttassák a világgal: szavazni akarnak.

Szombaton délután ezrek vonultak Madrid egyik központi terére, hogy tiltakozzanak a katalán népszavazás ellen. A spanyol fővárosban eddig ez a legnépesebb demonstráció. Hasonló tüntetések zajlottak más spanyol városokban is szombaton, és a katalán fővárosban, Barcelonában is volt egy kisebb, néhány száz fős referendumellenes megmozdulás.

Alfonso Dastis spanyol külügyminiszter az AP hírügynökségnek szombaton adott interjúban a demokrácia megcsúfolásának nevezte a katalán kormány által meghirdetett függetlenségi referendum tervét.

Carles Puigdemont, Katalónia elszakadáspárti elnöke közvetítést kért a Madriddal kialakult konfliktusban szombaton, egy nappal a gazdag északkeleti tartomány függetlenségérő kiírt népszavazás előtt, amelyet a központi kormány betiltott.

„Ki kell fejezzük a közvetítés iránti világos szándékunkat, akár az igenek győznek, akár a nemek” – jelentette ki Carles Puigdemont a francia hírügynökségnek nyilatkozva. A katalán elnök nem fordult valamely konkrét intézményhez, de nyilatkozatában megemlítette az Európai Uniót.

„Aki elfogadná, hogy betöltse ezt a közvetítő szerepet, annak tudnia kell, hogy számíthat a katalán fél részvételére a párbeszédben (…), és ettől a pillanattól fogva logikus lenne az Európai Unió érdekeltsége, hogy aktív szerepet vállaljon” – mondta.

Az egység mellett tüntető ölelgeti a katalán önrendelkezést elnyomó spanyol rendőrt

A szombaton déltájban adott 45 perces interjúban a katalán elnök azt mondta, bármikor kész lemondani az alkotmánybíróság által betiltott függetlenségi népszavazásról, amennyiben Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök konzervatív kormánya elfogadja, hogy elkezdődjön egy olyan párbeszéd, amely végül lehetővé tenné egy legális referendum megtartását.

Interjújával gyakorlatilag egy időben a spanyol kormány katalóniai megbízottja, Enric Millo közölte, hogy kiiktatták a vasárnapra tervezett katalán függetlenségi referendum szavazó- és szavazatszámláló informatikai rendszerét, „teljesen lehetetlenné” téve a népszavazás megtartását.

A korábbiaknál jóval visszafogottabban nyilatkoztak a katalán függetlenséget pártolók a vasárnapra kitűzött függetlenségi népszavazás várható résztvevőinek számáról: a korábbi kétmillió helyett szombat este már csak egymillió szavazót jövendöltek, miután Madrid határozott lépéseket tett a referendum megakadályozására.

Jordi Sanchez, a Katalán Nemzetgyűlés (ANC) elnöke a fejlemények nyomán szombaton este úgy nyilatkozott Barcelonában, hogy egymillió szavazó is kiemelkedő siker lenne, tekintettel a spanyol központi kormánynak a referendumot ellehetetlenítő intézkedéseire.

Az Új Szó villáminterjút készített Soeren Keillel, a Canterburyi Egyetem politológusával, akinek a kutatási területe az autonómia.

Ez egy nehéz kérdés. A spanyol alkotmányjog és a nemzetközi jog értelmében Katalóniának nincs joga az elszakadáshoz vagy függetlenséghez. Viszont a katalánok évek óta kérték, hogy Spanyolországon belül bővítsék a jogaikat. Katalóniának új statútumot (regionális alkotmányt) kellett volna kapnia, amely bővítette volna a tartomány autonómiáját. Csakhogy 2012-ben ezt a spanyol alkotmánybíróság megvétózta. Azóta Katalónia tárgyalások útján próbálta Madridban elérni jogainak kiszélesítését, ám Rajoy kormányfő folyamatosan elutasította a tárgyalásokat. Tehát a katalán elit számára a népszavazás az utolsó választás, ők tárgyalni szerettek volna, de a központi kormány ezt elutasította. Ezért most úgy érzik, egyetlen lehetőségük a referendum.

A kezdetben Madrid és Rajoy nagyon bölcsen viselkedett. Úgy érveltek, hogy ez egy jogi, nem pedig politikai kérdés, és hogy egy esetleges népszavazás a spanyol alkotmánnyal ellentétes, így törvénytelen lenne. Csakhogy az utóbbi időben a spanyol hatóságok meglehetősen agresszíven léptek fel. Lerohanták a barcelonai kormány épületeit, urnákat és szavazócédulákat koboztak el. Letartóztattak 14 embert. Meglátjuk, hogy ez a trend folytatódik-e, s mi lesz Barcelona reakciója. Egy dolog azonban biztos: minél keményebben lép fel Madrid, annál többen fognak a katalán függetlenség mellett szavazni.

Általában véve, nem létezik olyasmi, mint a függetlenséghez való jog. Ez csupán a felszabadításért küzdő gyarmatokra vonatkozik, s egyes kivételes esetekben, amikor egy csoport önrendelkezését bizonyíthatóan genocídium, etnikai tisztogatások és háborús bűnök akadályozták. És még ilyen esetben is, amint azt Koszovó esete mutatja, ha az adott ország nem ért egyet az elszakadással, s megkérdőjelezi azt, annak jogbizonytalanság lesz az eredménye. A nemzetközi közösség régóta ignorálja olyan térségek függetlenségi követeléseit, mint Transznyisztria, Észak-Ciprus vagy Hegyi-Karabah. Ezek az államok nagyon csekély vagy semmilyen nemzetközi elismerést nem kaptak, ám a valójában nem részei már a „vendéglátó” államuknak sem, ami nagyon gyengévé teszi jogi státuszukat.

Véleményem szerint a nemzetközi jog túl konzervatív e tekintetben. Vannak esetek, amikor az elszakadás a legjobb opció, még ha nem is ideális. Ez érvényes mind Dél-Szudánra, mind pedig Koszovóra. Ha nem történt volna meg az elszakadás, még több vér folyt volna el. Érvelhetnénk azzal is, hogy ha érvényben volna, hogy egy régiónak vagy népcsoportnak joga van az elszakadáshoz, az az érintett országokat arra késztetné, hogy mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy az adott régió vagy népcsoport elégedett, jól integrált legyen, s jogait teljes körben elismerjék. Ez pedig nem lenne rossz dolog.

(MTI - Új Szó)