Jordi Turull elmondta: nem minden kijelölt szavazóhelyiség tud kinyitni ezen a napon, viszont a katalán kormány biztosítani kívánja mindenki számára, hogy szavazhasson.

Kialakítottak egy olyan elektronikus rendszert, amelyben a működő szavazókörökben ellenőrizni lehet, hogy a szavazó szerepel-e a választójogi névjegyzékben - tette hozzá.

A bejelentés előzménye, hogy a spanyol kormány szombaton kiiktatta a szavazás számítógépes rendszerének szoftverét.

A politikus szerint a népszavazást nem tudják elképzeléseik szerint megrendezni, de igyekeznek megoldásokat találni az akadályokra. "Referendum B" - így nevezte a szóvivő a népszavazást.

Mint mondta, mivel a spanyol hatóságok elkobozták a borítékokat, nem tudták kellő számban pótolni őket, ezért ebben az esetben elfogadják a boríték nélkül a szavazóurnába dobott, félbe hajtott szavazólapokat is.

"Mindent megtettek, hogy ledöntsék az online rendszert. Lefoglaltak 1,5 millió borítékot, és 9 millió szavazólapot, de még így sem tudják megakadályozni, hogy ez megvalósuljon" - hangsúlyozta Raül Romevera, a katalán kormány külügyi tanácsosa a sajtótájékoztatón.

A politikusok - akik tájékoztatójukat katalánul, spanyolul és angolul tartották - elmondták: érvényesnek tekintik továbbá azokat a szavazólapokat is, amelyeket a választók a hivatalos formátum szerint maguk nyomtattak ki és otthonról hoztak.

Egy akadémikusokból álló héttagú testület hitelesti majd a szavazás szabályosságát, és felsorolták a többségében jogtudósokból álló csoport neveit.

A feladatra eredetileg kijelölt úgynevezett választási szindikátust korábban feloszlatták, mert a spanyol alkotmánybíróság napi 12 ezer eurós büntetést szabott ki rájuk, amennyiben folytatják az illegális népszavazás előkészítését.

Katalóniában, az eredetileg kijelölt több mint 2300 szavazóhelyiségből, úgy tudni, 163 iskola van nyitva, ahova a szülők, gyerekek tanárok lényegében beköltöztek a hétvégére.

Már vasárnap hajnalban, órákkal a függetlenségi népszavazás 9 órára meghirdetett kezdete előtt gyülekezni kezdtek az emberek Katalóniában a kijelölt szavazóköröknél. A függetlenségpártiak így próbálják megakadályozni, hogy a a spanyol csendőrség – amely a madridi kormány parancsára meg akarja akadályozni a népszavazást – megszállja és kiürítse az épületeket.

A Euronews tudósítása szerint az iskolákban nemcsak felnőttek, hanem a gyerekeik is ott vannak, akiket azért vittek magukkal a szüleik, mert abban reménykednek, hogy így jobb belátásra bírhatják a spanyol csendőröket, akiket ezrével vezényeltek át Katalóniába az ország más vidékeiről az elmúlt napokban. A függetlenségpártiak úgy tervezik, passzív ellenállással akadályozzák a csendőröket.

A Twitteren közzétett videók szerint a passzív ellenállókkal szemben kilenc óra tájban már fellépett a spanyol rendőrség és csendőrség (Guardia Civil), amely az urnák lefoglalásával igyekszik megakadályozni a referendumot. Guardia Civil nagy erőkkel van jelen, járműveikkel hajnalban nagy erődemonstrációt is tartottak Barcelonában.

A katalán rendőrséget ugyan bírósági ítélet kötelezi a népszavazás megakadályozására, de helyszíni tudósítások szerint nem sok jele van annak, hogy teljesítené a parancsot – igaz néhány szavazóhelyiségnél megjelentek, de szigorúan csak kettesével, ami kizárja, hogy erőt alkalmazzanak.

Az orosz RT élőben közvetít az eseményekről.

Rohamrendőrök zárták el a bejáratot több szavazóhelyiségnél Katalóniában vasárnap reggel, és volt, ahol erő alkalmazásával távolították el az összegyűlt tömeget, hogy megakadályozzák az alkotmánybíróság által felfüggesztett voksolást.

A spanyol rendőrség és csendőrség néhány helyen erőszakot alkalmazva lépett fel, mivel a felszólítás ellenére az emberek nem hagyták el a helyszínt, és voltak, akik ellenálltak, amikor el akarták vezetni őket.

A Sant Julia de Ramis nevű település sportcsarnoka előtt – amely Carles Puigdemont katalán elnök kijelölt szavazóköre – az akció közben többeket félrelöktek vagy a földre nyomtak. Miután hátrább szorították az embereket a bejárattól, rendőri kordont vontak az épület elé. A bejáratnál parkol egy traktor is, amelyet a referendum támogatói állítottak oda, az esemény biztosítására.

A hatóságok odabent megkezdték a szavazásra előkészített urnák, szórólapok összegyűjtését.

Sabadellben az egyik szavazóhelyiségnek kijelölt iskola bejárata előtt a földre ülve tiltakoztak a referendum támogatói, a rendőrség egyenként vezette el őket, volt, akit elcipeltek. Az épület bezárt üvegajtaját ezután kalapáccsal törték be, majd megkezdték az intézkedést odabent, miközben az emberek az utcán tiltakoznak.

Miután a rendőrök távoztak, önkéntesek jelentek meg, akik pillanatok alatt berendezték a szavazóhelyiséget az aulában, és elkezdődött a voksolás.

Feszült volt a helyzet a barcelonai Ramón Llull nevű iskola előtt is. A rendőrök pajzsaikkal igyekeztek hátrább szorítani az embereket.

A tömeg többször is nekifeszült a rendőrsorfalnak, majd feltartott kézzel skandálta: „az utca mindig a miénk marad”. A két oldal egy ideig farkasszemet nézett egymással, de a szembenállás rövid idő után megszűnt.

Katalán egészségügyi források szerint 38 ember sérült meg az alkotmányellenes és betiltott függetlenségi referendum elleni rendőri intézkedések során vasárnap.

A sebesültek többsége könnyű sérüléseket szenvedett.

Carles Puigdemont katalán elnök közlése szerint a rendőrség gumilövedékekkel lőtt szavazni akaró emberekre Barcelonában. Ezt indokolatlan és igazolhatatlan erőszaknak minősítette.

A szavazókörök 73 százalékában megkezdődött a szavazás a katalán önrendelkezési referendumon - közölte Jordi Turull katalán kormányszóvivő vasárnap tartott sajtótájékoztatóján Barcelonában.

„Kérjük a nemzetközi közösséget, hogy nézze figyelmesen az alapvető jogok megsértését és megerőszakolását, amelyet elszenvedünk Katalóniában. Ez nem Spanyolország belső problémája, hanem az egész Európai Unióé. Európai polgárok vagyunk” - jelentette ki.

A politikus követelte, hogy mondjon le Enric Millo, a spanyol kormány katalóniai megbízottja „olyan erőszak miatt, amely a Franco-rezsimre emlékeztet”. „Kénytelenek voltunk megtenni, amit nem akartunk megtenni” - mondta nem sokkal hamarabbi sajtótájékoztatóján Enric Millo. Millo bírálta a katalán rendőröket, amiért nem akadályozták meg az iskolák kinyitását, véleménye szerint a szakmaiságot megelőzte a politika.

Rendkívüli felelőtlenségnek nevezte a gyerekek és idősek veszélybe sodrását egy olyan helyzetben, amikor tudni lehetett, hogy a hatóságoknak parancsa van a voksolás megakadályozásra. Kérte az állampolgárok megértését is, mondván, az intézkedés nem a személyek ellen irányul, hanem a választási anyagok begyűjtésére. „A világtörténelemben először fordult elő, hogy 45 perccel a választás előtt változtatják meg a választás feltételeit azzal, hogy eredményt tudjanak felmutatni” - hangsúlyozta Millo.

Carles Puigdemont katalán elnök vasárnap délelőtt szavazott a Girona tartományban fekvő Cornella de Terri településen, néhány kilométerre attól a helyszíntől, a Sant Julia de Ramis nevű településtől, ahol az eredeti tervek szerint leadta volna voksát. Spanyol rohamrendőrök kora délelőtt erő alkalmazásával hatoltak be a Sant Julia de Ramis sportcsarnokában felállított szavazókörbe, és elvitték a szavazólapokat és az urnákat.

A katalán kormány 2315 helyszínen, 6249 szavazókörben ígérte a voksolás megrendezését. A választói névjegyzékbe 5,34 millió embert vettek fel, a voksolás lebonyolításában pedig 7235 önkéntes működik közre. A spanyol belügyminisztérium korábbi közlése szerint a legtöbb szavazóhelyiséget előre lezárták a hatóságok. Nem hivatalos információk szerint 163 iskolát foglaltak el még pénteken szülők, gyerekek, tanárok azzal a céllal, hogy nyitva tartsák a szavazásig.

Megjelentek a rendőrök annál a szavazókörnél Barcelonában, ahol az M1 stábja tartózkodik. Az emberek belülről védik az ajtókat, a szavazást egyelőre felfüggesztették.

„Gyakorlatilag beragadtunk az épületbe” – mondta az M1 helyszíni tudósítója azt követően, hogy felfüggesztették a szavazást abban a szavazókörben, ahol a stáb tartózkodik.

Az emberek kívül a „szavazni fogunk” és „a béke emberei vagyunk” szlogeneket skandálják. Nem akarnak összetűzést, de meg fogják védeni az épületet – számolt be róla a tudósító.

Elmondta azt is: bent békésen zajlott a szavazás, de amint megtudták, hogy megérkeztek a rendőrök, szinte fél perc alatt eltüntették a szavazóurnákat és a szavazólapokat. Egyelőre nem tudni, mikor folytatódhat a voksolás.

Úja megnyitották azt a szavazókört, ahová a rengeteg szavazóval együtt az M1 stábja is benn ragadt.

Csak ennél a szavazókörnél több százan várnak a sorukra.

Nem történt népszavazás, sem ahhoz hasonló - jelentette ki Soraya Sáenz de Santamaría spanyol miniszterelnök-helyettes vasárnapi sajtótájékoztatóján Madridban, értékelve a Katalóniában zajló eseményeket.

Hangsúlyozta, hogy a biztonsági erők teljesítették az igazságszolgáltatás rendelkezéseit, és “arányosan cselekedtek”.

Ennek a “bohózatnak” a folytatása nem vezet sehova – mondta és felszólította a katalán vezetést annak “azonnali” befejezésére.

A katalán kormány adatai szerint 337 ember sérült meg vasárnap délutánig a rendőri akciókban, amelyekkel igyekeztek megakadályozni az alkotmánybíróság által felfüggesztett önrendelkezési népszavazást Katalóniában.

“Felelősnek tartjuk Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt és Juan Ignacio Zoido spanyol belügyminisztert a Katalóniában történtek miatt” – jelentette ki Jordi Turull katalán kormányszóvivő, aki szerint a spanyol rendőrök és csendőrök fellépése nem felel meg az arányosság elvének.

Turull arra kérte a sérülteket, hogy tegyenek feljelentést.

Több spanyol városban tüntettek a spanyolok egysége mellett vasárnap, miközben Katalóniában rendőri intézkedések közepette tart a betiltott függetlenségi népszavazás.

Zaragozában a helyi rendőrség adatai szerint mintegy hatezer ember vonult utcára spanyol zászlókat lobogtatva, és azt kiabálva: “Spanyolország az Katalónia, Katalónia az Spanyolország”.

A résztvevők követelték a katalán függetlenségi politikusok bebörtönzését, és tiltakozásukat fejezték ki amiatt is, hogy vannak olyan spanyolok, akik nem tudják spanyol nyelven taníttatni a gyerekeiket Spanyolország egyik régiójában. (Katalóniában az oktatás fő nyelve a katalán, de a szülők igényt tarthatnak emellett részleges spanyol nyelvű képzésre.)

Spanyolország fővárosában százak tüntettek, és nemzeti zászlókat lengetve követelték az alkotmány betartását. Állásfoglalásuk szerint a függetlenségi népszavazást nem lehet megtartani, mert ahogy mondták: “Katalónia az Spanyolország is”.

“Egységes Spanyolország, sosem lesz legyőzött” – skandálták egyebek mellett a tüntetők, akik a Plaza Mayorról átvonultak a város főterének számító Puerta del Solra, és követelték a katalán elnök lemondását.

Már szombaton délután is ezrek vonultak utcákra szerte Spanyolországban, hogy tiltakozzanak a népszavazás ellen.

A spanyol kormány szerint a hatóságok arányosan léptek fel Katalóniában az illegális önrendelkezési népszavazás megakadályozására.

Hivatalosan este nyolc órakor véget ért a voksolás a vasárnapi katalán függetlenségi népszavazáson, amelynek megrendezését a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette.

Több országos spanyol televízió csatorna is élőben közvetíti, ahogy az iskolai szavazóhelyiségekben kinyitották a szavazóurnákat és elkezdik a leadott szavazatok összeszámlálását.

Azok a szavazók, akik még nem tudták leadni voksukat, de a zárás pillanatában a szavazóhelyiségben tartózkodtak, élhetnek szavazati jogukkal.

Ma nem volt önrendelkezési népszavazás Katalóniában - jelentette ki Mariano Rajoy spanyol kormányfő vasárnap esti sajtótájékoztatóján Madridban.

“Megbukott egy folyamat, amely csak arra szolgált, hogy elhintse a megosztottságot, szembeállítsa az állampolgárokat, és nem kívánt helyzeteket provokáljon. Csak arra szolgált, hogy súlyos kárt okozzon az együttélésnek, amit minél előbb el kell kezdenünk helyrehozni” – fogalmazott a politikus.

Bejelentette: kezdeményezi, hogy a spanyol parlament pártjaival közösen értékeljék a helyzetet.

A nap végére a sérültek száma megemelkedett, a BBC már 761 emberről számolt be katalán tisztviselők információra hivatkozva – írja a BBC. A történtekért Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt és Juan Ignacio Zoido spanyol belügyminisztert tartják felelősnek a katalán politikusok. Erről Jordi Turull katalán kormányszóvivő beszélt korábban, aki szerint a spanyol rendőrök és csendőrök fellépése nem felel meg az arányosság elvének.

De a hatóságok sem úszták meg sérültek nélkül: a spanyol belügyminisztérium tájékoztatása szerint kilenc rendőr és két csendőr szenvedett sérülést az összecsapásokban, amelyek az ország egész területén zajlottak.

Katalóniában már 2014 novemberében tartottak egy nem hivatalos népszavazást, amelyen 2,2 millió ember vett részt (az 5,4 millió választásra jogosultból), amelyet a katalán vezető, Artur Mas hatalmas sikernek nevezett annak ellenére, hogy spanyol kormány akkor is mindent megtett a voksolás megakadályozása érdekében. Akkor a voksolók 80 százaléka mondott igent a függetlenségre. Szakértők szerint valószínűleg az igenek lesznek többségben most is, ami nem biztos, hogy meg fogja hatni a spanyol kormányt, aki valószínűleg minden eszközzel ragaszkodni fognak a régió megtartásához.

A katalán nép a vasárnap rendezett népszavazáson jogot szerzett egy független állam létrehozására - jelentette ki Carles Puigdemont katalán elnök Barcelonában.

Forrás: Susana Vera/Reuters

“A reménynek és a szenvedésnek ezen a napján Katalónia polgárai megszerezték a jogot az önálló államiságra köztársaság formájában” – hangoztatta Puigdemont televízióban közvetített beszédében. A katalánoknak joguk van arra, hogy szabad, békés és demokratikus államuk legyen – mondta.

“Kormányom az elkövetkező napokban megküldi a mai voksolás eredményét a katalán parlamentnek, amely népünk szuverenitásának letéteményese, hogy a referendumra vonatkozó törvénnyel összhangban cselekedjen” – tette hozzá.

A Puigdemont által idézett katalán jogszabály értelmében ha a többség az önrendelkezést támogatja a népszavazáson, akkor a katalán regionális törvényhozás egyoldalúan kikiáltja a függetlenséget.

Forrás: katalán kormány/Reuters/Jordi Bedmar Pascal/Reuters

A Reuters brit hírügynökség szerint az előzetes adatok arra utalnak, hogy a voksolók túlnyomó többsége az önrendelkezést támogatta a spanyol kormány által illegálisnak tartott, a spanyol alkotmánybíróság által felfüggesztett népszavazáson. Mariano Rajoy spanyol kormányfő vasárnap esti sajtótájékoztatóján Madridban kijelentette: nem volt önrendelkezési népszavazás Katalóniában.

Az erőszakba torkolló vasárnapi referendumon a katalán kormány legfrissebb adatai szerint 844 ember sérült meg a spanyol hatóságokkal a voksolás lehetőségéért folytatott küzdelemben, a legtöbben Barcelonában. A spanyol belügyminisztérium ugyanakkor közölte, hogy az összetűzésekben a biztonsági erők 33 tagja is megsérült.

Forrás: Yves Herman/Reuters

Az előzetes eredmények szerint a voksoló katalánok mintegy 90 százaléka szavazott a függetlenségre a spanyol kormány által illegálisnak mondott vasárnapi referendumon – jelentette be Jordi Turull katalán kormányszóvivő hétfőn Barcelonában.

Katalónia 5,34 millió voksolásra jogosult polgárából mintegy 2,26 millióan járultak az urnákhoz, ami 42,3 százalékos részvételt jelent. Közülük mintegy 2,02 millióan voksoltak az autonóm régió függetlenségére, hozzávetőleg 8 százalék nem támogatta a függetlenséget, a többiek érvénytelen vagy üres szavazólapot dobtak az urnába – ismertette. Hozzátette: 15 ezer szavazat számlálása még folyamatban van, a spanyol rendőrség által lefoglalt szavazólapok tartalmát pedig nem ismerhetik.

A La Vanguardia című lap internetes kiadása szerint a katalán szavazók 6,8 százaléka nem támogatta a régió kiválását Spanyolországból. A vasárnapi népszavazáson történt rendőri brutalitás elleni tüntetés jegyében két szakszervezet és több csoportosulás keddre általános sztrájkra szólított fel. Dolors Lobet, a legnagyobb spanyol dolgozói szakszervezet (CCOO) regionális szóvivője úgy fogalmazott, hogy “ütőképes válaszra” van szükség az elnyomással szemben.

NBI-es szintű nézőközönség előtt játszott a szavazás napján a Barcelona (Forrás: Albert Gea/Reuters)

A CCOO emellett hétfő délre tüntetéseket jelentett be a katalóniai polgármesteri hivatalok előtt. Spanyolország másik legbefolyásosabb szakszervezeti szövetsége, az UGT viszont hétfőn készül döntést hozni a munkabeszüntetésről. Jordi Cuixart, az Ómnium Cultura nevű szeparatista mozgalom vezetője szintén általános sztrájkot sürgetett.

(MTI - MNO - Híradó - PS nyomán) 

Korábban írtuk: Madrid szerint lőttek a katalán voksolásnak: a spanyolok likvidálták a szavazatszámláló rendszert