A Der Standard című osztrák liberális napilap szerint Trump bejelentése váratlannak nem nevezhető, ám mégis drámai pillanat volt. Az amerikai elnök „elődei diplomáciájának szíve csücskét semmisítette meg” – írta az újság. „Nyugodtan kijelenthető: búcsút mondhatunk annak az elvárásnak, hogy egy amerikai elnök mindent a lehető legkisebb részletekig átgondol és megtervez, mielőtt egy ilyen fontos biztonságpolitikai döntést hoz” – tette hozzá a Der Standard.

A Der Kurier című független osztrák lap rámutatott, hogy Trump döntése a keményvonalasok malmára hajthatja a vizet Iránban, és semmivé válhatnak az elmúlt évek erőfeszítései. „Lehet, hogy egy észak-koreai Mickey egér-diktátor behódol Trump erőpolitizálásának. Azonban valószínűleg egyedül ő gondolja úgy, hogy ez Teheránt is befolyásolja majd” – írta a lap.

A Kronen Zeitung című osztrák napilap azt hangoztatta, hogy az atomalku felmondása „a fehér házi keményvonalasoknak csupán az első lépése a valódi céljuk felé vezető úton, amely nem más, mint a rezsimváltás Iránban”.

A Neue Zürcher Zeitung (NZZ) konzervatív svájci napilap szerdai számában azt hangsúlyozta: „semmi sem utal rá, hogy Trump komolyan eltervezte volna a következő napot”. „Hogy akar az Egyesült Államok hiteles ígéreteket tenni a következő hetekben esedékes csúcstalálkozón Észak-Koreának, ha épp az imént szegte meg az Iránnak adott szavát?” – tette fel a kérdést az NZZ.

„Trump negatív döntése az iráni reformerek veresége és ajándék a keményvonalasoknak” – írta szerdai számában a Gazeta Wyborcza című lengyel napilap. Az atomalku zátonyra futása „gyengíti a nehéz gazdasági helyzet miatt bukdácsoló kormányt, a radikális nacionalisták pedig nem riadnak majd vissza attól, hogy ezt kihasználják” – fűzte hozzá az újság.

A Lidové Noviny című konzervatív cseh napilap azt emelte ki, hogy Trump valamivel több mint egyéves elnöksége alatt hátraarcok sorozatát hajtotta végre, nem utolsósorban Irán esetében. Az újság rámutatott, hogy „az amerikai elnök olyan emberekkel veszi körül magát, akiknek nézetei egyeznek az övéivel. Ilyen az új nemzetbiztonsági tanácsadója, John Bolton, illetve Mike Pompeo külügyminiszter is, akik szerint Irán minden rossz eredője a Közel-Keleten” – írta a lap.

A Corriere della Sera című olasz napilap leszögezte: „Hibás elképzelés valamit úgy szétrombolni, hogy közben nincs jó alternatíva.” Trump és tanácsadói számára „elsőbbséget élvez, hogy tönkretegyék mindazt, amit elődje, Barack Obama felépített” – írta a lap. „A Fehér Ház Izrael által támogatott vezetője lépésével egy nehezen begyógyuló sebet tépett fel hagyományos európai szövetségeseinél” – hívta fel a figyelmet a Corriere della Sera.

A londoni The Times című konzervatív lap arra hívta fel a figyelmet, hogy az iráni rezsim szélsőséges tagjai sohasem tartották sokra az atomalkut. Trump lépése nekik kedvez, és „partvonalra sodorja a józanabb tárgyalópartnereket” a megállapodás esetleges újratárgyalásánál.

„Vakmerőnek és a legnagyobb valószínűséggel az ellenkező hatást kiváltónak” nevezte Trump lépését vezércikkében a The Washington Post liberális amerikai napilap. Az amerikai elnök növelte egy konfliktus kockázatát – írta az újság. „Szaúd-Arábia és Izrael vélhetőleg abban reménykedik, hogy Trump döntése újra összeütközéshez vezet a Közel-Keleten az Egyesült Államok és ellenségük, Irán között” – folytatta a sajtóorgánum. „Az elnök gyakran hangoztatta, hogy nem akar több háborút a Közel-Keleten; döntése növelte a háború valószínűségét.”

Trump eddig csak azt mutatta meg, hogyan tud egyezményeket szétzúzni – írta a The New York Times című liberális amerikai napilap. „Teljesen hiányzik belőle az új megállapodások kötéséhez szükséges mélyreható politikai elképzelés vagy a stratégiai előrelátás és a türelem” – vélte az újság.

A Wall Street Journal (WSJ) című amerikai gazdasági napilap aláhúzta, hogy Trump döntésével „megnyílt a lehetőség, hogy Irán jobb egyezséget kössön, ha tényleg le akar mondani az atomfegyverekről”. Az elnök előtt álló kihívás az, hogy „felépítsen egy stratégiát, és szövetségeket kössön, amelyekkel mindaddig visszatarthatja Iránt, amíg az el nem fogadja a fontos korlátozásokat, amelyeket Barack Obama ódzkodott rögzíteni” – írta a WSJ.

A La Croix című francia katolikus napilap érthetetlennek nevezte az amerikai elnök magatartását annak fényében, hogy néhány hét múlva találkozik Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel. Trump „egyfelől megbélyegzi Iránt, amely hajlandóságot mutatott arra, hogy röviddel az atomfegyver kifejlesztése előtt megálljt parancsoljon magának. Másfelől nem zárja ki, hogy egy olyan állammal rázzon kezet, amely nemrég megszerezte ezt a fegyvert” – mutatott rá a lap.

Trump nyakon ragadja Iránt – ezzel a címmel közölt szerkesztőségi véleménycikket a barcelonai kiadású La Vanguardia című országos napilap Spanyolországban. Az újság szerint globális katasztrófát feltételez az a döntés, hogy az Egyesült Államok az összes lehetséges szankciót újra bevezesse Iránnal szemben, mert egy bizalmi szakadékot nyit Washington és a paktum többi aláírója – Oroszország, Kína, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia és az Európai Unió – között. Továbbá bátorítja Irán haladásellenes erőit, növeli a kőolaj árát, és csak Szaud-Arábiát és Izraelt teszi elégedetté. Ahogy az Kuba esetében is történt, Trump elnök folytatja törekvéseit, hogy törölje a térképről azokat a nagy megállapodásokat, amelyeket elődje Barack Obama ért el – állapította meg a La Vanguardia.

A Háárec című balliberális izraeli napilap a hivatalos izraeli állásponttal szembemenve bírálta Trump döntését. „Trump keményen megfogalmazott nyilatkozata növeli az összeütközés veszélyét a térségben” – írta a Háárec. „A tény, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök igazolhatóan és nyíltan támadja a megállapodást, azt a benyomást keltheti, hogy Izrael háborúba sodorja a világot” – tette hozzá a lap. „A kormányfő és Avigdor Liberman védelmi miniszter inkább olajat önt a tűzre a térségben, és erőfitogtatással intézi el a dolgokat. Ez a magatartás sokba kerülhet nekünk” – figyelmeztetett a Háárec.

A szaúd-arábiai Arab News elismerően nyilatkozott az amerikai elnök lépéséről, amely szerinte „tapsot és támogatást érdemel, nem bírálatot”. „Trump tette határozottan a jó irányba tett lépés, mert első helyre állítja az Egyesült Államok térségbeli szövetségeseinek biztonságát és érdekeit” – írta az Arab News. „Ez olyasmi, amit félrevezetett elődje, Barack Obama vitatható módon semmibe vett.”

Az al-Akbar című libanoni napilap azt írta, hogy Trump „egy régi-új időbe terelte vissza a térséget, és a viszonylagos békét Iránnal újra kardcsörtetés váltotta fel. Az amerikai elnök mindenkire ráborította az asztalt”.

Meglátásuk szerint a szankciók újbóli bevezetésének kockázata miatt jelentősen emelkednek az olajárak, és az elviheti az amerikai adócsökkentési programból eredő növekedési többlet felét.

Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, az Oxford Economics szerdai helyzetértékelésében kiemeli, hogy az amerikai kontinensen irányadó West Texas Intermediate (WTI) olajféleség hordónkénti ára éppen a héten lépte át négy év óta először a 70 dolláros szintet, a globális alaptípusnak tekintett Brent hordója pedig 75 dollár felett jár.

A ház szerint a legfőbb felhajtóerők közé tartozik a kínálat gyengülése, a kereslet ezzel egyidejű erősödése, de mindenekelőtt az Iránnal szembeni újbóli szankciók lehetősége teremtette geopolitikai bizonytalanság.

Eleshet a több száz darabos, Irán által korábban leadott repülőgép-megrendeléstől az Airbus és a Boeing is, miután Donald Trump szankciókat jelentett be Iránnal szemben.

A Reuters hírügynökség forrásaira hivatkozva azt írta, hogy a Donald Trump amerikai elnök által kedden bejelentett iráni atommegállapodásból való kilépés a 38 milliárd dollár értékű repülőgép-beszerzést is érintheti, mivel az Egyesült Államok szankciókat is kilátásba helyezett a közel-keleti országgal szemben. Ezek között szerepel a két repülőgépgyártónak még az Obama-adminisztráció idején kiadott exportengedély visszavonása is. Ennek hiányában pedig sem a Boeing, sem az Airbus nem szállíthat Iránnak. Az Airbust azért érinti az ügy, mert repülőgépeihez számos alkatrészt amerikai cégek szállítják be.

Az állami Iran Air légitársaság kétszáz repülőgépet rendelt a két nagy gyártótól listaáron számolva 38,3 milliárd dollár értékben. Ebből 100-at az Airbustól, 80-at a Boeingtól, 20-at pedig az Airbus regionális gépeket gyártó leányvállalatától, az ATR-től kértek. Az Airbust azért is érinti rosszabbul a helyzet, mert a Boeingtől 30, Toulouse-ból viszont 53 szélestörzsű repülőgépet rendeltek, amelyeket nagyobb haszonkulccsal lehet értékesíteni. Ráadásul az 53 gép nagyobb része Airbus A330-asokból áll, a típus mögül pedig az elmúlt hónapokban több megrendelő is kihátrált, és helyettük a Boeing 787 Dreamlinerét választották.

Az Airbus és a Boeing azt közölte a hírügynökséggel, hogy tanulmányozni fogják a helyzetet, azt azonban jelezték, hogy a kieső gyártókapacitást könnyen le tudják majd kötni új megrendelésekkel. A regionális gépeket gyártó ATR helyzete bonyolultabb, mert 8 gépet már átadtak a megrendelésből, a fennmaradó 12 gép pedig még idén megérkezett volna Teheránba. A szankciók augusztusban lépnek életbe, addig legfeljebb két gépet tudnak még leszállítani. A megmaradó 10 gépet azonban költséges procedúra árán tudják másnak eladni, mivel a gyártást már megkezdték.

Az eddigi legnagyobb külpolitikai hibát követte el Donald Trump amerikai elnök az iráni atomprogramról kötött egyezmény felmondásával – mondta a müncheni biztonságpolitikai konferencia vezetője (MSC) egy szerdai interjúban.

Wolfgang Ischinger a ZDF német országos közszolgálati televízióban sugárzott interjúban kiemelte, a kilépés az egyezményből Donald Trump szűk másfél éves elnöki tevékenységének nemcsak a legnagyobb, hanem valószínűleg a legsúlyosabb következményeket okozó hibája volt.

Az amerikai elnök veszélyes döntést hozott, mert egy eleve kiélezett helyzetbe vitt még több feszültséget – mondta az MSC vezetője. Példaként említette az iráni szerepvállalással zajló szíriai polgárháború ügyét, Irán és Szaúd-Arábia konfliktusát és azt, hogy Irán mellett más országok is atomhatalommá akarnak válni. A Donald Trump lépésével keletkezett helyzet olyan, mint „egy nagy láng, mielőtt felcsap” – tette hozzá Wolfgang Ischinger.

A német diplomata, aki Washingtonban és Londonban is volt korábban nagykövet, és 2008 óta vezeti az MSC-t, kifejtette, hogy az amerikai elnök belpolitikai okokból mondta fel az egyezményt, beváltva egy újabb választási ígéretét. El kell ismerni, hogy Donald Trump következetesen teljesíti a választási kampányban tett vállalásait, de ezúttal„ a világbéke rovására” – mondta.

Azonban a washingtoni döntés esély is az Európai Unió tagjainak arra, hogy ne hagyják megosztani magukat, mint az Egyesült Államok 2003-ban indított iraki háborúja ügyében, hanem összefogjanak és közösen “megmentsék” az egyezményt – tette hozzá a legtekintélyesebb nemzetközi biztonságpolitikai tanácskozás főszervezője.

(MTI)