A The Moscow Times című lap beszámolója szerint az orosz felsőház külügyi bizottságának alelnöke az után nyilatkozott, hogy Lengyelország közölte: kész kétmilliárd dollárral hozzájárulni ahhoz, hogy az USA állandó bázist hozzon létre az ország területén.

A javaslat egyébként Lengyelországban is meglepetést keltett: a védelmi minisztérium állítólag az államfő, valamint a külügyminisztérium megkérdezése nélkül üzent Washingtonnak.

"Lengyelország egy válaszcsapás célpontja lesz, s minél közelebb kerülnek a lengyelek a NATO-hoz, annál inkább megkérdőjeleződik még a létezésük is" – mondta Dzsabarov az RBK híroldalnak.

Elemzők szerint a lengyel javaslat arra utal, hogy Varsó nem bízik meg teljesen az európai NATO-szövetségesekben, és attól tart, hogy egy fegyveres konfliktus esetén a közeli tagországok nem sietnének a lengyelek segítségére. A NATO a mostani lengyel kéréstől függetlenül döntött már a katonai szövetség keleti szárnyának a megerősítéséről, s több ezer katonát vezényelt a térség államaiba: Lengyelország mellett Lettországba, Litvániába és Észtországba.

(MT - HVG)

Szükség van a NATO állandó jelenlétére a szövetség keleti szárnyán – hangsúlyozta Marek Kuchcinski lengyel alsóházi elnök hétfőn Varsóban, a NATO Parlamenti Közgyűlésének tavaszi ülésszakán.

A plenáris ülést megnyitó beszédében Kuchcinski kijelentette: a NATO keleti szárnyát új fenyegetések érik keleti irányból, Oroszország részéről, ezért szükség van itt a szövetséges erők állandó jelenlétére. Ezzel arra utalt, hogy a három balti államban és Lengyelországban 2016 első felétől négy NATO-zászlóalj és egy amerikai páncélos dandár úgynevezett állandó rotációs jelleggel állomásozik, a legénység a felszereléssel együtt félévente váltja egymást. "Örömmel és bizalommal üdvözöljük az Egyesült Államok szenátusának az amerikai dandár állandó állomásoztatására vonatkozó döntését" – mondta Kuchcinski. Az amerikai szenátus védelmi bizottsága május 24-én arra szólította fel a Pentagont, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, lehet-e a 2019-es költségvetésben eszközöket keríteni amerikai szárazföldi erők állandó lengyelországi állomásoztatására.

A lengyel házelnök szerint az észak-atlanti szövetség biztonságára vonatkozó elemzések nem adnak okot a derűlátásra, sok térségben újból fennállnak a hagyományos katonai fenyegetések, ezen kívül hibrid és kiberbiztonsági veszélyek is megjelentek. E fenyegetések Kuchcinski szerint határozottan észlelhetőek a NATO keleti szárnyán. Kuchcinski támogatóan nyilatkozott Ukrajna és Grúzia csatlakozási törekvéseiről, és kiemelte a transzatlanti kapcsolatok szerepét a NATO működésében.

Andrzej Duda elnök is úgy látta: az Egyesült Államok és Európa viszonya az euroatlanti térség biztonságának kulcsa, s e kapcsolatokban törekedni kell a politikai légkör javítására. A stabil, biztonságos Európa "a világtörténelem legjobb amerikai beruházása" – fogalmazott, szerinte a transzatlanti egység különösen manapság jelentős, amikor is "a biztonsági rendszert próbára teszik és aláássák a békét és a stabilitást veszélyeztető erők".

Ebben az összefüggésben Duda Oroszországot nevezte a legkomolyabb fenyegetésnek. Moszkva szerinte soha nem békélt meg a birodalmi Szovjetunió bukásával, a posztszovjet időszakot csupán egy stratégiai szünetként értelmezte a Kelet és a Nyugat közötti összetűzésben. A közel-keleti és észak-afrikai helyzetről szólva Duda úgy látta: e területek destabilizálása révén bizonyos hatalmak erősíteni próbálják a befolyásukat. Úgy látta: Oroszország és Irán "negatívan befolyásolja az európai helyzetet többek között az illegális bevándorlók számának növelésével".

A NATO térségét érő fenyegetésekről beszélt a plenáris ülésen Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő is, aki úgy látta: az Oroszország és Németország között, a Balti-tenger alatt épülő újabb gázvezeték fenyegetést jelent Európa energiabiztonságára és szolidaritására nézve. Utalva Volodimir Hrojszman ukrán kormányfő korábbi kijelentésére, elmondta: egyetért azzal, hogy a beruházás új, az Európai Unió és a NATO országai ellen irányuló hibrid fegyver.

Az Északi Áramlat-2 "mérgező kapszula az európai biztonságban, és messzemenő geopolitikai következményei lehetnek" – értékelte, azzal érvelve, hogy már a gázvezeték első vonala, az Északi Áramlat-1 lehetővé tette az orosz hadsereg korszerűsítését, majd 2008-ban Grúzia, később pedig Ukrajna megtámadását és a Krím elcsatolását.

(MTI)