Az osztrák külügyminisztérium integrációs jelentése szerint az országban a 2017/18-as tanévben az iskolai tanulók 15,5 százaléka nem osztrák állampolgár volt, vagyis az 1,132 millió diákból 175 ezren más országból származtak. Ezzel együtt megnőtt azoknak a száma, akik nem a németet használják első nyelvként (26 százalék), ők az előző tanévhez képest 0,7 százalékkal voltak többen.

A szakértők úgy vélik, hogy a társadalmi integráció szempontjából a nyelvhasználat jelenti a legnagyobb kihívást. Ausztriában ugyanis – az Európai Unió, illetve az OECD tagországainak átlagához képest – meglepően magas azoknak a tanulóknak a száma, akik otthon nem a német nyelvet használják.

Bécsben a tanulók több mint fele (52 százalék) úgy kezdte meg az iskolát, hogy nem németül beszélt elsősorban; emellett Vorarlbergben (26 százalék), Felső-Ausztriában, illetve Salzburgban (22-22 százalék) is magas azoknak a gyerekeknek az aránya, akik családtagjaikkal nem németül beszélnek.

Iskolatípusonként is eltérő lehet, mekkora a nem németül beszélők aránya. Bécsben a speciális iskolákban a diákok 62 százaléka, az általános iskolákban csaknem 59 százaléka nem a németet használja első nyelvként. Országos szinten ez az arány a speciális iskolákra vonatkozóan átlagosan 38, az általános iskolákban 31 százalék.

A legtöbb külföldi tanuló Németországból, (16 százalék), Törökországból (15 százalék), Szerbiából (12 százalék), Romániából, Szíriából, Bosznia-Hercegovinából, Afganisztánból érkezett Ausztriába.

Bécs kerületeiben már a 2016/17-es tanévben is megvizsgálták, milyen anyanyelvűek az általános iskolai tanulók. Kiderült, hogy a diákok közül az 5. kerületben (Margareten) beszélnek a legkevesebben németül (12 százalék), míg a török nyelvet a 10., illetve a 20. kerületben (Favoriten, illetve Brigittenau) használják a legtöbben anyanyelvként (26 százalék).

(MTI)