A belföldi szavazóhelyiségek zárása után közzétett exit poll-becslések szerint a tisztségben lévő Klaus Iohannis jobboldali államfő vasárnap magabiztos győzelmet aratott a romániai elnökválasztás második fordulójában szociáldemokrata ellenfele, Viorica Dancila exminiszterelnök felett, és így a következő öt évben is ő lesz Románia elnöke.
A román hírtelevíziók helyi idő szerint vasárnap 21 órakor (közép-európai idő szerint 20 órakor) ismertették a belföldi szavazókörökből távozó választók megkérdezése alapján készült becsléseiket, amelyek szerint Iohannis az érvényes voksok több mint 65 százalékával nyert.
A részvétel magasabb volt, mint az első fordulóban, a milliós nagyságrendben voksoló román diaszpóra újabb részvételi rekordot döntött, a romániai magyarok többsége azonban tüntetően távol maradt az urnáktól.
A romániai választások történetében először most már minden tizedik voksot külföldön adtak le. Belföldön több mint 9 millióan szavaztak, míg külföldön a romániai urnazárásig 926 ezren. A külképviseleteken azonban még folytatódott a voksolás, hiszen mindenütt helyi idő szerint 21 órakor zárnak a szavazóhelyiségek. A részvétel így összességében legalább két-három százalékkal meghaladhatja az első fordulóban mért 51 százalékot.
A magyar választók - akik öt évvel korábban döntő módon járultak hozzá ahhoz, hogy Iohannis legyőzze a sokkal esélyesebbnek tartott Victor Ponta akkori szociáldemokrata kormányfőt - tömeges távolmaradásukkal jelezték, hogy csalódtak az újrázni készülő államfőben, és Dancilát sem tartják alkalmasnak az államfői tisztségre. A magyar többségű megyékben a részvétel fele volt az országos átlagnak: Hargita megyében a jogosultak 22,9, Kovászna megyében 25,9 százaléka adta le voksát.
Az első - alig néhány százalékos feldolgozottságot tükröző - részeredmények is a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltjeként induló Klaus Iohannis államfő kategorikus, 60 százalék feletti győzelmét mutatták.
Iohannis azt hazudta, hogy a jövőben a magyarok elnöke is lesz
Klaus Iohannis román államfő az európai, modern és normális Románia győzelmeként értékelte vasárnap este azt, hogy az exit poll-becslések szerint az elnökválasztás második fordulójában a voksok kétharmadát megszerezve legyőzte szociáldemokrata ellenfelét, Viorica Dancila volt miniszterelnököt.
Iohannis rámutatott: a Szociáldemokrata Párt (PSD) az utóbbi harminc év egyetlen elnökválasztásán sem szenvedett ilyen súlyos vereséget. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a jobboldal csak egy csatát nyert, a "háborút" csak akkor fogja megnyerni, ha a jövő évi önkormányzati és parlamenti választásokon ellenzékbe küldi a PSD-t.
Iohannis azt ígérte, hogy újabb ötéves mandátuma idején valamennyi román választópolgár elnöke lesz, azoké is, akik nem rá szavaztak, vagy távol maradtak az urnáktól. Leszögezte: nem a PSD választóival áll harcban, hanem, a PSD-vel, amely szerinte az utóbbi harminc évben - de leginkább utóbbi hároméves kormányzása idején - a legfőbb akadálya volt Románia fejlődésének.
Iohannis egykori pártja, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltjeként indult újabb mandátumért az elnökválasztáson. A párt székházában tartott győzelmi beszédében - a PNL által néhány hete hivatalba lépett kisebbségi kormányára utalva - azt mondta: mindent megtesznek azért, hogy egy új parlamenti többséget hozzanak létre az összes demokratikus párt bevonásával, és elkezdjék építeni azt a "normális Romániát", amelyben minden román szeretne élni.
Dancila megmagyarázta, miért számít győzelemnek, hogy agyonverték
Viorica Dancila is rövid nyilatkozatban mondott köszönetet választóinak, azt hangsúlyozva, hogy valójában javított a PSD májusi európai parlamenti (EP-) választáson elért eredményén, sőt - a megszerzett több mint 3 millió szavazat számát, nem pedig az általuk képviselt arányt tekintve - valójában megismételte a 2016-os romániai parlamenti választásokon elért győzelmét.
Dancila szerint a PSD folytatni fogja a harcot a "hatalmi monopólium" és "megszorító" politika ellen, amellyel a szociáldemokraták szerint Iohannis és a PNL kormány akarja sanyargatni a román népet. Dancila üzenete azonban, amellyel vereségét próbálta szépíteni, inkább párttársainak szólt, hiszen eddig a PSD minden elnökválasztási kudarc után elzavarta az elnökét, pedig az eddigi elnökválasztásokon a jelöltjei mindig megkapták a voksok legalább 45 százalékát.
(MTI)
Óriási a fölény a szavazatok többségének összeszámlása után is
A szavazókörök 85 százalékában (16 837 szavazóhelyiségben) leadott voksok (8 683 688 szavazat) feldolgozása szerint a következő az elnökválasztás második fordulójának részeredménye:
- Klaus Johannis – 62,54% – 4 634 847 szavazat
- Viorica Dăncilă – 37,49% – 2 778 337 szavazat
(Maszol)
Kelemen Hunor: papírforma
Kelemen Hunor szerint a romániai elnökválasztás második fordulója után közzétett exit poll felmérések azt az eredményt jelzik, amelyre mindenki számított.
A belföldi szavazókörökből távozó választók megkérdezése alapján készült, de a külföldi szavazás eredményeivel is korrigált felmérések szerint Klaus Iohannis jelenlegi elnök, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje a szavazatok mintegy kétharmadát szerezte meg, míg ellenjelöltjének, a szociáldemokrata Viorica Dancilának be kellett érnie a szavazatok harmadával.
Kelemen Hunor maga és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nevében is gratulált Klaus Iohannisnak a második mandátumához, és reményét fejezte ki, hogy elnöksége következő öt éve változást fog hozni a korábbi öthöz képest, mert immár nem szorítja az újabb mandátum megszerzésének a kényszere. A román alkotmány szerint ugyanis az elnök egyszer választható újra a tisztségbe.
Kelemen Hunor kijelentette: reményei szerint az elnök "többet fordul a jövő felé, a polgárok felé, a közösségek felé, több tiszteletet kapnak tőle az emberek és a magyar közösség is".
Az RMDSZ elnöke megjegyezte: a tízmillió leadott szavazat nem kiemelkedő a romániai elnökválasztásokon, de a Iohannisra leadott szavazatok aránya azt jelzi, hogy az elnök erős legitimitással kezdi második mandátumát. Az a tényt, hogy a magyar többségű megyékben volt a legalacsonyabb a részvételi arány azzal magyarázta, hogy Iohannis elmúlt öt éves teljesítménye elmaradt attól, amit a magyarok elvártak tőle, és egyik jelölt sem szólította meg igazán a magyar választókat, csak a kampány végén kérte a szavazataikat.
"Amikor nincs üzenet a magyar közösség felé, amikor nincs koherens program, akkor ez a reakciója a magyar közösségnek. Ezt is előre lehetett tudni. Nem ért meglepetés" - jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
95 százalékos feldolgozottságnál is maradt a tarolás
A romániai elnökválasztáson a belföldön leadott szavazatok csaknem 95 százalékának összesítése alapján közzétett részeredmények igazolták, hogy a tisztségben lévő Klaus Iohannis jobboldali államfő nyert újabb ötéves mandátumot vasárnap.
A központi választási hatóság honlapján valós időben elérhető adatsor szerint Iohannis a megszámolt szavazatok 62,8 százalékát kapta, míg szociáldemokrata ellenfelére, Viorica Dancila volt miniszterelnökre a voksok 37,1 százalékát adták.
A külképviseleteken, ahol péntek óta szavazhattak a külföldön élő román állampolgárok, még nem ért véget a szavazás, hiszen mindenütt helyi idő szerint 21 órakor zárnak a szavazókörök. A túlnyomó többségében jobboldali érzelmű román diaszpóra újabb részvételi rekordot döntött az elnökválasztás második fordulójában: romániai idő szerint 23 óráig több mint 940 ezren éltek választójogukkal.
Ilyen körülmények között a végeredmény közelebb kerülhet az exit pollok által jelzett 65 százalékhoz, az viszont nem kétséges, hogy Klaus Iohannis marad Románia elnöke, a Szociáldemokrata Párt (PSD) pedig az utóbbi harminc év elnökválasztásainak leggyengébb eredményével zárta az idei megmérettetést.
(MTI)
RMDSZ: ennyivel maradt el a magyar részvétel az országos átlagtól
Az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában végig jellemző volt a magyar szavazók távolmaradás az urnáktól. A szavazóhelyiségeg 21 órai zárásakor is szembeötlő volt a különbség az országos átlaghoz képeszt. Mig 49,87 százalékos volt országos szinten a szavazók aránya (felkerekítve 49,9 százalék), addig az RMDSZ becslése szerint a magyarok aránya 36,6 százalék volt. A felmérés nem tartalmazza a külföldön leadott szavazatokat.
(Maszol)