Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője hétfőn azt állította, hogy az orosz fegyveres erők 1146 ukrán katonai létesítményt pusztítottak el a „különleges művelet” kezdete óta – számolt be a CNN.
Elmondása szerint a célpontok között többek között szerepelt:
  • 31 parancsnoki állomás és kommunikációs központ;
  • 81 Sz-300, Buk M-1 és Osa légvédelmi rakétarendszer;
  • 75 radarállomás;
  • 311 harckocsi és egyéb páncélozott harcjármű;
  • 42 repülőgép és helikopter;
  • 51 többszörös kilövő rakétarendszer;
  • 147 tábori tüzérségi darab és aknavető;
  • 263 speciális katonai jármű.
Konasenkov azt is elmondta, hogy az elmúlt 24 órában 110 ukrán katona tette le önként a fegyvert, miközben az orosz csapatok továbbnyomultak mindkét kelet-ukrajnai Moszkva-barát régióban:
A Luhanszki Népköztársaság csapatai folytatták a támadó hadműveleteket Kremennoje települése irányában, amivel 3 kilométert haladtak előre. Az elmúlt napban a Donyecki Népköztársaság fegyveres erőinek egységei 16 kilométert haladtak előre – mondta.
Korábban írtuk - hétfői hírösszefoglaló: Megálltak az oroszok Kijevnél - rakétazápor zúdult Harkovra - börtönnel fenyegetik az Ukrajnát elhagyó férfiakat
Megállt az orosz csapatok haladása az ukrán főváros, Kijev központja felé a város északnyugati részén - jelentette ki Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója egy vasárnap esti tájékoztatón.
Zoom
Fotó: MTI/AP/Marienko Andrew
Hozzátette, az ukrán hadsereg visszaveri a szárazföldi és légi támadásokat. Szólt arról, hogy három rakétát irányítottak Kijev irányába. Az információt nem lehetett függetlenül ellenőrizni - írta a dpa német hírügynökség.
Aresztovics elmondta, hogy az orosz hadsereg megpróbált előrenyomulni a kelet-ukrajnai Harkov város központjába, és hogy 11 orosz hadihajó tartózkodik a tengeren Odessza partjainál.
A dél-ukrajnai Mariupol városáról azt mondta, hogy ott az ukrán erőknek nincsenek gondjaik, de az orosz csapatok elfoglalták Berdjanszkot, ahol nem voltak ukrán katonai erők.
A nyilatkozó közölte azt is, hogy a hétvégén több mint százezer tartalékos csatlakozott az ukrán hadsereghez.
Zelenszkij Johnsonnak: a következő 24 óra kritikus lesz
A következő 24 óra döntő jelentőségű lesz Ukrajna számára - mondta hétfőn Boris Johnson brit miniszterelnöknek Volodimir Zelenszkij ukrán államfő.
A Downing Street tájékoztatása szerint Johnson és Zelenszkij hajnalban újabb telefonbeszélgetést tartott, és a brit kormányfő elismerően szólt az ukrán nép által az orosz invázió óta tanúsított bátorságról és hősies ellenállásról.
Johnson biztosította az ukrán elnököt: London mindent megtesz annak érdekében, hogy a Nagy-Britannia és szövetségesei által küldött védelmi támogatás eljusson Ukrajnába.
Zelenszkij a londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének beszámolója szerint döntő fontosságúnak nevezte Ukrajna szempontjából a következő 24 órás időszakot.
A brit miniszterelnök és az ukrán államfő az orosz invázió kezdete óta minden nap beszélt egymással telefonon, és a hétfő hajnali beszélgetés során megállapodtak abban, hogy továbbra is szoros kapcsolatban maradnak.
A Downing Street tájékoztatása szerint a brit miniszterelnök megerősítette, hogy Nagy-Britannia szilárdan támogatja Ukrajna szuverenitását.
A brit belügyminisztérium vasárnap este vízumkönnyítéseket jelentett be brit állampolgárok ukrán családtagjai számára. A tárca közleménye szerint a brit állampolgárok nem brit állampolgárságú, Ukrajnában élő rokonai ingyenesen kérhetnek családi bevándorló vízumot. A minisztérium szerint erre akkor van lehetőség, ha a kérelmező brit állampolgárral él házasságban, civil partneri viszonyban vagy élettársi kapcsolatban. Élettársi kapcsolat esetén igazolni kell, hogy e kapcsolat legalább két éve tart. A vízumszabályok könnyítése vonatkozik azokra a 18 éven aluli ukránokra is, akiknek egyik szülője brit, és azokra, akiknek van 18 évesnél fiatalabb, brit állampolgárságú gyermeke.
Mivel a kijevi brit vízumosztály jelenleg zárva van, a kérelmezők Lviv városában, illetve a környező országokban, köztük Magyarországon is beadhatják vízumigénylésüket - áll a brit belügyminisztérium tájékoztatásában. A tárca átmeneti kedvezményeket jelentett be azoknak az ukrán állampolgároknak is, akik Nagy-Britanniában tartózkodnak és nem tudnak hazatérni vízumuk lejárta után. Az intézkedés lehetővé teszi számukra nagy-britanniai tartózkodásuk meghosszabbítását anélkül, hogy távozniuk kellene az országból.
Az ukrán belügyminisztérium szerint 352 ukrán állampolgár halt meg
Az ukrán belügyminisztérium összesítése szerint 352 ukrán állampolgár halt meg az orosz invázió során, köztük 14 gyermek. A hivatal adatai alapján további 1684 ember, köztük 116 gyermek megsebesült.
A minisztérium vasárnapi közleménye nem ad tájékoztatást az ukrán fegyveres erők áldozatairól.
Oroszország korábban azt tudatta, hogy csapatai csak ukrán katonai létesítményeket vesznek célba, és azt állította, hogy Ukrajna polgári lakossága nincs veszélyben.
Oroszország nem hozott nyilvánosságra semmilyen információt csapatai veszteségeiről. Az orosz védelmi minisztérium vasárnap ugyan elismerte, hogy orosz katonák meghaltak és megsebesültek, de számokat nem közölt.
Zaharova: az Egyesült Államok szeretné, ha atomfegyvereket telepíthetne Ukrajnába
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője egy vasárnapi tévéadásban úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok szeretné, ha atomfegyvereket telepíthetne Ukrajnába.
A Rosszija-1 tévécsatorna Este Vlagyimir Szolovjovval című műsorában a szóvivőnő azt mondta: "az Egyesült Államok már számos európai ország területére telepítette nukleáris fegyvereit. Nem Franciaországról és Nagy-Britanniáról van szó, amelynek saját nukleáris fegyverei vannak. Olaszországban és több más országban van amerikai nukleáris fegyver, de ezekhez ezek az országok nem férnek hozzá. Ott mindent az Egyesült Államok irányít. Hogy ez (az atomfegyver) Ukrajnában is megjelenjen, ez lenne a leghőbb vágya" - hangoztatta Marija Zaharova.
Hozzátette: "sokan kérdezik tőlünk: tényleg úgy gondolják, hogy Ukrajna területén atomfegyverek fognak megjelenni? Ki engedte volna ezt meg Európában? Tényleg? Tényleg olyan naivak, hogy ne legyen érthető, ha egy országnak hivatalosan van atomfegyvere, az az Egyesült Államok számára nem jelenti azt, hogy azt (az atomfegyvert) csakis a saját területén lehet (tárolni)?" - hangsúlyozta a diplomata.
Zaharova szerint "az angolszász álguruk a féktelen és teljesen kontrollálatlan viselkedés bélyegét nemcsak Oroszországra igyekeznek vonatkoztatni, hanem mindenkire, aki valamilyen módon útjukba kerül furcsa világukban". Mint kifejtette: "akkoriban nem hittek nekünk. Ez tíz évvel ezelőtt volt. Ma Kína minden fronton szembesül ezzel".
Az orosz külügyi szóvivő egyben emlékeztetett az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság azon döntésére, hogy Ausztrália körül atomtengeralattjárókat telepítenek. "Ez így van a kezdetekben, hogy tisztességesen hangozzék. A valóságban pedig az, hogy ne lehessen tudni a terv végkifejletét" - hangoztatta, megjegyezve, "az a taktikájuk, hogy megteremtsék a bizonytalanság melegágyát".
Rendkívüli ülést tart az ENSZ Közgyűlése is
Rendkívüli ülést tart az ESZ Közgyűlése is hétfőn - erről hozott határozatot vasárnap este az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT).
Az Egyesült Államok és Albánia által előterjesztett határozatot 11 ország fogadta el, Oroszország ellene szavazott, az Egyesült Arab Emírségek, Kína és India tartózkodott. A hatályos ENSZ-szabályok értelmében nem lehetett vétót emelni a beterjesztés ellen.
Az 1950-ben létrehozott, "Egyesülés a békéért" elnevezésű eljárás alapján az előterjesztést, a Biztonsági Tanács öt állandó tagja - köztük Oroszország - nem vétózhatja meg.
Moszkva pénteken megvétózta az Egyesült Államok és Albánia által elfogadott határozatot, amely elítélte volna az orosz hadműveleteket, és felszólította volna csapatainak azonnali kivonására Ukrajnából.
A Közgyűlés rendkívüli ülése - az ENSZ történetében rendkívül ritka eljárással történt - összehívása lehetővé teszi az ENSZ 193 tagjának, hogy a vitában állást foglaljon a konfliktus kapcsán Ukrajna szuverenitásáról és Oroszország hadműveleteiről.  A Közgyűlés hétfői rendkívüli ülését a tervek szerint helyi idő szerint 10 órakor (magyar idő szerint 16 órakor) nyitja meg a Közgyűlés elnöke és az ENSZ főtitkára, és a tanácskozás várhatóan egész nap tart.
Hétfő délután Franciaország kérésére rendkívüli ülést tart a Biztonsági Tanács, amelyen az Európában okozott humanitárius válságról tartanak tájékoztatót. Párizs azt szeretné elérni, hogy ekkor fogadjanak el határozatot is, amely az ellenségeskedések beszüntetésére és a polgári lakosság védelmére, valamint "a humanitárius szervezetek akadálytalan hozzáférésére" szólít fel. Vasárnap még nem volt ismert az állásfoglalással kapcsolatos orosz vélemény, Oroszország ismét élhet vétójogával.
Rakétákkal és tüzérséggel lőnek több ukrán várost
Vasárnap este és hétfő reggel több városban is robbanásokat lehetett hallani, amelyek a tüzérségi bombázás és a rakétacsapások okoztak – közölték az ukrán hatóságok.
A beszámoló szerint Kijev, Harkov, sőt, még Zsitomirb is robbanásoktól volt hangos, amelyeket az orosz tüzérségi- és rakétatámadások okoztak. E városok közül a Kijevtől nyugatra lévő Zsitomirt eddig még nem próbálták meg bevenni az oroszok, most azonban lehet, hogy a támadással egy offenzívát készítenek elő.
Más városokban – például Csernyihivben – amiatt szólaltak meg a szirénák, hogy légi bombázás veszélyére figyelmeztették a lakosokat. A városban nem sokkal később egy rakéta is becsapódott, amelye egy lakóépületet talált el.
Ukrán védelmi miniszter: 96 órája tart a háború, eltűnt a nyugati határunk
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter hétfő hajnalban közölte, hogy Ukrajna immáron ötödik napja védekezik az orosz invázióval szemben.
A tárcavezető szerint Oroszország háborús bűnöket követett el Ukrajna ellen, ráadásul Vlagyimir Putyin vasárnapi, a nukleáris elrettentésre vonatkozó bejelentése után már nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa veszélybe került. Hozzátette: a fegyver- és segélyszállítmányokkal, valamint azáltal, hogy fogadják a menekülteket, Európa már támogatja Ukrajnát a küzdelemben.
Nyugaton gyakorlatilag eltűnt a határ – mondta ezzel kapcsolatban a miniszter, hozzátéve: Európa mellett jelentős mennyiségű támogatást kapnak délről, a Távol-Keletről és a tengerentúlról is. Közleménye végén Olekszij Reznyikov azt mondta: bízik abban, hogy Ukrajna győzni fog a „feldühödött orosz zsarnok” ellen.
Katasztrofálisan bezuhant a rubel, összeomolhat Európában a Sberbank
Hétfő hajnalra már több mint 30 százalékot vesztett értékéből az orosz rubel azóta, hogy bejelentették az Oroszország ellen az invázió miatt hozott szankciókat.
Az orosz pénznem árfolyama a Sky News szerint hétfő hajnalban, az ázsiai kereskedés megnyitása után mélypontot ért el azáltal, hogy 119 rubelt kellett adni egy dollárért.
Egyes híresztelések szerint azonban az árfolyam akár ennél jóval alacsonyabbra is zuhanhat még napközben: a Tinkoff nevű orosz bank például korábban azt közölte, hogy várhatóan hétfőn 171 (!) rubelt kérnek el dolláronként, ami példa nélküli zuhanás lenne.
Az Európai Központi Bank mindeközben közölte, hogy hétfőn a Sberbank európai részlege – amelyet nagyrészt az orosz állam irányít – várhatóan teljesen összeomlik majd, és elveszti fizetőképességét.
Az MNB időközben két bankszünnapot rendelt el a Sberbanknál. Ezen időszakban az ügyfelek bankkártyás tranzakciókat igen, ám számlaműveleteket nem tudnak indítani, számlájukra azonban érkezhet pénz.
Amerikai bázist telepíthetnek Koszovóban, a NATO-hoz is csatlakozhatnak
Koszovó arra kérte az Egyesült Államokat, hogy telepítsenek egy állandó katonai bázist az országukban – közölte az ország védelmi minisztere, Armend Mehaj. Hozzátette: az ukrajnai események fényében felgyorsítják a NATO-integrációjuk folyamatát is. A miniszter szerint ezekre a lépésekre „mielőbb szükség van" azért, hogy garantálják a Nyugat-Balkán békéjét, biztonságát és stabilitását.
Az Egyesült Államoknak jelenleg 635 katonája van a balkáni országban, akik a NATO békefenntartó missziója részeként állomásoznak ott.
Koszovó függetlenségét 2008 óta több mint 110 állam ismerte el, Szerbia viszont – amely jó kapcsolatokat ápol az oroszokkal is – még mindig nem tette ezt meg. Rajtuk kívül 4 olyan NATO-tagállam is van még, amely nem ismeri el Koszovó függetlenségét, az ország ENSZ-tagságát pedig az oroszok vétózták meg.
Nagy erőkkel támadták Kijevet
Nemrég tették közzé a kijevi védők parancsnokának, Olekszandr Szirszkij vezérezredesnek (ő egyben az ukrán szárazföldi erők parancsnoka is) az üzenetét az ukrán vezérkar oldalán. A közleményben ezt írták: az oroszok az utóbbi órákban több alkalommal, és több helyszínen is megpróbálták áttörni a külvárosokban lévő frontvonalat.
A közlemény szerint ezeket a támadásokat egytől egyig visszaverték, és az oroszok súlyos veszteségeket szenvedtek, valamint demoralizálódtak, kifáradtak a harcokban. 
Hatékony a török drón
Az ukrán hadsereg főparancsnoka, Valerij Zaluzsnyij ismét közzétett egy videót egy dróncsapásról. A mostani akciót egy, a Zsitomiri területen felvonuló orosz konvoj ellen hajtották végre.
Feloldották a kijárási tilalmat Kijevben
Helyi idő szerint reggel 8 órakor véget ért a 36 órás kijárási korlátozás Kijevben, így a többmilliós város lakói elhagyhatják otthonukat.
A kijárási korlátozás feloldása után ismét kinyithatnak az üzleteket és megindulhat a tömegközlekedés, bár a metró a szokásosnál ritkábban közlekedik.
A helyi önkormányzat arra figyelmeztette a lakosokat, hogy az utcákon barikádokat, szögesdrótokat és egyéb megerősített védőállásokat láthatnak majd, mivel a háborúnak még nincs vége. Ezen kívül arra kérték a lakosokat, hogy csak akkor hagyják el otthonukat vagy a menedékhelyeket, ha ez mindenképp szükséges, mert bármikor bombázásba kezdhetnek az oroszok.
Este 10 órakor újabb kijárási korlátozás lép majd életbe, de az már nem 36 órás lesz, hanem csak reggel 7-ig fog tartani.
Az orosz védelmi minisztérium állítja, szabad elvonulást biztosítanak a Kijevben lévő civileknek
Az orosz védelmi minisztérium hétfőn azt közölte, hogy az ukrán fővárosban, Kijevben tartózkodó összes civil elhagyhatja a várost a Kijev-Vaszilkiv autópályán keresztül. „Ez az irány nyitott és biztonságos. Szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy az orosz fegyveres erők csak katonai létesítményeket támadnak. A civileket nem fenyegeti veszély” – mondta Igor Konasenkov vezérőrnagy, a védelmi minisztérium szóvivője, írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
Konasenkov emellett azt is bejelentette, hogy megszerezték az ellenőrzést az ukrán légtér felett. „Az orosz légierő légifölényt szerzett Ukrajna teljes területe felett” – mondta a minisztérium szóvivője. A CNN hozzáteszi, hogy nem tudták ellenőrizni, Konasenkov mi alapján tette ezt a nyilatkozatot.
Az ukrán erők közleménye szerint Oroszország lelassította offenzíváját
Az ukrán hadsereg által hétfő reggel közzétett legfrissebb hadműveleti jelentés szerint Oroszország lelassította offenzíváját – írja a Guardian. Az ukrán haderő azt is állítja, hogy az ukrán tüzérségi tűz „több mint öt oszlopnyi ellenséges felszerelést és ellenséges embert” semmisített meg.
„Az ellenség demoralizálódott, és súlyos veszteségeket szenved” – közölte az ukrán fegyveres erők vezérkara. Az ukrán hadsereg számokat is közölt az állítólagos orosz veszteségekről. Eszerint az invázió kezdete óta mintegy 5300 orosz katona halt meg, valamint 191 harckocsi, 29 repülőgép, 29 helikopter és 816 páncélozott harcjármű semmisült meg. Ezeket a számokat nem szabad készpénznek venni, a Guardian is kiemeli, hogy nem tudták független forrásból ellenőrizni ezeket az adatokat.
Eközben a brit védelmi minisztérium azt közölte, hogy jelentéseik szerint logisztikai hibák és az ukrán ellenállás hátráltatja az orosz inváziót. A legújabb brit hírszerzési adatok megerősíteni látszanak az ukrán hadsereg nemrégiben kiadott jelentését, miszerint Oroszország lelassította offenzíváját. A védelmi minisztérium közleménye szerint Vlagyimir Putyin szárazföldi erőinek nagy része Kijevtől több mint 30 kilométerre északra tartózkodik, előrenyomulásukat pedig lelassították a Hosztomeli repülőteret védő ukrán erők. Az észak-ukrajnai Csernyihiv és az északkeleti Harkiv város körül továbbra is heves harcok folynak – közölte a védelmi minisztérium a Twitteren közzétett hírszerzési frissítésben. Mindkét város továbbra is ukrán ellenőrzés alatt áll – közölték.
Mariupol: "mi lettünk az új Sztálingrád"
Heves harcok folytak az éjszaka Mariupol körül - erről először Pavlo Kirilenko, a szakadár Donyecki Népköztársasággal szomszédos (ukrán nézőpontból: azt is magában foglaló) Donyecki terület kormányzója beszélt, de részleteket nem árult el. Később helyi lakosok is arról számoltak be a Guardiannek, hogy orosz csapatok körbevették a szakadár területhez közeli fekvése és kikötője miatt stratégiailag fontos, 445 ezres délkelet-ukrajnai várost.
„Mi lettünk az új Sztálingrád. Oroszokat gyilkolunk. Néhányukat fogságba ejtettük. A családok pincékben húzódnak meg. Rettegnek attól, ami történik. Rengeteg önkéntes csatlakozott a hadsereghez. Vannak fegyvereink. Az utolsó emberig harcolni fogunk” – mondta a lapnak nyilatkozó helyi lakos.
Az oroszok elfoglalták Berdianszkot
Csernyihiv városban rakétatámadás ért egy lakóépületet. Tűz ütött ki, eddigi hírek szerint egy ember sebesült meg.
Ukrán sajtójelentések szerint az éjszaka viszonylag nyugalomban telt. Az előző napon heves harcok dúltak az országban. Az összecsapások gócpontjai Ukrajna keleti felében állandósulnak.
Berdianszk kikötővárosát ideiglenesen elfoglalták az orosz katonai egységek, írta a pravda.ua. A harcok több sebesültet, halálos áldozatot is követeltek. Ukrán hírforrások szerint a városban lakók visszautasították az együttműködést a megszálló csapatokkal.
Az orosz csapatok még mindig 30 kilométerre vannak Kijevtől
A brit védelmi minisztérium információi szerint az orosz szárazföldi csapatok Kijevtől mintegy 30 kilométerre vannak, haladásukat jelentősen lassítja az ukrán ellenállás, ami a hosztomeli repülőtérnél különösen erős. Cserhihiv és Harkov továbbra is ukrán kézen van, heves harcok dúlnak mindkét városban.
Logisztikai nehézségei vannak az orosz hadseregnek, ami szintén hátráltatja az előrehaladását.
Még több katonai támogatást ad Ukrajnának a NATO
A NATO-tagországok katonai segítséget nyújtanak Ukrajnának: légvédelmi rakétákat és páncéltörőket, valamint humanitárius és pénzügyi támogatást is – erről írt Jens Stoltenberg főtitkár.
A NATO-főtitkár hozzátette, telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Oroszország lezárja légterét 36 ország gépei elől
Az orosz légi közlekedési hatóság bejelentette, hogy Oroszország lezárja légterét 36 ország gépei elől. Többek között Nagy-Britannia, Németország, Spanyolország, Olaszország és Kanada gépei sem léphetnek be az orosz légtérbe.
Mindez válaszlépés arra, hogy vasárnap az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen bejelentette: orosz tulajdonban lévő, Oroszországban regisztrált és orosz felségjelzésű gépek nem léphetnek be az Európai Unió légterébe.
Rakétazápor zúdult Harkovra
Az ukrán belügyminiszter tanácsadója szerint hétfő délután a korábbiaknál sokkal erőteljesebb rakétazápor zúdult a második legnagyobb ukrán városra.
Harkovot most vették erős tűz alá grádokkal [grád rakétákkal]. Több tucat ember meghalt, több százan megsebesültek – írta Anton Herascsenko, aki egy helyi lakos által készített videót is közzétett a támadásról:
A támadás következményeiről a NEXTA csatornáján is közzétettek felvételeket:
Börtön vár azon ukrajnai férfiakra, akik elhagyják az országot
Az ukrajnai férfiak nem hagyhatják el az országot, közölte Viktor Mikita, Kárpátalja katonai közigazgatásának vezetője hétfőn. Hozzáfűzte: aki elszökik, az áruló, és a börtönben a helye, írta a Kárpátinfo.net.
Munkácson és Ungváron légiriadó-gyakorlatot tartanak hétfő este. Hangsúlyozta: senkit nem engednek be Kárpátaljára.
Jelezte: az áremeléseket visszaszorították, háromszorosára is nőhettek volna az árak, ezt azonban nem engedték meg. Mikita elmondta azt is: sokan szeretnének humanitárius segélyt küldeni Kárpátaljára, amit köszönnek. Megjegyezte: az ezzel kapcsolatos eljárási rendet be kell tartani.
Náciznak végre az ukránok is - most már sokkal kiegyensúlyozottabb a helyzet
Az ukrán katonai-politikai vezetés képes volt megragadni a katonai kezdeményezést az orosz fegyveres agresszióval szembeni ellenállásban - vélekedett Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára hétfői Facebook-bejegyzésében.
"Az orosz invázió terve náci elődeik elvei alapján készült" - fogalmazott a tisztségviselő a múlt csütörtökön Ukrajna ellen kezdett nagyszabású orosz hadművelettel kapcsolatban. Danyilov kifejtette: az oroszok terve az volt, hogy páncélozott harcjárművek hadoszlopaival villámgyorsan benyomulnak Ukrajna belsejébe, csapást mérnek a kulcsfontosságú infrastrukturális objektumokra, blokád alá veszik a nagyvárosokat - Odesszát, Dnyiprót, Mikolajivet, Herszont, Melitopolt, Harkivot, Szumit és Csernyihivet -, szabotőrök megsemmisítik a logisztikai utánpótlási láncokat, pánikot és káoszt okoznak.
"Vlagyimir Putyin orosz elnök inváziós tervének kulcspontja az ukrán főváros, Kijev elfoglalása volt és egy Oroszország irányította bábkormánynak az ország élére állítása. A mai napig a terv egyik célkitűzése sem teljesült" - összegezte Danyilov.
Szavai szerint az ukrán erők minden irányban visszaverik a támadásokat, de kiemelte, hogy a súlyos harcok még folytatódnak.
A védelmi tanács vezetője figyelmeztette az ukránokat, legyenek tudatában annak, hogy a harci cselekmények mellett az ellenség információs háborúja is folytatódik. Ez részben arra irányul, hogy eltitkolják a megszálló csapatok személyi állományának valós veszteségeit még saját lakosságuk előtt is.
Arra kérte Ukrajna állampolgárait, hogy tájékoztassák az orosz területen élő rokonaikat és ismerőseiket az orosz katonai invázió jelenlegi helyzetéről, valamint az ellenséges csapatok által elszenvedett veszteségekről. A közösségi oldalokon és népszerű internetes csoportokban tegyenek közzé olyan, általuk készített szöveges videókat, amelyek szembesítik az oroszokat az Ukrajna elleni háborúban elszenvedett veszteségekkel és vereségekkel - tette hozzá Danyilov.
Orosz védelmi minisztérium: egész Ukrajna légterét uraljuk
Az orosz védelmi minisztérium hétfőn közleményt adott ki, amelyben azt írták: egész Ukrajna légtere felett megszerezték az irányítást.
Az orosz légierő légi fölényt szerzett Ukrajna egész területe felett – áll a közleményben.
Az invázió kezdete óta valóban az oroszoknak állt a zászló a levegőben, részben amiatt is, hogy a háború elején végrehajtott rakétacsapásokkal sikerült semlegesíteniük az ukrán légierő jelentős részét.
Ettől függetlenül az ukrán légvédelmi rakéták továbbra is aktívak maradtak az utóbbi napokban. Az ukrán védelmi minisztérium szerint 29 repülőt és 29 helikoptert már lelőttek a harcok kezdete óta, mindeközben pedig az ukrán drónok is légi csapásokat hajtanak végre az orosz konvojok ellen. Vagyis megkérdőjelezhető, hogy valóban mekkora az oroszok légi fölénye, és az a kijelentés is, hogy ez már az egész országra kiterjedne (beleértve a nyugati, ez idáig a háború által nem érintett területeket is).
Ukrán szárazföldi erők: az orosz csapatok továbbra is Kijev elfoglalására törekszenek
A jelentős veszteségek és egyes területeken az előrehaladás lassulása ellenére az Ukrajnát támadó orosz erők nem adják fel fő céljukat, a Kijev feletti ellenőrzés megszerzését - állapította meg hétfőn az ukrán szárazföldi erők parancsnoksága hivatalos Facebook-oldalán.
Közölték, hogy operatív adatok szerint az Ukrajna ellen múlt csütörtökön elindított nyílt agresszió kezdete óta az orosz erők mintegy 180 Iszkander típusú cirkálórakétát lőttek ki. Vasárnap az oroszok hat támadást indítottak - legfeljebb 30 rakéta kilövésével - továbbá négy légicsapást, javarészt Fehéroroszország légteréből. Az orosz légierő katonák és felszerelések szállítására használja a fehérorosz repülőtereket.
A fehérorosz-ukrán határ menti térségben Kijev szerint az orosz erők jelentős veszteségeket szenvedtek el, amit légideszant-csapatokkal próbálnak pótolni. Nagy a valószínűsége a fehérorosz fegyveres erők bevetésének - írta jelentésében az ukrán parancsnokság. Hozzátette: az ellenség befejezte az átcsoportosítást, és megpróbálja folytatni az offenzívát Csernyihiv-Kijev vonalán, ahol három zászlóalj harcászati csoportot sorakoztattak fel.
Az ukrán katonai beszámoló szerint az orosz erők gépesített gyalogsága jelentős veszteségeket szenvedett, és támadási potenciált vesztett Ukrajna északkeleti részében, Szumi, Ahtirka é Poltava vonalán.
Dnyiporpetrovszk megye irányában az ukrán erők - saját közlésük szerint - feltartóztatták az orosz csapatokat. A Donyec-medencében nem sikerült a támadóknak elérniük Donyeck és a Luhanszk megyék közigazgatási határait - tették hozzá.
Délen az oroszok átcsoportosították erőiket, és most támadást készülnek intézni Mikolajiv ellen, Mariupolban pedig tengeri deszantosok próbálnak partra szállni. Az ukrán fegyveres erők védik a határokat - biztosítottak a szárazföldi erőknél.
Több ezren jelentkeztek a nemzetközi légióba
Közben Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes arról adott hírt a Facebookon, hogy már több ezer külföldi állampolgár jelentkezett, akik szeretnének csatlakozni az Ukrajna védelmére szerveződő nemzetközi légióhoz. Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap jelentette be egyik videoüzenetében, hogy létrehoznak egy új egységet, Ukrajna Nemzetközi Területvédelmi Légióját, amelybe olyan külföldiek jelentkezését várják, akik az ukránokkal együtt készek visszaverni az orosz megszállókat - emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A 2016. június 10-én kiadott elnöki rendelet értelmében külföldieknek joguk van katonai szolgálatot teljesíteni az ukrán fegyveres erők kötelékeiben önkéntes alapon, szerződéssel. Ugyanez vonatkozik a polgári ellenállásról tavaly elfogadott törvény nyomán létrehozott területvédelmi alakulatokra is.
A Sheriff nevű kijevi őrző-védő vállalat ezer dollárt ígért minden felgyújtott vagy másképpen működésképtelenné tett orosz harckocsiért Kijevben vagy a főváros régiójában - írta az Ukrajinszka Pravda. Egyéb haditechnikai eszköz megsemmisítéséért 500 dollárt készek fizetni.
Robbanás rázta meg Kijevet nem sokkal az orosz-ukrán tárgyalás után
Több robbanást hallottak helyi idő szerint 6 óra 40-kor Kijevben, a CNN tudósítása szerint a városközponttól keletre. Mint a lap írja, ezek voltak a legnagyobb robbanások eddig, amiket hétfőn hallani lehetett.
A robbanás után légvédelmi szirénák szólaltak meg, még félórával később is hallani lehetett élő felvételeken a jelzéseket.
(MTI - Index - Telex nyomán)
Vasárnapi hírösszefoglalónk itt érhető el: Törökország lezárja a Boszporuszt, Klicsko: bekerítették Kijevet