Andrius Kubilius sajtótájékoztatóján azt mondta: miután orosz drónok az utóbbi időben több alkalommal megsértették az EU keleti tagállamainak légterét, a tanácskozáson részt vevő országok - Finnország, Dánia, Lengyelország, Bulgária, Románia, Szlovákia, Magyarország, Észtország, Lettország és Litvánia - képviselői egyetértettek abban, hogy az EU keleti védelmének megerősítése érdekében létre kell hozni egy "fejlett felderítési, nyomon követési és elfogási képességekkel rendelkező drónfalat". Kijelentette, hogy a "tagállamok légterének ismételt megsértése az EU és a NATO számára egyaránt elfogadhatatlan", ezért "a válaszunknak határozottnak, egységesnek és azonnalinak kell lennie".

Denisz Smihal ukrán védelmi miniszter a tárgyalást követően kiadott közösségi médiaüzenetében kijelentette, országa is "készen áll a a projektben való részvételre"; hozzátéve, hogy "a tervezett drónfal egy alapvetően új védelmi rendszert hozhat létre Európában".

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már a hónap elején felszólított a "drónfal" létrehozására.

Ugyanerről a témáról nyilatkozott pénteken Ulf Kristersson svéd miniszterelnök is, aki Stockholmban fogadta dán hivatali kollégáját, Mette Frederiksent.

"Felajánlottuk Dánia számára, hogy ha szükségét érzi, akár azonnal rendelkezésére bocsátjuk a svéd hadsereg azon képességét amellyel semlegesítheti a légterét megsértő idegen drónokat annak érdekében, hogy a soros dán uniós elnökség keretében a jövő héten Koppenhágában tervezett uniós csúcstalálkozót biztonságos körülmények között tarthassák meg".

Pal Jonson svéd védelmi miniszter az AFP francia hírügynökségnek ezzel kapcsolatban elmondta: a Saab vállalat a svéd hadsereggel együttműködve néhány hónap alatt fejlesztette ki a drónok ellen bevethető, mobil radarrendszert.

Biztonságunk Európában oszthatatlan, így az Európai Unió keleti drónvédelmi képességeinek fejlesztéséről nem lehet Magyarország és Szlovákia bevonása nélkül beszélni - mondta a honvédelmi miniszter az egyes EU-tagállamok körében a drónvédelemről tartott online egyeztetést követően, a tárcának az MTI-hez pénteken eljuttatott közleménye szerint.

Azt írták, Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte, Magyarország határozottan kiáll az európai béke és stabilitás mellett, ezért aggodalommal figyeli a közelmúlt eszkaláció irányába mutató eseményeit. Hozzátette: ezek a fejlemények is mutatják, hogy az ukrajnai háború megoldása érdekében mielőbb béketárgyalásokra van szükség, a béketörekvéseket Magyarország továbbra is elkötelezetten támogatja, különös tekintettel Donald Trump amerikai elnök erőfeszítéseire. Azt mondta, Magyarország ugyancsak határozottan elítéli a közelmúlt légtérsértéseit, az érintett szövetségesekkel teljes szolidaritást vállal.

A drón- és drónelhárító képességek fejlesztése mind a NATO, mind az EU szakmai fórumain prioritás, amelyet Magyarország is kiemelten kezel. Keleti határaink drónvédelme tekintetében időben megtettük a szükséges intézkedéseket - mutatott rá a honvédelmi miniszter a tárca tájékoztatása szerint.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a közlemény szerint emlékeztetett arra, hogy Magyarország egyszerre számos NATO-tagállam légtérrendészetében vesz részt, Horvátország és Szlovénia mellett a katonai szövetség keleti szárnyán Szlovákia, valamint a három balti állam légterének felügyeletében is kulcsszerepet játszanak a magyar Gripenek. A balti légtérben augusztus 1-je óta szolgálatot teljesítő magyar repülőgépek már a tizedik éles riasztást kapták péntek reggel, ezúttal orosz katonai repülőgépek miatt.

Magyarország elkötelezett a NATO-tagságából fakadó kötelezettségek, illetve a szövetség keleti határainak védelme iránt - idézték Szalay-Bobrovniczky Kristófot a közleményben.

(MTI)