Kína a következő időszakban jelentős fejlesztéseket hajt végre a J–20-as lopakodó vadászgépeken. A modernizáció érinti a radar- és avionikai rendszereket, a hajtóműveket, emellett mesterséges intelligenciával is felszerelik a gépeket – közölte Csang Hszüe-feng katonai szakértő a CCTV állami műsorszolgáltatóval. A Hatalmas Sárkány becenevű vadászgép az amerikai F–22 Raptor kínai riválisának számít. Első repülésére 2011. január 11-én került sor Csengtuban, aktív szolgálatba pedig 2017 márciusában állt. A kéthajtóműves, együléses gép azóta a kínai hadsereg modernizációjának szimbólumává vált.

A Csengtu Repülőgépgyár által fejlesztett J–20 radarvisszaverődést csökkentő kialakítást, radarelnyelő bevonatot és belső fegyverteret kapott.

Az ötödik generációs vadászgép képes szuperszonikus utazósebességre, és Peking állítása szerint kiemelkedő manőverezőképességgel rendelkezik.

Csang szerint a fejlesztések fókuszában a fedélzeti rendszerek, mindenekelőtt a radar és az infravörös követőrendszer teljesítményének javítása áll. Emellett növelik a levegő–levegő rakéták hatótávolságát és zavarállóságát is. A J–20-asok eredetileg orosz Szaturn AL–31 hajtóművekkel repültek. 2021 szeptemberétől fokozatosan kínai gyártású WS–10C-re álltak át, jelenleg pedig már a fejlettebb WS–15-ös hajtóművel szerelik fel a típust.

A mesterséges intelligencia integrálása kiemelt fejlesztési irány. Csang szerint az MI egyfajta segédpilótaként működhet, különösen a látótávolságon túli légiharcok során, amikor nagy mennyiségű szenzoradat gyors feldolgozására van szükség.

Kína évente mintegy 120 darab J–20-ast gyárt, több változatban.

A J–20S kétüléses verzió a világ első kétüléses lopakodó vadászgépe, amelyben az egyik pilóta a repülésért és a fegyverzetért felel, míg a másik drónrajokat irányíthat. Novemberben a kínai légierő először hozott nyilvánosságra felvételeket a pilóta nélküli és pilótás gépek együttműködéséről. A videón a GJ–11 lopakodó támadó drón kötelékben repült a J–20-assal és a J–16D elektronikai hadviselésre specializált géppel. A drón a kötelék élén haladt, jelezve, hogy a célpontokat közelebbről közelítheti meg, mint az ember vezette vadászgépek.