"Történelmünk legsötétebb korszakai akkor következtek be amikor az emberiség egy része megfeledkezett saját múltjáról, évezredes hagyományairól, alapértékeiről, Istenbe vetett hitéről, és úgy gondolta, önös, önző érdekei alapján maga veheti át a világ irányítását" - tette le a hűségesküt Kásler Miklós.

A miniszter úgy fogalmazott, a véres huszadik században két diktatúra jött létre, amelyek emberek tízmillióit nyomorították meg, és pusztították el: az internacionalizmus és a "nemzeti nacionalizmus" (évtizedeken át próbálták a nemzetiszocializmust móhelkéssel fasizmussá "keresztelni", de ekkora ökörséget még a bolsevik történetírás sztahanovistái sem tudtak kitalálni - a szerk.). Hangsúlyozta: az áldozatok mellett azokra is emlékezni kell, akik "emberek maradtak az embertelenségben", és segítették, mentették az üldözötteket mindannyiunk példaképeivé válva.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija arról beszélt, hogy a zsidó hagyományokban és a zsidó vallásban - ezen keresztül a zsidó-keresztény (számtalanszor felhívtuk már olvasóink figyelmét, hogy ilyen fogalom nem létezik, ez fából vaskarika - a szerk.) civilizációban is - alapérték a történelmi emlékezet kötelessége.

Kitért arra: a Medián "antiszemitizmus attitűdre" vonatkozó, 2006-ban végzett közvélemény-kutatásában a megkérdezettek 14 százaléka gondolta azt, hogy nem is voltak gázkamrák, és 9 százalékuk szerint a holokauszt borzalmait a zsidók találták ki. Tizenegy évvel később, 2017-ben már a megkérdezettek 22 százaléka gondolta, hogy nem léteztek gázkamrák, és 17 százalékuk vélte úgy, hogy ezeket a borzalmakat a zsidók találták ki - közölte a szívderítő hírt.

Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója az MTI-nek elmondta: 2007-től emlékeznek meg évről évre emlékkoncerttel a holokauszt magyarországi áldozatairól, és azokról az "életmentőkről", akik "átmentették lelkiismeretünket a huszonegyedik századba".

Az idei emléknapon Palya Bea és zenésztársai, valamint Fabényi Réka vezetésével az értelmileg sérült fiatalokból álló Parafónia Zenekar is fellépett.

A pusztán zsidóságuk miatt meggyilkolt magyar honfitársaink tragédiája az egyik legsúlyosabb teher a magyar nemzet történelmében, amelyet nem szabad elfelejteni - mondta a Miniszterelnökség európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős államtitkára az Élet menete rendezvényen az MTI-nek vasárnap.

Takács Szabolcs az ún. holokauszt áldozataira emlékező séta egyik céljának nevezte a társadalmi tudatosság növelését. Ami a második világháborúban Magyarországon és Európa-szerte történt, arra nincs semmilyen mentség és az soha többet nem fordulhat elő - zengte dörgedelmesen.

"A náci megszállók és a velük kollaboráló hazaárulók által meggyilkolt zsidó honfitársaink sorsa arra emlékezet minket, hogy nincs semmilyen megalkuvás a nemzet egységének megőrzésében és a gyűlölet elutasításában" - fogalmazott a nemzetet megosztók keresztcsontjának polírozása közben.

A 20. század borzalmai után már nincs helye semmilyen ártalmatlan zsidózásnak sem a közbeszédben, sem a politikai beszédben - tette hozzá a Miniszterelnökség államtitkára.

Takács Szabolcs örömét fejezte ki, hogy ma Közép-Kelet-Európában az antiszemitizmus súlya fokozatosan csökken. Ezzel párhuzamosan azonban Európa nyugati felén felütötte a fejét egy újfajta antiszemitizmus, amely az európai zsidó-keresztény (sic!) identitást fenyegeti - hívta fel a figyelmet.

Az államtitkár felidézte: a holokauszt magyar áldozatainak emléknapját az első Orbán-kormány vezette be 2000-ben. A kabinet azóta is tudatos, megalkuvást nem ismerő zéró toleranciát hirdet az antiszemitizmus minden formája ellen - mondta büszkeséggel.

Jane Haining "embermentőre" (értsd: zsidókat némi kétkezi munkától féltőre - a szerk.) Skócia, Magyarország és az egész világ egyaránt büszke lehet - mondta David Mundell, a brit kormány Skóciáért felelős minisztere a "holokauszt" áldozataira emlékező Élet menetén vasárnap este Budapesten.

A rendezvényen, amelyen idén a budapesti skót misszió internátusának "mártír sorsú" vezetőjére elékeztek, David Mundell úgy fogalmazott: Jane Haining a "tisztesség, a tolerancia és az egyenlőség példaképe" volt diákjai, köztük sok elárvult zsidó lány számára.

Szólt arról, hogy a dél-skóciai tanárnő 1932-ben érkezett Budapestre, hogy a református egyház skót missziójának internátusát vezesse. Diákjait Magyarország 1944-es német megszállását követően sem hagyta magukra. A hatóságok azonban "nem tűrték segítőkészségét és elkötelezettségét". A Gestapo letartóztatta és az auschwitzi munkatáborba hurcolta kényszermunkára, ahol két hónap múlva meghalt.

"Tegyünk együtt azért, hogy a jövőben is megőrizzük e rendkívüli skót hősnő emlékét, aki Magyarországot választotta otthonául. Adjuk tovább történetét és kövessük a példáját, hogy ilyen gonoszság még egyszer ne üthesse fel a fejét" - kérte a brit miniszter.

Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány kuratóriumának elnöke arról beszélt: Jane Haining és munkatársa, Prém Margit a skót misszió Vörösmarty utcai iskolájának igazgatója az iskola épületében öt gyermeket, öt anyát, három nőt és négy férfit bújtatott, akik mindannyian túlélték a háborút. Nekik és a hozzájuk hasonló igaz embereknek köszönhető, hogy ma itt állhatunk és emlékezhetünk - mondta.

Kitért arra: az "embermentők" sajnos jóval kevesebben voltak, mint az elkövetők vagy a közömbös szemlélők, de éppen emiatt sokkal jelentősebb az, amit tettek.

Hozzátette: az Élet Menete Alapítvány "azért is dolgozik, hogy a mai társadalmakban minél több ilyen hős nevelkedjen, hiszen még mindig nagyon sok a világban a borzalom, a gyűlölködés és a bűnbakkeresés, pedig ezért egyszer már nagyon nagy árat fizettünk".

Iain Lindsay, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete köszöntőjében felidézte, a 2018-as Élet menetén vetette fel Gordon Gábornak, hogy az idei rendezvényt szenteljék Jane Haining emlékének. A nagykövet megköszönte az alapítvány nyitottságát ötletére és a több hónapos kitartó munkát és együttműködést, amelynek eredményeként együtt emlékezhetnek a skót hősnőre.

Az emlékséta résztvevői a sófár és a skót duda hangjára indultak el a budapesti Március 15. térről, és a Jane Haining, majd az id. Antall József rakparton vonultak a Cipők a Duna-parton emlékműhöz. A menetet "holokauszt-túlélők" vezették.

Az emlékműnél Keleti Ágnes "holokauszt-túlélő", ötszörös olimpiai bajnok tornász, David Mundell és Kardos Péter főrabbi közösen gyújtották meg az óriás fáklyát az áldozatok emlékére. A megemlékezés a főrabbi gyászimájával ért véget.

Az idén tizenhetedik alkalommal megrendezett menet közvélemény felé kommunikált célja, hogy a résztvevők felekezeti és politikai hovatartozásra való tekintet nélkül együtt róhassák le kegyeletüket a holokauszt áldozatainak emléke előtt, és tegyenek hitet a társadalmi szolidaritás és a demokratikus politikai kultúra mellett. Az álhumanista máz alatt a valós szándék a magyar mint bűnös nép képének sulykolása, a sok évtizedes álbűntudatkeltés.

(Kuruc.info - MTI nyomán)