Politikusbűnözőknek és a holoparaziták a „roma holokauszt” emléknapján elmondott beszédeikben azt állították, hogy félmillió (sőt, egyesek szerint egymillió) cigányt irtottak ki a nácik a második világháborúban. De vajon tisztában vannak egyáltalán az „emlékező rendezvények” idióta szónokai és résztvevői azzal, hogy hány cigány élt Európában a második világháború előtt? (A kérdés persze költői, mert egészen biztosan halvány fogalmuk sincsen róla.)

1972-ben két történész, Donald Kenrick és Grattan Puxon könyvet írt Az európai romák sorsa címmel. Akkoriban ez a mű nagy feltűnést keltett, mert addig különös módon senki sem foglalkozott a témával. A két szerző álláspontja szerint 219 700 „szinti és roma” vesztette életét a "náci" koncentrációs táborokban a második világháború idején. Megjegyzem, ez az adat sem volt túlságosan meggyőző, tekintve, hogy a két történész rendelkezésére álló dokumentumok igen csak szűkösek voltak, úgyhogy számos esetben becslésekre hagyatkoztak.
Később azután az áldozati számokat elkezdték feljebb srófolni. Hogy 500 ezer cigány gyilkoltak le a gaz nácik, arról első ízben a Tilmen Zülch szerkesztésében megjelent, In Auschwitz vergast, bis heute verfolgt /Elgázosítva Auschwitzban, üldözve a mai napig, Reinbek, 1979/ című könyvéből értesülhetett a nagyvilág. A 121. oldalon a következőket olvassuk: „Az európai cigánysággal foglalkozó történészek becslései szerint a Harmadik Birodalom hatóságai 500 ezer cigány nőt, férfit és gyereket öltek meg a végső megoldás keretében, noha ennek a népirtásnak a méretei még korántsem tisztázottak.” Természetesen írásos bizonyítékok felvonultatásával a szerzők nem fárasztották sem magukat, sem az olvasóikat. (Ami a holokausztozók jellegzetes szokása.)
De vajon miképpen lett az 500 ezerből egymillió kiirtott cigány? Az eset a következőképpen történt. Egy Jan F. August nevű „roma aktivista” levelet írt a The New York Times főszerkesztőjének, amely megjelent a lap 1990. augusztus 20-i számában. A levélben a következőket írta: „A legfrissebb kutatási eredmények arra vallanak, hogy több, mint egymillió roma áldozata volt a náci diktatúrának. És meglehet, ez a szám a vizsgálatok előrehaladtával még növekedni fog.” Mondanom sem kell: írásos dokumentumokkal természetesen meg sem próbálta állítását igazolni a „roma vezető”. Érdemes még felidézni a Nemzetközi Cigány Misszió elnevezésű, németországi székhelyű szervezet Stimme der Zigeuner című kiadványát is, melyben az alábbi mondat olvasható: „Ritkán emlegetik, hogy a nácik 6 millió zsidó áldozata mellett ott van hozzávetőleg egymillió legyilkolt roma is.”
Mármost a Donald Kenrick és Grattan Puxon fentebb idézett - hivatalos szempontból is jó ideig irányadónak tekintett - könyvben azt olvassuk, hogy körülbelül 1 millió cigány élt azokban az európai országokban, amelyek részt vettek a második világháborúban. Az Encyclopedia Americana 1940-es kiadása 750 000 főben adja meg európai cigányok számát. (Csakhogy ez az adat azokra az országokra is vonatkozik, amelyek nem vettek részt a háborúban.) Ugyanez a kiadvány 1968-ban azt írja, hogy a legszerényebb becslések szerint 750 000 cigány élt a kontinensen a második világháború előtt. Más kutatók 1 millió, sőt, 1,5 millió európai cigányról beszélnek a második világháború előtt.
Nézzük meg most az alábbi táblázatot, amely bemutatja a cigányok lélekszámát a kontinens egyes államaiban 1939-ben, illetve 1992-ben. (Az 1939-es adatok a Kenrich-Puxon szerzőpáros többször idézett könyvéből, az 1992-es adatok pedig a The New York Times 1992. szeptember 27-i számából származnak. Ahol a The New York Times nem szerepeltetett adatot, ott a Kenrick-Putton szerzőpáros 1972-es számait idézem [csillaggal jelölve a táblázatban], illetve előfordult, hogy ők sem tudtak pontos információval szolgálni.)
 
 
Kenrick-Puxon
1939
New York Times
 
1992
Belgium
500*
10,000*
Hollandia
500*
35 000*
Németország
20 000
200 000
Csehszlovákia
93 000
1 000 000
Bulgária
 n. a.
1 000 000
Balti államok
7 000
50 000
Anglia
 n. a.
100 000
Franciaország
40 000
500 000
Olaszország
25 000
400 000
Ausztria
11 200
n. a.
Lengyelország
50 000
750 000
Románia
300 000
3 000 000
Jugoszlávia
88 500
1 500 000
Spanyolország és Portugália
 n. a.
750 000
Skandinávia
 n. a.
< 50 000
Magyarország
100 000*
> 500 000*
Szovjetunió
200 000
1 000 000
Összesen
935 700
10 845 000
 Ha hiányosak is az adatok, több-kevesebb biztonsággal kijelenthető: a második világháború előtt legfeljebb 1 millió cigány keseríthette Európa népeit. A német megszállás alá került államokban ennél tehát kevesebben voltak. Amiből értelemszerűen következik: a nácik, még ha akartak volna, akkor sem gyilkolhattak volna le egymillió cigányt, mert ennyien nem is voltak soha az uralmuk alatt! És akkor nem beszéltem még arról, hogy szintén a hivatalos holopropaganda állításai szerint a gaz nácik több tíz vagy több százezer cigányt sterilizáltak! De ha mondjuk igaz lenne, hogy legalább félmillió cigányt megöltek a nácik, és további tíz- és százezreket sterilizáltak, akkor vajon miképpen lehetséges, hogy manapság 10 milliónál is több cigány élősködik a kontinensen?
Perge Ottó - Kuruc.info
Kapcsolódó: