3. A The Guardian című brit napilap tulajdonosa, a Scott Trust bocsánatot kért, mert a lap alapítójának a 19. század elején „köze volt a rasszizmushoz”.

John Edward Taylor, aki 1821-ben megalapította a The Guardiant, eredetileg újságíró és gyapotkereskedő volt, egy „független kutatás” pedig arra volt kíváncsi, hogy volt-e köze a rabszolgatartáshoz, sőt, a kutatás kiterjedt olyan manchesteri üzletemberekre is, akik anyagilag segítették a lap megalakulását. Az eredmény „sokkoló” volt, ugyanis nem csak Taylornak, de 11 társából „legalább kilencnek” köze van a rabszolgasághoz főként a textiliparon keresztül. Az alapító az Oakden&Taylor gyáriparos cégben és a Shuttleworth, Taylor&Co. gyapotkereskedő cégben való partnersége nyomán „került kapcsolatba a rabszolgasággal”, utóbbi négerek által termelt nyersgyapottal is foglalkozott, míg az újság egy alapító-finanszírozója jamaicai ültetvény társtulajdonosa volt.

Ahogy az lenni szokott, a lap nem elég, hogy bocsánatot kért, de az alapítókhoz köthető rabszolgák leszármazottainak „milliókat szán”, illetve 4,3 milliárd forintnak megfelelő pénzt tömnek egy „helyreállító igazságszolgáltatási programba”. Ha ez sem lenne elég, még ennél is jobban bővítik a feketékről szóló tudósításaikat az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, a Karibi-szigeteken, Dél-Amerikában és Afrikában is 12 új újságírói állás megteremtésével.

„Bocsánatot kérünk azért, hogy alapítónk és finanszírozói olyan tevékenységből szerezték vagyonukat, amely emberiség elleni bűncselekmény volt” – írták az öngyűlölő lapban.

2. Lazítás gyanánt itt egy Johnnie Walker-reklám egy nem éppen autentikus reklámarccal. Feltételezem azért is volt „poénos” a cég részéről egy feketét alkalmazni, mert a Johnnie Walker Black Label italát hirdetik és ha már „black”, hirdesse fekete. Tényleg? Ilyenkor nincs rasszizmus?

A whisky nem éppen a feketék italaként híresült el, de hát változnak az idők, ha a progresszíveken múlik… Nem úsztuk meg sajnos a „honosítást” sem, ugyanezzel a szereplővel magyar nyelven is elérhető.

1. Nemrég egy belga családapa lett öngyilkos egy Eliza névre hallgató mesterséges intelligenciával működő chatrobottal való beszélgetés után, aki meg sem próbálta lebeszélni őt a dologról, ám korántsem ez az egyetlen baj a hasonló alapokon nyugvó rendszerekkel.

A ChatGPT-ről már korábban is szó esett rovatunkban, most pedig újabb gyöngyszemeket hozok tőle olvasónk segítségével. A képek magukért beszélnek, a téma a randizás és ezáltal a fajkeveredés kérdésköre volt.

Kettős mérce a mesterséges intelligencia kendőzetlenségével. Legalább egyenesen fogalmaz, nem beszél mellé (képek: olvasónktól)

Nincs eltérés nyugati és magyar vonatkozásban, egyszerűen csak kicseréljük a négert cigányra, de a recept ugyanaz marad a „politikai korrektségnek” köszönhetően. Ha fekete vagy és nem szeretnél fehérrel randizni, az nem rasszizmus és ugyanez a helyzet akkor is, ha cigányként nem akarsz fehérrel, hiszen „az, hogy nem akarsz fehér magyarokkal randizni csak azért, mert ők fehérek és magyarok, az nem diszkriminatív, ha döntésedet a személyiség, az érdeklődési körök, a szokások és a tulajdonságok alapján határozod meg” (a négerek esetében is hasonló a magyarázat).

Fordított esetben viszont – természetesen – rasszisták vagyunk, mert „fontos, hogy mindenkit egyénként értékeljünk és ne az etnikai hovatartozása alapján ítéljük meg” (a részletesebb agymosó válasz olvasható a képeken).

 

Nem tudom, hová lehet még fokozni azt a fajta szisztematikus elbutítást, amit a fehérekkel következetesen végeznek, de az egészen biztos, hogy a mesterséges intelligencián alapuló chatrobotoknak fontos szerepe van ebben, főleg, hogy itt lehet arra hivatkozni, hogy nem ember, hanem valami „sokkal összetettebb és bölcsebb teremtmény” formál véleményt, melyekről állítom, hogy sok hülye már most készpénznek vesz.

ChatGPT-mentes szép jövő hetet kívánok mindenkinek, Heti progressziónk hamarosan ismét jelentkezik.

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info

Előzó rész: Aszexuális forradalom "nemzeti, keresztény" hazánkban - Heti progresszió (CLXXIII. rész)