 |
- Kedves doktornő, engedje meg, hogy személyes kérdéssel kezdjem a beszélgetést! Azt hiszem, az Ön nyugdíjaztatásának története mindennél ékesebben érzékelteti a hazai egészségügy válságát. Elmondaná nekünk néhány mondatban, hogyan történt ez?
- A Budai Irgalmas rendi Kórházban a főorvosi karnak alá kellett írnia egy kötelezvényt, melyben a főorvosok vállalják, hogy egy hónap alatt hány beteget bocsátanak el az osztályról. Még nem ismerjük a beteget, nem tudjuk, mi a baja, de azt már tudjuk, hogy hány nap alatt kell neki távoznia. Az átlagos ápolási időt rendkívül rövidre szabták. A nyugdíjazásomra azért került sor, mert ezt az orvosi esküvel szöges ellentétben álló kötelezvényt nem írtam alá.
- Isten azonban áldássá formálta e válást, hiszen tágabb dimenziójú küldetéssel ajándékozta meg. Sikeres könyvei és rádiós sorozata megannyi prófétai intésnek tekinthető, így most már egész népét tudja „taní-tani”. Égető szükség van ma erre. Miben látja a legfontosabb és legsürgősebb tennivalókat az egészségügy rendbe tételére?
- A Magyar Konzervatív Alapítvány által kiadott Nemzetstratégia c. könyvemben megírtam, milyen a magyar egészségügy helyzete, és a javaslataimat is az ágazat helyreállítása érdekében. Kétségtelen, hogy a magyar egészségügy helyreállítása nem halasztható, stratégiai jellegű kérdés. A magyar népesség egészségi állapota évtizedek óta romlik, a '80-as évek óta tragikus népességfogyás tanúi vagyunk. Ezt az élve születések számának csökkenése, a művi abortuszok gyakorisága és a magas halálozás magyarázza. Ezen romlásért a hibás egészség-, szociális-, oktatás-, és médiapolitika együttesen felelős.
Az egészségromlás a következő betegségek fokozódó gyakoriságában mutatkozik meg: a szív és ér-, a daganatos, az alkoholos máj-, az ideg- és elmebetegségek, valamint az erőszakos halálokok. A legtöbb halálozást előidéző, civilizációs, vagy pszichoszomatikus betegség nem egyetlen okra vezethető vissza, kóroki tényezők sora együttesen felelős e betegségek kialakulásáért: a környezeti ártalmak, az életkörülmények, a szociális viszonyok, az erkölcsi hanyatlás, az elégtelen egészségkultúra, a helytelen életmód, a deviáns magatartások terjedése, valamint az egészségvédelem s a prevenció hiányosságai.
A betegellátás javítása érdekében az alábbi intézkedéseket tartom elsődlegesnek:
1. Az ágazat teljes konszolidációja, valamint az állami hozzájárulás növelése;
2. A fekvőbeteg-ellátás területén átalány szerinti bázisfinanszírozás bevezetése;
3. Az állami és vállalkozói betegellátás keveredésének azonnal felszámolása;
4. Béremelés a pályaelhagyás és az elvándorlás megakadályozása céljából;
5. Az alap- és járóbeteg-ellátás területén valódi privatizáció, mely úgy javítja az orvostársadalom érdekeit, hogy közben nem sérti a betegekét;
6. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat hatósági jogkörének kibővítése és megszigorítása;
7 Független egészségügyi ellenőrző apparátus felállítása a betegellátás szakmai és pénzügyi ellenőrzése céljából;
8. Az adminisztráció radikális csökkentése;
9. Az oltóanyaggyártás állami monopóliummá tétele;
10. A magyar gyógyszeripar helyreállítása, a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök támogatása helyett a rászorulók támogatása.
- Szomorú közhely, hogy hazánk igen régóta élbolyban található a következő ördögi versenysportokban: öngyilkosság, abortusz, válás, alkohol- és nikotinfüggőség. Nem lenne hosszú távon hatékonyabb és gazdaságosabb, többet fektetni a megelőzésbe?
- Az egészség nemcsak személyes, de össztársadalmi érték is, melynek megőrzése és javítása közérdek. Ezért az egészségügy minden területén a megelőzés szemléletének és gyakorlatának kell érvényesülnie. A felvilágosítás, a nevelés és a törvény eszközeivel fel kell venni a harcot a környezetszennyezés, az alkoholizmus, a dohányzás, és a kábítószer-fogyasztás stb. ellen. Ennek értelmében a kormányzati döntésekben is meg kellene valósítani az egészségügyi szempontok prioritását.
- A Magyar Katolikus Rádióban elhangzó Erkölcs és Egészség című sorozatának mottója lehetne (amiről már megboldogult Gyökössy Endre is oly sokat írt), hogy az ember hite és erkölcse nagymértékben kihat egészségi állapotára. Kifejtené nekünk, hogyan történik mindez? Lehet, hogy az egészséges nemzeti identitás is kihatással van testi egészségünkre?
- A legtöbb halálozást okozó, krónikus, nem fertőző betegség kialakulásában az egyén felfogásának, magatartásának, életmódjának kulcsfontosságú szerepe van. Az ember életét, gondolkodását, viselkedését, cselekedeteit viszont az erkölcsi normák szabályozzák. Az erkölcsi normák Isten parancsain és rendelkezésein alapulnak. A parancsokban megfogalmazott erkölcsi rend Isten felismerésén alapul. Isten nélkül tehát nincs erkölcs, erkölcs nélkül pedig nincs egészség. Mert az Úr megköveteli parancsainak betartását, és megbünteti a hitszegést. Lelki egészség, lelki békesség nélkül nem számíthatunk testi egészségre. Bűneink lelki békétlenséget, lelkifurdalást okoznak. A lelkifurdalás a beszennyezett lélek háborgása, amely ugyanolyan stressz-tényező, mint bármely más pszicho-szociális terhelés, amely stressz-reakciót vált ki. A halmozott stressz-reakció pedig a pszichoszomatikus vagy civilizációs betegségek kóroki tényezője.
- Mit szól a következő ötletekhez? Bizonyos szűrővizsgálatok újra kötelezővé, s ingyenessé tétele; az iskolákban minden nap legyen testnevelésóra, és újra vezessék be a hetenkénti kötelező hit- vagy/és erkölcsoktatást; a káros szenvedélyek rabjai fizessenek magasabb összegű járulékot?
- A hit- és erkölcstan oktatásának bevezetése elengedhetetlen, miként az ingyenes szűrővizsgálatok kötelezővé tétele is. A napi testnevelés is jó ötlet, bár ennek megvalósítása inkább az oktatásügy, semmint az egészségügy feladata. A káros szenvedélyek magasabb járulékkal való büntetésével nem értek egyet, mert nehéz jogilag megfogalmazni, ki minősül szenvedélybetegnek. Múló állapotok is lehetnek. A szenvedélybetegségek megelőzésére és társadalmi visszautasítására kell a hangsúlyt fektetni, nem a tévelygést megtorolni.
- Oly korban és helyen élünk, melyben akaratunkon kívül is számtalan káros és veszélyes hatásnak vagyunk kitéve. (A környezetszennyezéstől kezdve, a szándékosan gerjesztett gazdasági válságokon át, egészen a liberális kulturális terrorig. Önkéntelenül felvetődik a kérdés: Mindennek ellenére honnét ered az Önből sugárzó optimizmus?
- Optimista vagyok, mert hiszek Istenben. Az Úr nem akarja a bűnös halálát, hanem azt akarja, hogy megtérjen és éljen. "Kiálts hozzám a nyomorúság idején, én megsegítelek, és te dicsőítesz engem." De kiáltani azért nekünk kell. Bízom abban, hogy Isten nem véletlenül adta nekünk a Kárpát-medencét, és mi nem véletlenül születünk oda és akkor, ahová és amikor születünk. Úgy gondolom, hogy Magyarországgal Istennek terve van. Ezt pedig a magyarságnak be kell tölteni. Ezért is bízom a magyarság megmaradásában. Most különösen minden okunk megvan a reménységre, győznie kell a nemzeti oldalnak, de Isten nélkül kudarcra vagyunk ítélve. Nemcsak eleitől fogva, most is Benne kell reménykednünk.
Tarnóczy Szabolcs
