Ratcliffe azt mondta, az intézkedésekről a Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij "ukrán" elnök múlt pénteki feszült washingtoni találkozója után döntöttek.

"Trump elnökben valódi kétely volt azt illetően, hogy Zelenszkij elnök elkötelezett-e a békefolyamat mellett, és (a találkozójuk után) azt mondta, tartsunk szünetet" - mondta a CIA igazgatója.

"Szeretnék lehetőséget adni arra, hogy ezt átgondolják, és láthatták, hogyan reagált Zelenszkij elnök" - tette hozzá Ratcliffe.

"Úgy gondolom, katonai téren és a hírszerzés terén ez a szünet majd elmúlik" - fogalmazott, megjegyezve, hogy úgy véli, az Egyesült Államok a jövőben "Ukrajnával együtt vállvetve fog küzdeni, hiszen vissza kell szorítani ott az agressziót", és elő kell készíteni a béketárgyalásokat.

Az ukrajnai háború 2022-es kirobbanása óta az Egyesült Államok jelentős mennyiségű hírszerzési információ megosztásával is támogatta az ukrán hadsereget.

Mike Waltz, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azt mondta szerdán újságírók előtt, hogy az Egyesült Államok "tett egy lépést hátra", és Washington "felülvizsgálja" a hírszerzés terén Ukrajnával fenntartott kapcsolatának "valamennyi vonatkozását". Hozzátette azt is, hogy az Egyesült Államok intenzív tárgyalásokat folytat Ukrajnával az ásványkincsekkel kapcsolatos megállapodásról és egy Oroszországgal kötendő esetleges békeszerződésről is.

"Úgy látom, nagyon gyorsan elmozdulást láthatunk majd ezen a téren" - jelentette ki Waltz az MTI beszámolója szerint.

A döntés értelmében minden brit hírszerző ügynökség és katonai szerv kifejezett utasítást kapott, hogy ne osszon meg amerikai eredetű hírszerzési információkat Ukrajnával. Ez a korábban 'Rel UKR' (Ukrajnának átadható) besorolású adatokra vonatkozik, amelyeket a konfliktus kezdete óta megosztottak a nyugati biztonsági partnerek Kijevvel.

A tilalom érinti többek között a brit GCHQ-t, a hírszerző ügynökségeket és a Védelmi Minisztérium hírszerzési részlegeit. Phil Ingram brit katonai hírszerzési szakértő szerint ez várható lépés volt, és az Egyesült Államok ezentúl szigorúan ellenőrizni fogja a hírszerzési információk Ukrajnának történő továbbítását a kijevi ügynökségeken keresztül.

A döntés egybeesik az amerikai katonai segélyek felfüggesztésével, ami után egy magas rangú ukrán tisztviselő a Financial Times-nak elmondta: mindössze két-három hónapnyi tartalékuk van.

Ez nem jelent teljes összeomlást, de egyes területekről gyorsabb visszavonulásra kényszerülhetnek.

A kritikusok szerint a hosszú távú befagyasztás inkább meghosszabbítja, mint lerövidíti a háborút, mivel várhatóan arra ösztönzi a Kremlt, hogy kihasználja Kijev fogyatkozó fegyver- és lőszerkészleteit. Oroszország jelenleg Ukrajna területének mintegy egyötödét tartja megszállva.

Az amerikai katonai segély felfüggesztése különösen érzékenyen érintheti az ukrán civil lakosságot, ha az amerikai Patriot légvédelmi rendszerek üzemképtelenné válnak, és Kijev nem tudja megvédeni légterét az orosz bombázásoktól.

A nyugati tisztviselők szerint az ukrajnai katonai felszerelések körülbelül 20 százaléka származik az Egyesült Államokból, 25 százaléka Európából, beleértve az Egyesült Királyságot és más nemzeteket, míg 55 százalékát Ukrajna finanszírozza saját termelésből.

A felfüggesztés több mint 790 millió font értékű fegyvert és lőszert érint, köztük rakétákat, páncéltörő fegyvereket és páncélozott járműveket.