A két kaukázusi ország külügyminisztérium március 13-án egybehangzóan bejelentette, hogy sikerült megállapodni a békeszerződés szövegéről, amellyel lezárulhat a hegyi-karabahi terület hovatartozása miatt több mint három évtizede húzódó, több háborúba torkolló konfliktus a két kaukázusi ország között.

Az azeri külügyi szóvivő keddi nyilatkozatában kijelentette: "ismételten megerősítjük azt az elvi álláspontunkat, hogy a békemegállapodás aláírásának megkerülhetetlen előfeltétele az örmény alkotmány olyan értelmű módosítása, hogy eltávolítsák belőle az Azerbajdzsán szuverenitását és területi épségét érintő igényeket".

Mint mondta, Baku már lépéseket tett a békés rendezés felé, azonban Jereván "erőfeszítéseket tett a folyamat kisiklatására".

"A határon való átlövöldözések eseteinek, valamint az örmény katonák nyílt provokációinak beszüntetése lényegi feltétele a stabilitásnak" - szögezte le Hajizadeh, utalva az örmény hadseregnek az elmúlt napokban szerintük elkövetett provokációjára, melyet Jereván tagadott.

Az azeri illetékes közölte továbbá: Örményország még mindig nem teljesítette a szállítási útvonalak megnyitására vonatkozó kötelezettségét, és folytatja katonai ereje kiépítését a határ menti térségekben, ami nem felel meg a Jereván által bejelentett "békenapirendnek". Ezenfelül - hangsúlyozta Hajizadeh - Baku ragaszkodik az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) úgynevezett minszki csoportjának felszámolásához, amelyre Azerbajdzsán elavult formátumként tekint.

A minszki csoportot 1992-ben hozták létre az EBESZ keretén belül a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah helyzetének rendezésére. Baku 2023 szeptemberében egy villámhadjáratban visszafoglalta a többségében örmények lakta, nemzetközi jogilag hozzátartozó, de tőle több évtizede egyoldalúan elszakadt területet, melynek következtében az ott élő több mint 100 ezer örmény túlnyomó része az anyaországba menekült. Azóta Jereván és Baku egyaránt többször kifejezte készségét arra, hogy békeszerződéssel zárják le a konfliktust.

(MTI)