"Első ránézésre (a támadás) nincs összhangban vagy éppen ellentétes is a nemzetközi joggal; ezt másoknak kell eldönteniük, én nem vagyok jogász, még kevésbé a nemzetközi jog szakértője" - jelentette ki Carney a Lowy Institute kutatóintézet sydney-i székházában elmondott beszédében.

A kormányfő hangsúlyozta: Ottawa támogatott minden erőfeszítést, amely akadályozta Iránt abban, hogy atomfegyverre tegyen szert, ugyanis a síita állam nukleáris ambíciói veszélyeztetik a világ biztonságát. Kanada, amint Ausztrália is, régóta úgy tekintett az iszlám köztársaságra, mint a Közel-Kelet instabilitásának és a terrorizmusnak a fő forrására - tette hozzá.

Elítélte Iránt, amiért az izraeli-amerikai támadásra válaszul öbölmenti országokat támad fegyvereivel, de nemtetszésének adott hangot amiatt is, hogy az Egyesült Államok és Izrael nem egyeztetett sem az ENSZ-szel, sem szövetségeseikkel az Irán elleni támadásról.

Carney az Irán elleni katonai támadást a nemzetközi rend kudarcának nevezte, mint ahogy azt is, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) vonatkozó határozatai, szankciói, illetve a diplomáciai erőfeszítések ellenére hosszú éveken át nem sikerült megoldani az iráni nukleáris dosszié ügyét.

A miniszterelnök felszólította a szombaton kirobbant fegyveres konfliktusban érintett összes felet, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot. Hozzátette: Kanada kész segíteni a feszültség csökkentésében.

Aláhúzta, hogy ebből a válságból csak egy szélesebb körű politikai megoldás jelentheti a kiutat, amely magában foglalja a civilek védelmét, illetve az atomfegyverekkel és a szélsőségességgel szembeni tartós elkötelezettséget. Hozzátette, hogy Ottawa üdvözölne egy iráni rendszerváltoztatást.

(MTI nyomán)