Attól, ha annyit keres, mint egy férfi, és jól megmutatja, hogy mennyire emancipált, vagy attól, ha teleszüli a világot? - a balliberálisok és a Fidesz több politikusa is végletekben gondolkodik, pedig épp az ellenkezője adja a nők boldogságát: az egyensúly.
Hajlamosak vagyunk újra és újra elemezgetni, hogy mennyi nő vesz részt a közéletben, hányan töltenek be vezető pozíciót stb. De valóban ettől lesznek boldogok?
Vegyünk egy konkrét példát! Két gyerek egy osztályba jár, mondjuk valamilyen hangszeren tanulnak. Az egyikük édesanyja gyesen van, nevezzük Ágnesnek, a másik felső vezető egy jól menő nagyvállalatnál, legyen Bea. Közeleg a gyerekek fellépése, de Bea nem tud jelen lenni munkahelyi elfoglaltsága miatt. Kiskosztümben, trendi frizurával és kifogástalan sminkkel tárgyal épp egy "fontos ügyben" egy menő konferenciaközpontban. Ágnes ott van a fellépésen, egyszerűen begumizott hajjal, a sminket maga dobta fel indulás előtt, és kissé csapzottan ül az iskola nyikorgó padján. És hallgatja a gyermekét. Miért gondolja azt bárki, hogy feltétlenül Bea lesz az, aki este boldogabban fekszik le? Hiszen ha a felsővezetők és a jól kereső nők számától függ a kiteljesedés, akkor ebből ez következik.
Nem szabad ugyanakkor elhallgatni, hogy Magyarországon a nagycsalád vállalása óriási szegénységi kockázatot jelent. Nagyobbat, mint nyugdíjasnak lenni. És a magyar fiatalok 70%-a nem tartja összeegyeztethetőnek a nagycsaládot a munkavállalással. Katasztrófa. Nyilván ha ilyen sokan gondolják így, akkor annak van alapja. És ebben kell óriásit fejlődnie hazánknak: ne kövezzük meg azt, aki a család mellett munkahelyet szeretne, és tegyük lehetővé anyagilag azt is, ha kizárólag a családjának élne, felelős gyermekneveléssel persze. Másképp nincs jövőnk.
Tíz éve országgyűlési képviselő vagyok, jelenleg a Mi Hazánk elnökhelyettese. Napi szinten foglalkozom szervezetépítéssel, politikai kommunikációval, szakpolitikai feladatokkal. Törvényekről szavazok, tévé- és rádiószerepléseket vállalok, megbeszéléseket vezetek. Ki tudok teljesedni a munkámban, amiért hálás vagyok. De újra és újra rájövök, hogy mindennél nagyobb boldogságot jelent este elalvás előtt hulla fáradtan elénekelni a Mennyből az angyalt egy egyévesnek, aki még beszélni sem tud... Az élet legfontosabb pillanatai a gyerekszobákban zajlanak, és ezt nem árt szem előtt tartania mindenkinek. Tisztellek Titeket, édesanyák!
Kapcsolódó: Budaházy Edda: Novák Katalin védelmében
