Az úgynevezett közvélemény-kutatásokat egyre kevesebben követik, ugyanis nem tartják azokat hiteleseknek. Egyre többen gondolják úgy – joggal –, a korábbi tapasztalataik alapján, hogy ezek nagyrészt manipulatív adatsorok. Élen jár ezek között a Pulai András nevével fémjelzett Publicus Intézet, amely a 2022-es országgyűlési választás előestéjén kihozta, hogy a Fidesz és a balliberális összefogás fej fej mellett, 47–47 százalékon áll. Az eredmény ismert. „Csekély” húsz százalék volt Pulaiéknéál a „hibahatár”.
Úgy tűnik, most Kovács Andrásnak, a Mandiner újságírójának személyében kapott konkurenst Pulai András. Kovács ugyanis már nem először számol ki, és von le következtetéseket a Mi Hazánk támogatottságára vonatkozóan úgy, hogy az ember haja égnek áll.
Bár mint írja: „ez az eljárás annyira általános, hogy Nagy-Britanniában is sokan az időközi választási eredmények és a korábbi országos eredmények összevetése alapján rajzolják fel a politikai erőviszonyokat, sőt, sok esetben ennek alapján készítenek mandátumbecsléseket is”, a Kovács által kapott „eredmények” sokkal inkább kívánkoznak a mémesített „brit tudósok” kategóriájába.
 Kép: Media1 |
De miről is van szó?
Kovács úgy igyekszik megállapítani a Fidesz támogatottságát, hogy alapul veszi az EP-választás óta eltelt időközi választások eredményeit, s ezeket összeveti körzetekre lebontva az EP-lista számaival. Ebből állapítja meg, hogy a Fidesz támogatottsága nőtt vagy csökkent. Ez akár még mutathatna is egy valós képet. 20 időközi választásról van szó, itt vizsgálódik tehát Kovács, és ezekből állapítja meg a Mi Hazánk támogatottságát is.
Márpedig a valóság az, hogy az eddigi 20 időközi választás nagy részén a Mi Hazánk nem is indult, de ahol indult, például Gyömrőn, ott Kisberk Szabolcs polgármesteri széket is szerzett 31 százalékos eredménnyel. Kovácsot az az apró „mellékes” körülmény nem zavarja, hogy a 20 időközi választás nagy részén nem állított jelöltet a nemzeti radikális párt, így ott eredményt sem érhetett el.
De nem úgy Kovács András fantáziájában, ugyanis a jelek szerint ő bátran hozzáadogatta a 0 százalékokat, és így meg is kapta az általa „egyetlen valódi közvélemény-kutatásnak” nevezett irományt: a Mi Hazánk támogatottsága: 1,99 százalék. Sőt, még következtetést is levon, azt írja: „a Mi Hazánk támogatottsága pedig a harmadára zsugorodott”.
 Kép: Mandiner |
Pulai András elkezdhet aggódni.
A valóságban egyébként ahol elindult a Mi Hazánk az időközi választásokon, kiemelkedő eredményeket ért el, gondoljunk csak a fentebb említett gyömrői sikerre, de az év elején Dúró Dóra is közel 20 százalékos eredményt ért el Dombóváron és környékén az időközi országgyűlési választáson, ahogy idén tavasszal Budapest legbaloldalibb körzetében is bőven 5 százalék felett teljesített a Mi Hazánk jelöltje, Balog Csaba. Abban pedig még a többi fideszes és balliberális közvélemény-kutató között nagyjából konszenzus van, hogy a Mi Hazánk a bejutási küszöb felett van, pedig ezek a cégek (az elmúlt évek tapasztaltaiból kiindulva) rendszeresen alul szokták mérni a nemzeti pártot.
Lantos János – Kuruc.info
