Az antiszemitizmus, a rasszizmus és az intolerancia elleni küzdelem mindenkinek kötelessége - mondta Karin Olofsdotter budapesti svéd nagykövet pénteken a budapesti Holokauszt Emlékközpontban, az idei Wallenberg-díjak átadásán.
A diplomata beszédében kiemelte: napjainkban több bátorságra és emberségre van szükség a társadalomban. A legnagyobb veszélyt nem a rossz szándékú emberek jelentik, hanem az, amikor a jó emberek hallgatnak - fogalmazott.
Mint mondta, a most átadott tekintélyes elismerés névadója "a modern történelem egyik legtiszteletreméltóbb alakja". Ma a világ más részein is hasonló díjakat adnak át, s a kitüntetettek munkájában tovább él az egykori svéd diplomata, Raoul Wallenberg öröksége - közölte.
A nagykövet emlékeztetett: 70 éve történt a magyarországi holokauszt, amikor a 32 éves svéd diplomata, Raoul Wallenberg azzal az egyetlen céllal jött Budapestre, hogy minél több zsidó életét mentse meg. Bátorságának és elhivatottságának köszönhetően több mint tízezer embert mentett meg, sorsa 1945. január 17-től - amikor utoljára látták Budapesten - ismeretlen - hazudta Olofsdotter.
Karin Olofsdotter hangsúlyozta: Budapest azóta Közép-Európa egyik legdinamikusabban fejlődő városa lett, a háború rettenete távolinak tűnik. De óvatosnak kell lenni, mert a történelem gyakran ismétli magát - mondta.
Arra is kitért, hogy a holokauszt emléke ma már történelem, és egyre kevesebben tudják elmondani, mi történt valójában. Ezért is kötelessége mindenkinek az emlékezés, hogy a jövő nemzedéknek továbbadják, mi történt akkor.
Bódis Kriszta író, filmrendező, aki tavaly vehette át a díjat, arról beszélt, hogy a Wallenberg-díjjal elismerik a kitüntetettek addigi tevékenységét, egyúttal a díj kötelezi őket arra, hogy a továbbiakban is így munkálkodjanak, hogy méltók legyenek az "embermentő ügy" szolgálatára.
A Raoul Wallenberg Egyesület, a Raoul Wallenberg Alapítvány, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége idén is kiosztotta a Wallenberg-díjakat.

Az idei díjazottak
A kitüntetést Forrai Tamás, a jezsuiták magyarországi rendtartomány-főnöke, Szőllősi Gábor, a Társaság a Szabadságjogokért érpataki koordinátora, Tódor János újságíró, Csonkáné Lakatos Klára, a Hosszúpályi Egységes Óvoda, Bölcsőde Cigány Nemzetiségi Tagintézmény vezetője kapta, valamint Peter és Pavol Hudák, akik a felvidéki bártfai zsidó közösség emlékeit összegyűjtötték és azokból kiállítást szerveztek. Elismerték továbbá a nyíregyházi zsidó hitközség lapjának, a Sófárnak és a Jákim Stúdió Színházi Társaságnak a munkáját is.
(MTI nyomán)