"Ez a megállapodás, amely egyoldalúan megváltoztatja a sziget törékeny egyensúlyát és nem veszi figyelembe a ciprusi törökök akaratát és jogát, ellenkezik az 1960-ban aláírt szerződésekkel és a nemzetközi joggal" - olvasható a török védelmi tárca közleményében, amelyben egyúttal leszögezik: a megállapodás célja a Földközi-tenger keleti medencéjének destabilizálása, és súlyos következményei lehetnek a sziget déli részére nézve.

A minisztérium hozzátette, hogy Ankara továbbra is kiáll az Észak-Cipruson élő törökök jogai és biztonsága mellett.

Recep Tayyip Erdogan török elnök már szerdán "nagyon határozott választ" helyezett kilátásba Törökország vagy a ciprusi törökök jogsérelme esetén.

Ciprus 1960-ban függetlenedett az Egyesült Királyságtól és a két ország, valamint Törökország még ugyanabban az évben aláírta az úgynevezett Garancia-egyezményt, amelynek keretében a szigeten ezen három ország állomásoztathat katonákat. A szigetország 1974-ben szakadt ketté, miután a görög indíttatásra történt rövid puccsot követően török erők szállták meg az északi részt. Törökország nem ismeri el a sziget déli részét irányító, nemzetközileg elismert görög ciprusi kormányt, ugyanakkor az egyetlen ország, amely elismeri az Észak-Ciprusi Török Köztársaságot.

Catherine Vautrin francia védelmi miniszter és ciprusi kollégája, Vaszílisz Pálmasz hétfőn írt alá megállapodást annak lehetőségéről, hogy csapatokat állomásoztathasson a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigetén.

A megállapodás terveit már áprilisban bejelentették Emmanuel Macron francia elnök ciprusi látogatása alkalmával. Az ügy hátterében a térségbéli katonai tevékenységek felerősödése áll egy iráni drón márciusi becsapódását követően - a közel-keleti térséghez legközelebb fekvő EU-tagállam - Ciprus területén. A sziget mindössze 150-250 kilométerre található Libanontól, illetve Izraeltől.

A tervek szerint a kontingens humanitárius műveleteket hajtana végre a Földközi-tenger keleti részén és a Közel-Keleten.

(MTI)