Mahamat Idriss Déby Itno csádi elnök szükség esetén akár a fegyveres terrorista csoportokkal szembeni közvetlen beavatkozásra is bevetette volna az országába érkező a magyar katonákat – derül ki a 2023-ban Orbán Viktornak küldött leveléből, amelynek egy részlete a Telex birtokába került. A dokumentumnak azért van jelentősége, mert ez adott volna jogalapot a magyar katonáknak a csádi tartózkodásra - írja a lap. Alább a folytatás.
Arra, hogy a magyar katonák Csádban valóban harcolni fognak, a jelek szerint a magyar fél is készült, a két ország közötti, úgynevezett jogállási megállapodás szerint ugyanis a Csádban végrehajtandó műveleti feladatok között „katonai eszközök felhasználásával” történő „katonai feladatok” végrehajtása is szerepelt. Ezeket a magyar katonák csádi kérés esetén akár önállóan, a csádi hadsereg nélkül is végrehajthatták volna.
Törölték volna az előterjesztésből a csádi elnök levelét, de a tervezetben még benne maradt
A magyar parlament még 2023-ban, a csádi elnök meghívó levelére hivatkozva szavazta meg a magyar honvédség csádi katonai missziójára vonatkozó felhatalmazást. Az országba magyar csapatok mostanáig nem mentek, a felhatalmazás pedig 2025 végén lejárt.
A Telex és a 444 birtokába került dokumentumok szerint a Honvédelmi Minisztérium tavaly novemberben még a felhatalmazás meghosszabbításán dolgozott, mert még idén katonákat küldött volna Csádba. A tervek szerint először 30, később 200 katona ment volna ki, a missziónak csak a logisztikai része 21 milliárd forintba került volna.
A misszióra vonatkozó felhatalmazás meghosszabbítása tavaly végül nem ment át a kormányon, a 444 szerint azért, mert Orbán Viktor nemzetbiztonsági tanácsadója nem tartotta „időszerűnek”, így azt a kormány végül nem tárgyalta. (A 444 cikkének ezt a részét később a Zebra DPK-ban a csoport adminisztrátora megerősítette.)
A Telexhez kiszivárgott dokumentumok szerint a Honvédelmi Minisztérium a minősített határozat tervezetéhez mellékelte Mahamat Idriss Déby Itno csádi elnök 2023. szeptember 19-én kelt, Orbán Viktornak címzett levelét, amelyben behívta a magyar csapatokat az országba. A levél szövegét az előterjesztésből a minisztériumok jogalkotási munkáját koordináló Miniszterelnöki Kormányiroda törlésre javasolta, mert szerintük „nem szükséges minden információ megjelenítése”, amit a HM a határozatba belerakott.
Ez a behívó levél több formaságnál, mert a nemzetközi jog tiltja, hogy egy ország katonái egy másik ország területére lépjenek, ezt csak akkor tehetik meg, ha kapnak a befogadó ország vezetésétől egy behívó levelet, amelyben kifejezetten kéri a jövetelüket. Bár a levélre a kormány korábban többször hivatkozott – és arra hivatkoznak a 2023-as parlamenti határozatban is – annak a szövege eddig nem volt nyilvános, azt még a parlament Honvédelmi Bizottságában sem mutatták be.
A Telexhez kiszivárgott kormány-előterjesztés szerint a csádi elnök levelének első hét bekezdése így néz ki, abba a kiemeléseket a Telex helyezte el:
„Csádi Köztársaság
Átmeneti Elnökség
Elnök
Őexcellenciája Miniszterelnök Úr,
Kormányunk rendkívüli erőfeszítéseket tesz a lakosság jólétének biztosítása és a Csádi Köztársaság területi integritásának megőrzése érdekében. Az ország és a Száhel-övezet stabilitását azonban a terrorista csoportok jelenléte és a szomszédos országokban a közelmúltban bekövetkezett fejlemények befolyásolják.
Annak ellenére, hogy a fegyveres biztonsági erőink mindent megtesznek országunk védelmében, a csádi biztonsági helyzet javítása érdekében üdvözöljük a baráti országok – köztük európai partnereink – által nyújtott segítséget. A 2023. július 6-8. között N’Djamenában, magas szintű katonai szakértőink részvételével tartott megbeszéléseken jól tükröződött az a szándékunk, hogy egy biztonsági együttműködés érdekében Magyarországot meghívjuk országunkba. A megbeszélésekből levont következtetések egyben megerősítették Csádnak a magyar partnereinkhez intézett, annak katonai felszereléseire és szakértelmére vonatkozó speciális igényeit, megalapozva ezzel egy hosszú távú együttműködést.
Ennek fényében az Ön kormányától kérem, hogy biztosítson katonai segítségnyújtást és telepítsen magyar fegyveres erőket szuverén területünkre. Következésképp ezen meghívólevél a magyar fegyveres erők tagjai és egységei Csádi Köztársaságba való telepítése hivatalos jogalapjának minősül.
A magyar fegyveres erők tevékenysége hozzá fog járulni a harci és katonai képességek megerősítéséhez, az állami szereplők és a közigazgatás nagyobb mértékű jelenlétének a sérülékeny területeken történő elősegítéséhez, valamint a gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdításához, amelyek mind alapvető fontosságúak a térségünk békéje és biztonsága szempontjából.
Az Ön egyetértése esetén a hazánkban tartózkodó magyar fegyveres erőknek az lesz a feladata, hogy a fegyveres terrorista csoportok elleni küzdelemben (szükség esetén közvetlen beavatkozással is) nyújtsanak segítséget a fegyveres erőinknek kiképzési, oktatási és mentorálási tevékenységek végzésével, a tapasztalataik megosztásával, valamint missziók, műveletek és katonai mentorálási feladatok közös végrehajtásával. Országunk fegyveres erői is készek megosztani tapasztalataikat Magyarországgal.
A magyar fegyveres erőknek jogukban fog állni erőt alkalmazni, beleértve szükség esetén a halálos erőt is, figyelembe véve a harcérintkezési szabályokat, ideértve az országaink között külön egyeztetendő műveleti szabályokat is.
Amíg ennek érdekében egy külön megállapodás megkötése szükségessé nem válik, a magyar fegyveres erők országunk területére telepített elemeinek jogállása a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. április 18-i Bécsi Egyezmény értelmében a diplomáciai képviseletek igazgatási és műszaki személyzetével lesz egyenértékű, beleértve a külföldi fegyveres erők számára biztosított általánosan elfogadott mentességeket és egyéb kedvezményeket.”
A levél itt megszakad, a nálunk lévő dokumentumokból pedig nem derül ki, hogy a következő oldalon folytatódik-e, vagy itt ér véget - írja a Telex.