Gyertyaszentelő Boldogasszony napján megalakult a Gazdatanácsok Szövetsége a Fejér megyei Kajászón, amelynek legfőbb célja, hogy mielőbb ezer gazdatanács legyen az országban és közösen léphessenek fel saját érdekeik védelmében.
 48 szavazattal, egyhangúan kimondták a határozatot: a Gazdatanácsok Szövetsége megalakult |
A rendezvényen a szövetség titkárává választott Boór Ferenc elmondta, hogy 48 gazdatanácsi tag alakította meg a szövetséget, így hivatalossá váltak az eddig megalakított gazdatanácsok.
Hangsúlyozta, hogy nem szervezetet építenek, hanem szövetséget kötöttek az egységes fellépés érdekében. Eddig a Magyar Földért és Vidékért Egyesület képviselte a gazdatanácsokat, mostantól a szövetség és választott tisztviselői teszik ezt. Egyelőre csak egy tisztviselőt választottak, a titkárt.
 Boór Ferenc, a szövetség titkára |
A következő ülésen szervezőket fognak választani, akiknek feladata lesz a helyi gazdatanácsok megalakulásának segítése és a tájékoztatásnyújtás. Ma még csak negyven bejelentett gazdatanács van, de egy héten belül meglesz a félszáz is. A cél, hogy minél előbb ezer gazdatanács legyen országszerte fogalmazott.
Boór Ferenc elmondta: törvénytelennek minősítették az agrárkamarai választást és új választást követelnek. Emellett megerősítették a korábban Kajászón meghozott határozatokat, illetve jóváhagyták a Történelmi Alkotmányunkat Helyreállító Szövetség 5. országos értekezletén elhangzott követeléseket, mint például a társadalmi vita szükségességét a földtörvényről.
Az első gazdatanács Kajászón alakult meg tavaly októberben. A gazdák azért hozták létre, mert szerintük az érvényben lévő földtörvényt megszegve nagyobb aranykorona értékű földterületet adott bérbe húsz évre a Nemzeti Földalapkezelő a község határában egy kápolnásnyéki vállalkozónak. Emellett nehezményezték azt is, hogy a helybeli gazdáknak esélyük sem volt a földbérletre az érintett területeken.
Több tiltakozó akciót is szerveztek: előbb a nyertes pályázó egyik földjén szántottak, majd egy másikon is. A terület feletti rendelkezést a törvényesség helyreállítása érdekében a kajászói gazdák hatáskörébe, úgynevezett közbirtokosságba vonták.
Azt kérték, hogy alakuljanak mindenhol helyi földbizottságok, és írjanak ki nyílt pályázatot az állami földekre.
(MTI nyomán)
Frissítés: A GSZ sajtószolgálatának bővített beszámolója:
Székely rendtartás alapján létrehozták a Gazdatanácsok Szövetségét
Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, február 2-án mintegy 100-120 fő jelenlétében és 48 szavazati jogú (rendes) taggal a székely székek mintájára, a székely rendtartás alapelveinek megfelelően alakult meg a Gazdatanácsok Szövetsége.
A szövetségbe a települési Gazdatanácsok százait, ezreit várják az alapítók, s majd az élet adta szabályok alapján egymással szervesen (közigazgatási határaikkal szomszédosan) szerződő feles, harmados, majd körzeti, térségi Gazdatanácsokkal együtt felépülő szerveződéseinek megerősítését is remélik.
A Gazdatanácsok Szövetsége teljes mértékben egyetért a TAHSZ V. Országos Értekezlete Magyar Nemzet- és Földvédelmi Közindítványa című dokumentum követeléseivel és a 2012. szeptember 4-ei kajászói gazdagyűlés közindítványával. A szövetség felszólítja a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet (NFA) és a Vidékfejlesztési Minisztériumot, a kormányt, hogy a törvényesség helyreállítása érdekében azonnal állítsa le és vonja vissza az NFA kormányprogrammal és a vidék, a helyi gazdák érdekeivel ellentétes pályázati rendszerét (feltétel-, pontozás-, elbírálás-) és az azzal létrejött eddigi összes földbérleti szerződést.
Szeretné a szervezet elérni, hogy kártalanítsák azzal a helyi gazdákat, akik törvényes szerződést kötöttek, hogy átmeneti megbízási szerződéseket kötnek velük és helyi gazdatársaikkal mindaddig, míg a helyi gazdákat bevonva ki nem alakítják a kormányprogramban meghirdetett és a földtörvény folyó vitájában is a kormány képviselői által is hangoztatott valódi nemzeti egyetértést teremtő földbérleti pályázati rendszert. Követelik, hogy a „helyi” végre a jogszabályokban is „helyi” legyen, azaz a „helyi gazda” a település közigazgatási határain belül és legalább öt éve helyben élő és gazdálkodó legyen.
A Gazdatanácsok Szövetsége leghatározottabban kiáll az őstermelők, kistermelők, családi gazdálkodók és azok versenyképességét biztosító szövetkezések mellett és elutasítja "az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre" vonatkozó rendelkezések szerepeltetését törvényekben, rendeletekben, helyette a családi gazdaságokra és a szövetkezetekre érvényes szabályok meghatározását tartja szükségesnek.
A Gazdatanácsok Szövetsége szerint a 2005-ös agrárdemonstráció követelései, a létrejött egyezség ellenére, a mai napig nem lettek végrehajtva, így többek között elmaradt az egyre növekvő ÁFA-kulcs kompenzálása, ami ma már burkolt adózást jelent. Azok a magukat érdekvédelmi szervezetnek nevező szervezetek, akik erről meg is állapodtak az akkori kormánnyal, sem a megállapodás betartását, sem az időközben emelt ÁFA-kulcs további kompenzálását nem követelik, az őstermelőket magukra hagyták. A Gazdatanácsok Szövetsége követeli a kompenzációs felár korrigálását.
A Gazdatanácsok Szövetsége tiltakozását fejezi ki a jelen folyó Agrárkamarai választással kapcsolatban, azt törvényellenesnek tartja, ezért követeli a választások azonnal felfüggesztését és új választási szabályzat elkészítését, mely biztosítja a demokratikus, alulról építkező agrárkamarai választást, ahol egy tag egy szavazattal rendelkezik, minden tag jelölhet és jelölhető.
(Brassó.info)
Kapcsolódó:
