Bár magas a feldolgozottság, az eredmények közzétételével meg kell várni az este 11 órát, amikor az utolsó uniós tagállamban, Olaszországban is bezárnak a szavazókörök.

A szavazókörök zárása után a Nemzeti Választási Központban tartott sajtótájékoztatón az NVI elnöke ismertette a 18.30 órai részvételi adatokat, amelyek szerint a választásra jogosultak 27,64 százaléka szavazott addig. Emlékeztetett: újabb megjelenési adatot már nem hoznak nyilvánosságra, csak a teljes részvételi számot közlik majd este 11 órakor, amikor nyilvánosságra hozhatják a választás eredményét.

Az NVI elnöke jelezte: a részvétel elmarad a 2009-es és 2004-es adatoktól is. A választási iroda vezetőjeként nem tudja megmondani, mi volt az alacsony részvétel oka, az a politológusok dolga lesz - mondta.

A fővárosban a szavazók 36,42 százaléka, 492.528 választópolgár adta le szavazatát 18.30 óráig.

A megyék közül a részvételi arány 18.30 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 29,34 százalék, ami 61.710 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt, 22,86 százalék, ebben a megyében 99.643-an voksoltak.

A 2004-es EP-választáson 18.30 óráig a választásra jogosultak 36,89 százaléka szavazott, 2009-ben pedig 34,90 százaléka.

A végleges, nem hivatalos részvételi adatok 23 óra után lesznek elérhetőek az NVI honlapján.

A fővárosban a szavazók 31,41 százaléka, 424.686 választópolgár adta le szavazatát 17 óráig.

A megyék közül a részvételi arány 17 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 25,46 százalék, ami 53.551 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt, 19,91 százalék, ebben a megyében 86.772-en voksoltak.

A 2004-es EP-választáson 17 óráig a választásra jogosultak 32,25 százaléka szavazott, 2009-ben pedig 30,25 százaléka.

Mirkóczki Ádám, a párt szóvivője vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján jelezte: az adatok jócskán elmaradnak a 2009-esektől, álláspontja szerint a "Fidesz gyűlölködéstől sem mentes mocskolódó kampánya" távol tartja a választókat. Kifejtette: mind a kormánypárt, mind az MSZP egyfajta nagykoalícióban indított gátlástalan lejárató kampányt a Jobbikkal szemben, a két nagy pártnak csak annyi volt a programja, hogy megroppantsa a Jobbikot.

A politikus kiemelte: aki az idegen érdekeket lakáj módon kiszolgáló politika helyett megalkuvást nem tűrő nemzeti érdekvédelmet szeretne, szavazzon a Jobbikra, mert ezt szeretnék képviselni Brüsszelben.

Mirkóczki Ádám megjegyezte: a választásnak a mandátumarányokon túl belpolitikai aspektusa is van, a második legtöbb szavazatot kapó párt lehet 2018-ban a váltópárt. Kérdésre azt mondta: bízik abban, hogy aki az áprilisi országgyűlési választáson a Jobbikra adta voksát, most is így tesz, és ez már komoly eredményt jelentene.

A fővárosban a szavazók 26,05 százaléka, 352.290 választópolgár adta le szavazatát 15 óráig.

A megyék közül a részvételi arány 15 órakor Pest megyében volt a legmagasabb, 19,98 százalék, ami 195.762 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 15,58 százalék, ebben a megyében 70.221-en voksoltak.

A 2004-es EP-választáson 15 óráig a választásra jogosultak 25,50 százaléka szavazott, 2009-be pedig 24,09 százaléka.

A fővárosban a szavazók 21,11 százaléka, 285.436 választópolgár adta le szavazatát 13 óráig.

A megyék közül a részvételi arány 13 órakor Pest megyében volt a legmagasabb, 16,56 százalék, ami 162.262 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 12,28 százalék, ebben a megyében 55.354-en voksoltak.

A 2004-es EP-választáson 13 óráig a választásra jogosultak 19,90 százaléka szavazott, 2009-be pedig 19,40 százaléka.

A fővárosban a szavazók 13,83 százaléka, 187.058 választópolgár adta le szavazatát 11 óráig.

A megyék közül a részvételi arány 11 órakor Heves megyében volt a legmagasabb, 12,4 százalék, ami 30.943 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 8,76 százalék, abban a megyében 39.483-an voksoltak.

A 2004-es EP-választáson délelőtt 11 óráig a választásra jogosultak 13,75 százaléka szavazott, 2009-be pedig 13,77 százaléka.

A pártelnök - aki feleségével és kisfiával érkezett - újságíróknak azt mondta: az aktuális részvételi adatok alapján átlagos választásra lehet számítani. Jelezte: a szavazás legitimitását nyilvánvalóan a részvételi arány befolyásolja vagy legalábbis a pártok közötti verseny szempontjából mindenképpen irányadónak tekinthető.

Ennek a választásnak az európai parlamenti képviselők megválasztásán túl belpolitikai tétje is van, mégpedig az, hogy ki lesz a Fidesz mögött, amely gyaníthatóan első helyen végez, a második - mondta. Aki a második lesz, az nagy lépést tett afelé, hogy 2018-ban vagy korábban ő legyen a Fidesz váltópártja - emelte ki.

Vona Gábor kitért arra is: úgy érzi, hogy a választási kampány véghajrájában külföldi nyomásra igyekeztek megroppantani a pártot. Arra kérte a Jobbik szimpatizánsait, hogy szavazatukkal csattanós választ adjanak erre, válaszolják azt, hogy nem lehet a Jobbikot "felszeletelni", megszüntetni, és a kormánypárt kihívói lesznek a következő választáson.

A szavazók arról döntenek, hogy a listát állító nyolc párt, illetve pártszövetség közül melyek küldhetnek összesen 21 képviselőt az Európai Unió 751 tagú testületébe, az Európai Parlamentbe.

A fővárosban a szavazók 5,18 százaléka, 70.008 választópolgár adta le szavazatát 9 óráig.

A megyék közül a részvételi arány 9 órakor Heves megyében volt a legmagasabb, 5,85 százalék, ami 14.594 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 4,15 százalék, ebben a megyében 18.717-en voksoltak.

A 2004-es EP-választáson reggel 9 óráig a választásra jogosultak 5,45 százaléka szavazott, 2009-ben pedig 6,03 százaléka.

Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 11 óra után lesznek elérhetőek az NVI honlapján.

Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak 0,96 százaléka adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. A 2004-es EP-választáson reggel 7 óráig a választásra jogosultak 0,90 százaléka szavazott, 2009-be pedig 1,07 százaléka.

Szavazni csak személyesen, érvényes személyazonosító igazolvánnyal és lakcímigazolvánnyal, vagy a lakcímet vagy személyi azonosítót tartalmazó személyazonosító igazolvánnyal lehet. A választópolgár a személyazonosságát bármilyen típusú személyi igazolvánnyal igazolhatja. A szavazatszámláló bizottság elfogadja továbbá az 1998 végétől kiadott lézergravírozott útleveleket, valamint a kártyaformátumú jogosítványokat is. Fontos azonban, hogy ha a személyazonosító igazolvány nem tartalmazza a lakcímet, akkor a lakcímkártyára is szükség van a szavazáshoz.

Mindenki csak a számára kijelölt szavazókörben adhatja le voksát, ennek helyéről korábban valamennyi választópolgárt tájékoztatták. Lakóhelyüktől eltérő helyen, átjelentkezéssel csak az a 69 200 választópolgár voksolhat, aki ezt péntek délutánig kérte.

A választáson szavazni kizárólag személyesen lehet. A szavazóhelyiségben csak az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, a szavazatszámláló bizottság vasárnap már senkit nem vehet fel a névjegyzékbe.

Aki mozgásában akadályozott vagy beteg, írásban mozgóurnát kérhet a szavazáshoz. Aki azonban nem kért, az nem szavazhat ilyen módon akkor sem, ha egy másik, háztartásában lakó választópolgárhoz kiviszik a mozgóurnát.

A választáson több mint 8 millió választópolgárt várnak az urnákhoz, ebből csaknem 14 ezer olyan fiatal, aki az áprilisi országgyűlési választás óta vált nagykorúvá, azaz választópolgárrá.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) napközben hét alkalommal ad tájékoztatást a részvételről: a 7, 9, 11, 13, 15, 17 és 18.30 órai adatokról. A voksolás eredményéről az előzetes tájékoztató adatokat azonban csak este 11 óra után közölheti az NVI, mivel meg kell várni, amíg az Európai Unió valamennyi tagállamában befejeződik a voksolás.

(MTI nyomán; képek: Facebook, MTI)