A házszabály módosítását kezdeményezte Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője. Ennek részeként átalakítaná a szavazások 24 éves szokásjogát, annak érdekében, hogy a kétharmad minden esetben a rendelkezésre álljon. Jelenleg ugyanis nem lenne meg minden esetben a Fidesz kétharmada a parlamentben.
A parlament már tárgyalja a Rogán Antal által beterjesztett házszabály-módosítást, amelyben legalább egy csapdát is elrejtett a fideszes frakcióvezető. (A mostani házszabályt februárban fogadta el a kétharmados parlament - ám az csak az új Országgyűlés megalakulásával lépett hatályba, amit Rogán máris számos ponton megváltoztatna.) A javaslat hatályon kívül helyezné a levezető elnökök szavazására vonatkozó szabályokat.
A 24 éves demokratikus parlamenti szabályok szerint a parlamenti ülést levezető elnök soha nem szavaz a parlamenttel, csak abban az esetben, ha a szavazás döntetlenre áll, vagyis szavazategyenlőség alakul ki az igenek és a nemek között. Ekkor az adott kérdésben - akár egy törvényjavaslat sorsáról - az elnöki szavazat dönt. Ilyenkor általában az elnök arra szavazott, ahová a frakciója.
A parlament ülését felváltva vezetik a kormánypárti és ellenzéki elnök, illetve az alelnök. Elnöki szavazat nagyon ritkán dönt akár csak egy módosító javaslat sorsáról, ugyanis a mindenkori kormánypárti frakció elemi érdeke, hogy elegendő képviselővel rendelkezzen a szavazásokkor.
Rogán Antal frakcióvezető most úgy látja, hogy ez a 24 éves gyakorlat súlyosan antidemokratikus - érvelése szerint semmi nem indokolja a levezető elnök szavazati jogának korlátozását. A Fidesz politikusa hivatkozik a más uniós tagállamok gyakorlatára - így például sem a német, sem a francia, sem az olasz, sem a spanyol, de még az Európai Unió parlamentjében sem korlátozzák a levezető elnök szavazati jogát - ezek alapján idehaza sem indokolt. Rogán az indoklásban ugyan nem tér ki arra, hogy az unió többi kéttucat tagállamában milyen szabályok vonatkoznak az elnöki szavazásra - de vélhetően lehetne a magyar gyakorlathoz hasonló példákat találni.
A megválasztott országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, többek között:
• az Országgyűlés zárt ülésének elrendeléséhez,
• ahhoz, hogy a köztársasági elnököt első körben megválassza az Országgyűlés,
• a köztársasági elnök tisztségétől történő megfosztási eljárás megindításához,
• az Alkotmánybíróság tagjainak és elnökének megválasztásához ,
• a Kúria elnökének, az ОВН elnökének megválasztásához, megbízatásuk megszűnésének
kimondásához,
• a legfőbb ügyész megválasztásához ,
• az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek megválasztásához,
• az Állami Számvevőszék elnökének megválasztásához, megbízatása megszűnésének kimondásához - olvasható az ellenzéki módosító javaslatban.
Érvek és ellenérvek a vitából
A parlament hétfőn tárgyalta a készülő házszabály-módosítást - tudósított az MTI. Az ülést vezető elnöknek is szavazati jogot adna a házszabály azon módosítása, amelynek vitáját hétfőn folytatta le a Ház.
A házszabálytól eltérést a jelen lévő képviselők négyötödének támogatásához, és nem az összes képviselő négyötödének voksához kötné a házszabály. A módosítást Balla György (Fidesz) ismertette az Országgyűlés hétfői ülésén. A képviselő elmondása szerint még egy változtatás esetében számít ellenzéki kritikákra, eszerint szavazati jogot kapna az ülés levezető elnöke is. Közölte: Európa számos országában és az Európai Parlamentben is szavazhat az elnök.
A fideszes Gulyás Gergely szerint bár a politikai erőviszonyok érvényesíthetőségét is szolgálja a levezető elnöknek szavazati jogot adó változtatás, és szemben áll az elmúlt 24 év magyar gyakorlatával, a nemzetközi gyakorlathoz igazodik a változtatás. Emellett az alaptörvényből is az következik, hogy a házszabály ne legyen korlátozó az elnökkel szemben - érvelt.
Hangsúlyozta: mivel a levezető elnököt a házelnök jelöli ki, a házszabály jelenleg lehetőséget ad számára arra, hogy a szavazásban korlátozza valamely alelnököt. A képviselő kodifikációs hibának nevezte, hogy a "jelen lévő" kifejezés kimaradt a házszabályból, amikor az attól eltérést a képviselők négyötödének szavazatához kötötték.
Bárándy Gergely (MSZP) felelevenítette a házszabály megalkotásának körülményeit, miszerint igazságosnak ítélték, hogy a választási eredmények ismerete előtt határozták meg a működés szabályait. Bírálta, hogy európai példákat hoznak fel a változtatásokra, mert szerinte a kormányoldal az aktuális politikai helyzetének megfelelően, az éppen megszerzett kétharmad esetére válogatja össze őket. Szerinte a változtatást az indokolja, hogy a Jobbikkal együtt nincs meg a kormányoldal négyötöde. Úgy fogalmazott: a Fidesz-KDNP visszatért elmúlt négyéves gyakorlatához, személyre szabott, a saját célokat szolgáló jogalkotást követve.
A jobbikos Apáti István szerint is hatalomtechnikai okokból változtat a házszabályon a kormányoldal. Mint mondta, ebben egyetért a szocialisták érvelésével. Kijelentette: az ország érdekét szolgáló ügyekben eddig is támogatást adtak a házszabálytól eltérő tárgyaláshoz, és ezután is biztosítani fogják ilyen ügyekben.
Schiffer András (LMP) szerint akár egyet is lehetne érteni a javaslatokkal, ha nem a jelenlegi szituációban tárgyalják őket. Azt kérdezte: ha hárommal több vagy kevesebb mandátumot szerez a kormányoldal, "akkor is rájönnek ezekre az összehasonlító nemzetközi jogi példákra?". Pofátlanságnak nevezte a változtatást, és azt kérdezte: "nem szégyellik magukat", hogy aktuálpolitikai helyzethez mérten rángatják a parlament működési szabályait?
A fideszes Balla György válaszában tisztességesnek, európainak és alkotmányosnak nevezte a változtatást, amely lehetővé teszi a kormányoldalnak, hogy éljen a választóktól kapott felhatalmazással. Bírálta az ellenzéket, különösen az LMP felszólalóját, mert szerinte csak vádaskodtak, érveket nem hoztak fel a javaslat ellen. Rámutatott: a házszabálytól eltéréshez most sem elég a kormánypártok szavazata.
Az általános vitát az ülést vezető Jakab István lezárta.
(Napi - MTI nyomán)
